Augusztus 21-én, pénteken párhuzamosan két, kis létszámú tüntetést tartottak Budapesten. Az egyiken az izraeli börtönökben fogvatartott palesztin foglyok szabadon bocsátásáért álltak ki a résztvevők, a másikon a magyarországi zsidók állampolgári jogaiért. Utóbbit az előbbi ellentüntetéseként jelentették be. Az izraeli vezetés szélsőséges hazai támogatói a NER-ben edződött reflexeiknek engedve megpróbálták elérni a palesztin-párti tüntetés betiltását, de kudarcot vallottak.

A Magyarországon Élő Palesztinok Közössége augusztus 21-ére, a Fővám térre jelentett be tüntetést, melyen az Izrael által – jogvédő szervezetek szerint illegálisan – fogvatartott, több mint tízezer palesztin fogoly szabadon bocsátásáért tüntettek, kiemelve a szintén vádemelés nélkül fogva tartott dr. Huszám Abu Szafiját.

A tüntetés ellen többen is tiltakoztak, azzal érvelve, hogy a 2024 októbere óta fogságban lévő gázai kórházigazgató az izraeli álláspont szerint a Hamász ezredese. Az izraeli legfelsőbb bíróság, egy, a Szafija őrizetben tartásának megszüntetésére irányuló kérelem elutasítását követő indoklásában – katonai hírszerzési információkra hivatkozva – megalapozottnak nevezte, hogy az orvos összefüggésbe hozható a Hamász terrorcselekményeivel, de bizonyítékot nem szolgáltatott.

Az izraeli Orvosok az Emberi Jogokért (Physicians for Human Rights) nevű jogvédő szervezet többször is felhívta a nyilvánosság figyelmét, hogy Szafiját folyamatosan súlyosan bántalmazzák a büntetés-végrehajtás alkalmazottai, és a hosszú fogva tartása során nagyon megromlott az egészségi állapota, már életveszélyben van. Az orvos, és általában a fogva tartott gázai egészségügyi dolgozók szabadon engedéséért pedig több nemzetközi szervezet folytat kampányt. A Szafija által egykor vezetett észak-gázai Kamal Adwan kórház elleni izraeli támadások és az intézmény felszámolása az ENSZ szakértői szerint „abba a mintába illeszkedik, amelyet Izrael alkalmaz a folyamatos bombázások, rombolás révén a gázai egészségügyi rendszer teljes megsemmisítésére”.

A tüntetés hírére többen is annak betiltását kérték a hatóságoktól, a kormánytól, s bár nem illetékes a kérdésben, Karácsony Gergely főpolgármestertől is, aki levelet is küldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) az ügyben, amelyben tolmácsolta az aktivisták aggályait:

A legfajsúlyosabb szereplő, aki a demonstráció betiltását követelte,  a Magyarországra delegált izraeli nagykövet, Maja Kados volt. Kados egy, a Facebookon közzétett videóban azt üzente:

Izrael álláspontja világos: „ Magyarországon nincs helye terrorizmust támogató tüntetéseknek”.

Kados és a budapesti izraeli nagykövetség feltehetően eleve nem indult túl jó pozícióból a Tisza-kormánynál, miután az országgyűlési választások véghajrájában – egyértelműen a Fidesz kampányának segítségére sietve – közleményben követelte, hogy a Tisza Párt határolódjon el Tárkányi Zsolt debreceni képviselőjelölttől egy nyilvánosságra került fénykép miatt, melyen Tárkányi állítólag karlendítés közben látható. A később megválasztott képviselő tagadta a vádakat. Magyar Péter, akkor még miniszterelnök-jelöltként felháborítónak nevezte a nagykövetség nyilatkozatát egy sajtótájékoztatón.

Szemben a fenti epizóddal, Izrael magyarországi nagykövetsége egyszer sem szólalt fel a Fideszhez köthető antiszemita botrányok esetén.

Korábban felső utasításra vissza is vontak egy közleményt, mely a Soros-plakátok antiszemitizmusa miatt tiltakozott. Minden bizonnyal Benjamin Netanjahu így hálálta meg Orbán kormányának az Izraelnek tett szívességeket.

Szembetűnő, hogy főleg olyanok emelték fel hangjukat a demonstráció betiltásáért, akik a NER-korszakban a Fidesz megrögzött támogatói voltak. Ez persze nem véletlen, hiszen a NER egykori holdudvarába tartozó szereplők korábban rövid úton elérték a palesztinokkal szolidáris hangok elfojtását. Ezúttal is szokásos módszereikkel próbálták az új kormányzaton keresztül verni akaratukat, a hatóságokra nyomást gyakorolva.

Így tett többek között a NER kedvenc rabbijához, Köves Slomóhoz tartozó Tett és Védelem Alapítvány. A Hit Gyülekezetéhez köthető Hetek hetilap főszerkesztő-helyettese, az Orbán washingtoni kegyencjáratán is helyet kapó Kulifai Máté, a BRFK-nak küldött célzott kérdésekkel igyekezett kieszközölni a tiltást. Kulifainak egyébként van már rutinja e téren, része volt annak a csapatnak is, amely tavaly nyáron a Kneecap Sziget Fesztiválon való fellépését akadályozta meg sikerrel.

A tüntetés betiltása mellett kardoskodott a NER-propagandalap Mandinerből kiugrott két újságíró új projektje, a Különutas is. Valamint A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció c. dokumentumfilm címszereplője, Sebes Gábor is publikált a témában. Az egykori budafoki önkormányzati képviselő már a NER előtti időkben is a Fidesz politikusa volt, az elmúlt években pedig főként a fideszes médiában szerepelve testesítette meg személyében az Orbán-kormányok egyoldalú Izrael-pártiságát.

A tüntetés betiltását követelőknek azonban szembesülnie kellett vele, hogy heves lobbitevékenységük ellenére sem tudják érvényre juttatni akaratukat, a BRFK ugyanis engedélyezte a demonstrációt, melyen azonban csak néhány tucat ember gyűlt össze, hogy a palesztin foglyok szabadon engedését követelje.

Mikor a demonstráció ellenzői belátták, hogy nyomásgyakorlással nem tudják azt megakadályozni, ellentüntetést szerveztek, ahol mintegy száz-kétszáz fő gyűlt össze a Dohány utcai Zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren.

A tüntetések betiltása mellett más célpontjai is vannak azoknak, akik szeretnék elhallgattatni az Izrael állam politikájával kritikus hangokat. Májusban folyt le a Konok Péter történész ellen, Nemes Dániel feljelentése nyomán indult per – amelyről mi is tudósítottunk, és első fokon Konok győzelmével zárult. Jászberényi Sándor haditudósítót is már jóideje feljelentéssel fenyegetik álprofilok a közösségi médiában, egy, a 24.hu hasábjain megjelent, Gázát koncentrációs tábornak nevező publicisztikája miatt.

Konok Péter az ítélethozatal után azt mondta a Mércének, hogy a kormányváltással talán az izraeli-palesztin konfliktusról szóló hazai közbeszéd is változik, kibillenhet végre az erősen Izrael felé lejtő jogi és politikai környezet.

A jogi retorziók kilátásba helyezése mellett a szélsőséges Izrael-párti hangok más úton is igyekeznek elvenni mindenki kedvét, hogy kritikával illesse Izraelt, vagy felemelje hangját a palesztinokért. Korábban talán szokatlan módon, többen nyilvánosan kérték számon a 24.hu újságíróját, Kassai Zsigmondot, miután felismerték egy, a Fővám téri demonstráción készült fényképen. Kassai publicisztikában válaszolt az őt támadóknak.

A 24 riportere a korábban már említett, a Herzl téri megmozduláson is felszólaló Kulifai beszédét is kritizálta. Kulifai ugyanis visszautalt a vészkorszak zsidóság ellen irányuló dehumanizációs retorikájára, majd később arról értekezett, hogy „Magyarország hősei tudták, milyen veszélyt jelent a dzsihadista iszlám, a radikális iszlám. Tudták ezt a Mohácsnál harcoló magyar vitézek, Nándorfehérvár katonái, és az Egri csillagok.” Majd hozzátette – írja Kassai, hogy az iszlamizmus fenyegetése ma „a humanizmus, szolidaritás, együttérzés álcájában” érkezik. Az újságíró szerint épp azt a kirekesztő, dehumanizációs retorikát alkalmazva, amelyet korábban felrótt.

Bár az izraeli jogsértések elleni tüntetésen végül csak néhány tucat ember vett részt, jól láthatóan a hatóságok és a politikai vezetés viszonya sokat változott a kérdéshez. Orbánék a Netanjahu-kormánnyal való szoros szövetségük és iszlamofób retorikájuk alátámasztása végett Európában szinte egyedülálló módon szigorú tiltással reagáltak a palesztinokkal szolidáris nyilvános megmozdulásokra. A jelek szerint a Magyar Péter vezette kormányzat szakítani kíván e gyakorlattal.