Marxizmus osztályharc nélkül? Avagy lehet-e rekonstruálni egyáltalán a munkásmozgalmat?
Minél távolabb kerülünk a XIX. századtól, annál kevésbé egyértelmű, miképp lehetne újra gyakorlatba ültetni a marxista elméletet.
Minél távolabb kerülünk a XIX. századtól, annál kevésbé egyértelmű, miképp lehetne újra gyakorlatba ültetni a marxista elméletet.
Az elmúlt év történései példa nélküliek, ma sem a (fél)perifériák valóságáról, sem a „moccanatlan” Kelet-Európáról nem gondolkodhatunk úgy, mint annak előtte. Jegyzet Szerbia egy évéről.
Sopotnik Zoltán a Cigányvég című verseskötetében az emancipáció különös formáját ajánlja. De hogy kerül ide Glenn Gould?
Ég a világ, ég Európa, és sokan újabb benzineskannákkal rohangálnak ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni, miért kiáltanak néhányan a tűz közepén.
Ádám Zoltán Kertész Imre és Krasznahorkai László egyként vállalhatatlan, de különböző súlyú mondatairól ír, valamint arról, hogy a perifériák sártengerébe süppedt, bizonytalanul tántorgó, magukra maradt hősöknek is létezik „megváltás”.
Állítólag a fizetett hirdetések betiltása óta a NER nem tud nézettséget elérni „piaci alapon”. De mit jelent ez?
A népirtás anyagi, technikai és diplomáciai feltételeit biztosító állam elnöke közvetít a népirtó állam és a népirtást elszenvedők között.
A tőkésekkel és a nagyiparral szemben alakultak meg, minden döntést maguk közt hoztak, alternatív termelési szervezetet teremtettek az első szövetkezetek. Később azonban hézagmentesen beilleszkedtek a tőkés termelés kereteibe. Mi a szövetkezet problémája, mi újat tudnak nekünk mutatni ma?
Miért erősödik az antiszemita közbeszéd Gáza kapcsán? És mi ebben a progresszív baloldal felelőssége?
Vajon jár-e megbocsátás Varga Juditnak? Vajon egymásnak feszülnek-e az exek? Nem ezek a fő kérdések.