Távollétükben született ítélet, mert Magyarország az Iszlám Állam ellen is harcoló, törökországi Kurdisztáni Munkáspártot több európai állammal együtt „terrorszervezetnek” tartja.
Főként extrém szegénységben élő nők vannak a legtöbben börtönben emberölésért halva születések vagy vetélés után.
Innentől a nagy, globális platformok hivatalosan is világhatalmi szereplők, de bízhatunk-e abban, hogy ezzel nem csak fokozódik-e a probléma?
Erre eleve lehetőséget sem kellene adni, szögezte le Zeller Judit, a civil jogvédők magánszféra-projektjének vezetője.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság főkamarája ma hirdettek ki a Selahattin Demirtaş v. Törökország ügyben meghozott ítéletét, ami elvileg még Erdoğan rezsimjére is kötelező érvényű.
A döntés fontos alapelvet mutat: az Alkotmánybíróság szerint a különnemű házastársakat és az azonos nemű bejegyzett élettársakat homogén csoportként kell kezelni.
Bár a hajléktalanság Magyarországon 2018-óta büntethető, a gyakorlatban ritkán jártak el a rendőrök. Mostanáig.
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.
Úgy vélik, ha Kozma Ákos ebben az ügyben sem szólal meg, az nemcsak tovább erősíti a kiszolgáltatott társadalmi csoportok megbélyegzését, de azt az üzenetet is közvetíti számukra, hogy az alapvető jogaik védelméért felelős személyt nem érdekli a jogaik sérelme.
Az USA előírná nagyvállalatainak, hogy jobban figyeljenek termelési láncaikra és ne profitáljanak a muszlim kisebbség kényszermunkájából.
