Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jogellenesnek ítélte a Semjén-féle 33-as paragrafus visszamenőleges alkalmazását az Alkotmánybíróság

Ez a cikk több mint 1 éves.

Megsemmisítette  a transznemű emberek nemének jogi elismerését betiltó 33- as paragrafus folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását az Alkotmánybíróság – írja közleményében a Háttér Társaság.

A szervezet felidézi, hogy a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, tavaly márciusban, mindössze néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák.

A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket.

A jogszabályba ráadásul egy olyan rendelkezés is bekerült, amely az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni rendeli, ami különösen annak fényében rendkívül visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására.

A törvény hatálybalépést követően ezen kérelmeket a hatóságok az új jogszabályra hivatkozva sorra elutasították. Több tucatnyi kérelmező azonban nem hagyta annyiban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását, és a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket.

A Miskolci Törvényszék novemberben az Alkotmánybíróságtól kérte azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely előírta a jogszabály alkalmazását a már folyamatban lévő eljárásokra is.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában a felperessel és a Miskolci Törvényszékkel értett egyet, és megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést.

Az AB indoklása szerint „az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”. Az AB külön is kiemeli hogy egy 2018-as döntésében a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek korlátozhatatlan alapvető jogának minősítette.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa lapunknak elmondta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatából kivehető, hogy

a jogi szerven belül van egy szűk többség, ami nem csak a visszamenőleges alkalmazással, de az egész törvénnyel nem ért egyet, ami jó jel.

Ugyan a Miskolci bíróság csak a visszamenőleges alkalmazás kérdésében fordult az AB-hez, de a társaság legalább 5-6 olyan, közvetlenül benyújtott, állampolgári alkotmányjogi panaszról tud, ami a paragrafus teljes szövegét támadja – mondta el Dombos. A probléma az, hogy az ilyen, közvetlen panaszok megtárgyalására az AB-nek nincs megszabott válaszadási határideje, így akár éveket is „ülhet rajtuk”.

Ezzel szemben a bíróságok által benyújtott panaszokról 90 napon belül döntést kell hozniuk.

Dombos úgy látja, hogy a Miskolci törvényszék beadványához hasonlóan a közeljövőben a törvény teljes szövegével szemben nyújthat majd be bíróság hasonló keresetet, mivel jelenleg is több tucat eljárás folyik az ügyben országszerte.

A magyar kormánynak az egy éve tomboló koronavírus járvány alatt folyamatosan jutott ideje ara, hogy az LMBTQI emberekkel szembeni harcát folytassa. Tavaly márciusban, a járvány első hullámában Semjén Zsolt salátatörvényébe rejtve a fenti paragrafust fogadták el.

A járvány második hulláma következtében november 10-én elrendelt lezárások előtt is volt a kormánynak ideje arra, hogy még mielőtt megjelentette volna azokat a szabályokat, amik szerint azóta is mindenkinek élnie kell, hogy a szexuális kisebbségek érdekeit sértő alkotmánymódosítást tegyen. Ekkor került bele az alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”; illetve az, az akkor sok port kavart mesekönyvvel szemben született szöveg, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.

Legutóbb pedig február 27-én, a harmadik hullám küszöbén jelentetett meg a kormány egy újabb rendeletet, az örökbefogadással összefüggő eljárásrend módosításáról, aminek értelmében egyedülálló szülők mostantól csak különleges miniszteri engedéllyel, azaz Novák Katalin aláírásával fogadhatnak örökbe.

Címlapkép: A Budapest Pride önkéntesei tiltakoznak a transzneműek jogtiprása ellen a Áder János rezidenciája előtt 2020. május 19-én. Fotó: Mérce