Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagy nap a mai, újságírók kérdezhetik Orbán Viktort – Kormányinfó percről percre

Ez a cikk több mint 4 éves.

A miniszterelnök már tavaly is bevállalta az év első Kormányinfóját – és idén is ezt a formát választotta, hogy tájékoztassa a közt 2020 főbb csapásirányáról. Különlegessége ennek a napnak, hogy Orbán nem csak a kormánypropaganda sajtókérdéseit fogadta, de a független, ellenzéki lapok is kérdezhettek tőle. Más kérdés, hogy válaszolni csak azokra válaszolt, amikre akart, a többit ügyesen megkerülte.

Itt lehet megnézni a Kormányinfót:

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Orbán Viktor évente egyszer áll ki a sajtó elé, hogy kérdéseket lehessen feltenni neki. Ez nem túl gyakori alkalom, de még ide sem juthat be mindenki: ahogy már a percről percre közvetítésünkben be is számoltunk róla, napokkal korábban próbáltunk telefonon regisztrálni a sajtótájékoztatóra, de „helyhiányra” hivatkozva nem engedtek be minket. Ugyancsak kitiltották a 24.hu-t és a Direkt36-ot, Átlátszót is.

Bár kérdéseket nem tehettünk így fel, az eseményt mégis percről percre közvetítettük, és ott vagyunk mindenhol, ahol a magyar társadalom számára fontos történések zajlanak. Csak az elmúlt hetekben jártunk Mészáros Lőrinc Mátrai Erőművénél, hogy tudósítsunk az ottani környezetszennyezésről, beszámoltunk az észak-kelet-magyarországi falvakban tapasztalható energiaszegénységről, percről percre közvetítettünk a színházak védelmében tartott tüntetésről, és élőben tudósítottunk a parlamentből is, amikor ellenzéki képviselők Orbánt kérdezték.

Ahhoz, hogy mindenhol ott lehessünk, szükségünk van a támogatásodra. A Mérce cikkei ingyen olvashatók, videói ingyen megtekinthetők, de ezek előállításához szükségünk van a támogatásotokra. Minket nem pénzelnek sem pártok, sem oligarchák, kizárólag az olvasók adományaiból tudunk működni.

Ha azt szeretnétek, hogy ezentúl is beszámolhassunk a valóságról, és harcolhassunk a jólétért és igazságosságért, támogassatok bennünk!

Bajban van a Mérce!

A Mérce kizárólag az olvasók támogatásából működik. A te támogatásoddal tudunk cikkeket írni, élőben közvetíteni a legfontosabb eseményekről és eljuttatni a híreinket az ország minden szegletébe.

Segítségre van szükségünk ahhoz, hogy jövőre is legalább azt kaphassátok tűlünk, mint idén. Katasztrófa nincs, baj viszont van, kedves olvasók.

További támogatási lehetőségekért kattints ide!

Percről percre tudósításunkat Orbán Kormányinfójáról ezzel le is zárjuk, de ha történik még valami izgalmas, azt persze befrissítjük.

Köszönjük a figyelmet!

Nagy meglepetéssel nem készült Orbán Viktor az éveleji Kormányinfón  – az egyetlen olyan sajtóeseményen, ahol a propagandalapokon kívül is kapnak lehetőséget újságírók a miniszterelnök kérdezésére.

És ahogy azt már megszokhattuk: Orbán elég jól kerülte ki azokat a kérdéseket, amelyekről nem akart eszmét cserélni. Így például bár többen is nekifutottak a kérdésnek, hogy vajon bent marad-e a Fidesz a Néppártban vagy sem, netán új frakció gründolásába fognak, a miniszterelnök sejtelmes megfogalmazásában bírálta ugyan az EPP jelenlegi irányvonalát, de nem volt hajlandó érdemben reagálni a jövőt firtató kérdésekre.

A klímaváltozással kapcsolatban már az is nagy előrelépés, hogy egyáltalán befért a miniszterelnök mondanivalójába (mondjuk Áder újévi köszöntője után sejthető volt, hogy a kormány is kezd végre valamit a témával), a most kirajzolódó orbáni elképzelés szerint viszont a klímakatasztrófa költségeit a gazdagabb országoknak és a nagyvállalatoknak kellene állniuk, míg mi itt a Kárpát-medencében szép lassan, nyugodtan alkalmazkodjunk csak a változáshoz, enni és inni lesz mit, a többi nem érdekes.

A miniszterelnök bejelentett két közelgő nemzeti konzultációt, azt, hogy a meddőségi kezelés február elsejétől ingyenessé válik, a Mátrai Erőművel kapcsolatban elég megengedő volt, mondván, a magyar dolgozók érdekében kell megvásárolnia az államnak.

Egy kicsit kényelmetlen gondolatmenetben méltatta Donald Trump amerikai elnök fiatalságát és energiáját, a Brexitről szólva kifejtette, hogy szerinte a britek sikeresek lesznek az EU-n kívül is.

És persze volt migráció, migráció és migráció is. Meg némi Soros György.

A legkínosabb választ Orbán a Hír TV kérdésére adta a gyöngyöspatai szegregáció miatt fizetendő kártérítés ügyében, ami szerinte joggal sérti a helyi lakosok igazságérzetét:

„Egy velem egy faluban élő etnikai kisebbség komoly pénzt fog kapni, én pedig itt keményen dolgozom.”

Ez, akárhonnan is nézzük, egy súlyos állítás, hiszen a miniszterelnök még véletlenül sem a szegregáció tényét ítélte el – tovább élezve ezzel a konfliktust, megsértve ezzel mindazokat, akiknek át kellett élniük a szegregáció gyakorlatát és az abból fakadó, élethosszig tartó hátrányokat, és megkérdőjelezve az igazságszolgáltatás döntését is.

Ami viszont újdonság volt, pláne az elmúlt évek győzelmi mámorral teli megnyilatkozásai után, az Orbán visszafogottan kritikus, a helyzettel számot vetni képes vezető képét sugárzó megnyilatkozása.

Akár a Borkai-ügy került szóba, vagy az őszi önkormányzati választás eredménye, netán a Budapest és a kormány közt kibontakozó meccs állása – Orbán szokatlanul belátó módon reagált.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal kapcsolatban türelemre intett mindenkit, aki rögvest hibákat keres a működésükkel kapcsolatban (jár az a 100 nap türelmi idő), a választási vereségekkel kapcsolatban boncolgatta kicsit saját felelősségét is mint pártelnökét, ügyesen kerülte meg a kérdést, hogy kompromisszumra törekszik-e majd Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és a Borkai-ügy kapcsán is inkább a jövőbe tekintett, mintsem a múltat ostorozta.

A miniszterelnök ezzel szépen reagált az elmúlt napokban több helyről is hallható belső, fideszes kritikákra is, amelyek többnyire arról szóltak, hogy a kormánypárt elvesztette a kapcsolatot a választóival, és túl nagy mellénnyel futott bele a választási pofonba.

Orbán láthatóan igyekezett elsimítani a felborzolt idegeket – bár azt azért nem állta meg, hogy be ne szóljon egy kicsit Lázár Jánosnak, aki a szintén a napokban kritizálta a Fidesz teljesítményét. A miniszterelnök szépen méltatta volt minisztere teljesítményét, mondván, amíg együtt dolgoztak, Lázár sikeresen dinamizálta a kormány működését,

„csakhogy közben elvesztettük Hódmezővásárhelyt, így neki most az a dolga, hogy visszaszerezze.”

Persze, mondani sok mindent lehet, a miniszterelnök is derekasan állta a kérdéseket közel 3 órán keresztül, ám sok konkrétum azért nem derült ki azzal kapcsolatban, milyen tanulságokat volt le a Fidesz a választási eredményekből, és terveznek-e változtatni az eddigi csapásirányon (vagy akár a kormány összetételén).

Azt Orbán is jelezte, hogy a következő választás 2022-ben van, és nem lehet folyamatosan kampányüzemmódban működni, viszont egyes kiemelt topikok azért körvonalazódni látszanak a mai Kormányinfón is.

Meghatározó kérdés lesz a következő időszakban a Fidesz és a Néppárt közti feszültség: az látszik, hogy Orbán több forgatókönyvre is felkészült (beszélt is erről ma több ízben), a mögéjük rakott ideológia pedig kellően szemléletes és egyszerűen befogadható: keresztény-nemzeti értékek védelme a posztkeresztény-posztnemzeti-bevándorláspárti erőkkel szemben. Olyan harc ez, amit a Miniszterelnök kifejezetten jól tud majd kommunikálni, ha szükség lesz rá.

Orbán jelezte azt is, hogy a jövőben is beleáll majd a Brüsszellel szembeni harcba, ha szükséges lesz, a migráció pedig újra fenyegeti határainkat, így bár hihettük volna, hogy ez a téma már lekerült a napirendről, ne lepődjön meg senki, ha újra szembetalálkozik vele az utcán.

A belpolitikai sorvezető talán a „választók akarata” címszó alatt foglalható össze: a demokráciát ismét különféle jelzők – illiberális pl. – nélkül emlegető miniszterelnök a bölcs magyar állampolgárok kezébe helyezett döntés mindenek felett állóságáról elmélkedik (nagyvonalúan elfelejtve persze, hogy például a választási törvény és egyéb nehezítő körülmények hatására a választói akarat a Parlamentben eléggé eltorzítja a mandátumszámokat).

Külön érdemes még a végén kiemelni: a tavalyihoz hasonlóan idén sem biztosított lehetőséget a Miniszterelnökség arra, hogy a sajtó minden érdeklődő képviselője részt vegyen a Kormányinfón (rajtunk kívül az Átlátszót, a Direkt 36-ot és a 24.hu-t sem engedték be, utóbbit ráadásul kifejezetten méltatlan körülmények közt). Ám azt is érdemes megemlíteni: a sajtótájékoztatón a nemzetközi sajtó érdeklődése és a kormány propagandalapjainak „kérdései” mellett mindössze az Index, az RTL Klub, az ATV és a HVG kapott lehetőséget arra, hogy saját kérdéseit is feltegye a miniszterelnöknek, ami szintén csak rámutat a problémára: Orbán Viktort kérdezni jóformán lehetetlen.

Az évenkénti egyszeri, igaz, akkor 3 óra hosszú Kormányinfó nem több ebben a formájában, mint látszattevékenység: azt hivatott prezentálni, hogy a miniszterelnök igenis szóba áll a sajtó képviselőivel, vagyis szó sincs semmilyen korlátozásról. Valójában ez azonban még véletlenül sem igaz, a sajtó képviselőit szűrik, a miniszterelnök csak azokra a kérdésekre válaszol, amelyekre akar, visszakérdezni nincs lehetőség.

Ám mindaddig, amíg a Karmelita kolostorban évente egyszer összegyűlik egy csoportnyi újságíró, és asszisztál ehhez a színjátékhoz, addig nem is kérdés, hogy ez a forma marad.

HGV: Mi indokolja, hogy a Parlamentben az újságírókat szinte mindenhonnan kitiltották, el vagyunk kordonozva, nem tudunk politikusokkal beszélni? Régebben még önt is el lehetett kapni, mostanra egyáltalán nem…

Orbán Viktor: Nekem jobb így, higgye el.

(Hahaha.)

A HVG további kérdéseire Orbán elmondta: a Matlocsy-Varga meccsben az euró bevezetésével kapcsolatban saját maga mellett teszi le a garast:

„Magamnak hiszek, Magyarország nincs kész az euró bevezetésére.”

Bár a kérdés nincs napirenden, de Orbán szerint folyamatosan vizsgálják.

A választási törvény esetleges módosításáról keringő híreket a miniszterelnök kacsának nevezte: „Nem szerepel napirenden.”

Végezetül „Mi épül Hatvanpusztán?” – kérdezte a HVG, Orbán édesapjának birtokára utalva.

„Nem az én dolgom, de azért elmondom: majorság épül. Mert mindig az is volt” – válaszolta a miniszterelnök.

A miniszterelnök megfáradt a végére, így a Kormányinfónak vége szakadt.

A miniszterelnök a kínai kapcsolatokkal kapcsolatosan őt ért kritikákkal kapcsolatban leszögezte, a német és francia kereskedelmi mérleg is nagyobb mértékben növekedett Kínával, mint a magyar,

ráadásul a kínai tőke térnyerése Magyarországon, Orbán szerint, azért történhet csak meg, mert a nyugati tőke nekik adja el a cégeket, üzemeket:

„a magyar munkás ma bemegy egy nyugati gyárba, és kijön egy kínai gyárból”

Hangsúlyozta azt is, a szocialista időszak ritka, pozitív örökségének tartja, hogy 1949 óta folyamatos és ezért magas szintű a diplomáciai kapcsolat a Kínai Népköztársasággal.

Az AFP is a klímastratégiára volt kíváncsi, vagyis elsősorban arra, hogy a szélenergiával kezd-e valamit a kormány?

Nem- mondta Orbán. „Azért nem, mert nem vagyunk gazdag ország”, ezért a miniszterelnök szerint az atomenergia és a napenergia az a két prioritás, amivel tudnak foglalkozni, a szélenergia nincs fókuszában a magyar kormánynak.

Borkai Zsolt kapcsán az AFP kérdésére Orbán kis tanakodás után jelezte:

„Nem vagyok egy peep show szurkoló.”

És bár saját bevallása szerint a miniszterelnök nem szeret kukkolni, de érti, hogy az emberek egy része nem utasítja el a szórakozás ezen formáját. És miután nagyon sokan látták, „aminek nem kellett volna megtörténni” (vagyis hogy Borkai Zsolt polgármester egy luxusjachton szexel sok alkohol és néhány másik ember társaságában lyukas zokniban), ez a miniszterelnök szerint is nyilvánvalóan hatást gyakorolt az őszi önkormányzati választás eredményeire. „De teljes bizonytalanságban vagyunk, hogy mekkorát” -mondta.

Orbán szerint a legkönnyebb épp az lenne, ha elvitetnék az egész balhét Borkaival, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy Győrben ő nyert, nem más.

A miniszterelnök utólag is azt gondolja, hogy Borkai Zsolt „jól döntött”, amikor nem lépett vissza a választás előtt, mert akkor az ellenzék közös jelöltje nyer, ellenben az is jó döntés volt, hogy utóbb lemondott, lehetőséget adva ezzel a Fidesznek arra, hogy a választókat újra megnyerjék maguknak.

„Nem babra megy a játék.”

A miniszterelnök nagyon nem szeretné, ha huzakodni kéne a kormánynak egy ellenzéki polgármesterrel, pláne nem Győrben, ami a magyar gazdaság egyik zászlóshajója.

Mint pártelnöknek, minden egyes elvesztett városért terheli felelősség – szórt hamut a fejére Orbán Viktor. Mentségére azt hozta fel, hogy több helyen nyertek, mint ahol vesztettek.

„Ha nem így lett volna, nem is tudnám megtartani a pártelnöki tisztséget. És a kormányzati pozíciókra is volt hatással a választási eredmény” – jegyezte meg Orbán.

Orbán szerint számos téma kínálkozik, de végül majd csak február közepén döntenek arról, miről kérdezik meg az embereket.

A Magyar Nemzet kérdésére azt is elárulta, a Magyar Falu program számára azért fontos, mert nem akarja a klímaváltozás mellett az urbanizációt tovább támogatni, és „megapoliszok” helyett a vidéki életet akarja a magyar kormány fejleszteni. Kiemelte, a falu az elmúlt 30 évben sokkal kevesebb segítséget kapott, mint a városok, a program ezért erkölcsileg helyes.

Azt is bejelentette, lesz új családvédelmi akcióterv, mert Orbán továbbra „sem bevándorlókat akar, hanem magyar gyerekeket”.

Kiemelte, a négygyermekes anyák további támogatását és a háromgyermekes anyák szja-mentességét is el akarja érni, emiatt azonban Varga Mihály pénzügyminiszterrel „harcban állnak.”

A Financial Times kérdésére Orbán közölte, mivel Boris Johnson „levert egy fontos cölöpöt”, és kifejezte, hogy az átmeneti időszakot nem hosszabbítják meg, ezért a brexit már bizonyos.

Ugyanakkor Orbán megemlítette, a britek sorsa bizonytalannak tűnhet az EU-n kívül, ő viszont „kizártnak tartja”, hogy egy nagyhatalom, kiváló globális kapcsolatokkal ne tudna sikereket elérni az EU-n kívül.

Ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországnak ez a helyzet rossz, de új alapokra kell a brit-magyar kapcsolatokat helyezni. Hosszasan dicsérte Boris Johnsont, aki ellen szerinte „mindenki összefogott”, és így is győzött a választásokon, ezért csodálja a brit miniszterelnököt.

Itt is hangsúlyozta, szerinte nem „euroszkeptikusok” és „EU-pártiak” állnak ma szemben a kontinensen egymással, hanem kétféle Európa-vízió.

Arra a kérdésre, hogy a klímaválság idézi elő a migrációt, Orbán kétségeit fejezte ki, szerinte csupán azt kell megoldani, hogy a 2-3%-os földi népességnek, akik migrációra kényszerülnek, „helyben kell javítani az életfeltételeit.”

Közölte, a magyarok rosszak a PR-ban, a magyar kormányok különösen, a konzervatív kormányok pedig csapnivalóak, de ettől függetlenül szerinte kormányával Afrikában és Ázsiában „erőnkön fölül támogatjuk ezeket a közösségeket”.

Az EU klímacéljairól elmondta, csak Lengyelország nem fogadta el a 2050-es karbonsemlegességi határidőt, Magyarország igen, és megismételte, ez 50 ezer milliárd forintba kerülne szerinte.

A német Welt arról kérdezi Orbánt, összefogna-e valaha a zöldekkel. Felidézte, Ausztriában ÖVP-zöld koalíció jött létre és Németországban is van esélye egy zöld kormányzat hatalomra kerülésének. A jobboldal és a zöldek közeledésével kapcsolatban felvetette, köthet-e koalíciót majdan Orbán a „magát zöldnek tartó” Karácsony Gergellyel például.

Orbán röviden és velősen erre azt válaszolta, ha lesz ilyen Fidesz-koalíció, azt a kormányt már nem ő fogja vezetni, hiszen neki a magyar zöld mozgalomról sommás a véleménye:

„Olyanok, mint a dinnye, kívül zöld, belül vörös.”

Ugyanakkor méltatta Sebastian Kurz osztrák kancellár „innovatív megoldásait”, de nem tartja helyesnek, hogy klímaváltozás ügyében a jobboldal „elfogadja a baloldal keretét”, és ezért nyernek teret a zöldek is, hiszen ők jól ragadnak meg egy változást.

A Deutsche Welle tudósítója egy iráni keresztény apa menekültügyét emlegette fel Orbánnak, aki szerinte nem kap menedékjogot Magyarországtól, de mivel az iszlámról tért be a keresztény hitre, Iránban kivégzés várna rá. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mi lesz a keresztény, közel-keleti menekültekkel Magyarországon.

Orbán erre csak úgy válaszolt „titokban nagyon aktívak” a keresztények megmentésében, de ezeket az ügyeket „nem teszik ki az ablakba”, hiszen „szerénységet és diszkréciót igényelnek”.

Arra is utalt, túszejtési akciók kimentett áldozatai néha „hálálkodnak” a magyar kormánynak, de Orbán szerint ez sem hasznos, nem kell ezt nagy dobra verni.

Hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás helyes, mert a külpolitika nem lehet „kizárólag értékalapú.”

Orbán 2 órával ezelőtt a klímastratégiáról szólva jelezte: szerinte a klímasemlegesség drága dolog, az árát pedig elsősorban a legszennyezőbb nagyvállalatokkal kellene megfizettetni. A Bloomberg ennek kapcsán kérdezte: akkor a Mátrai Erőművet (amely az egyik legszennyezőbb erőmű) miért tervezi megvenni a kormány?

Korábban külföldi tulajdonban volt az erőmű, de a tulajdonos be akarta zárni – emlékeztetett Orbán, aki szerint nehéz döntés volt, hogy megvegyék-e, de 10 ezer ember munkahelyéről volt szó, ezért úgy döntöttek, hogy az erőmű bezárása „egy tragédia” lenne.

Transzparens módon veszik majd meg, és utólag is transzparens lesz az adás-vétel – jelentette ki.

Államosították a meddőségi klinikákat: miért? – kérdezte még a Bloomberg, és azt is, hogy terveznek-e más államosításokat is?

Orbán szerint egyrészt nem államosítottak, hanem megvásárolták ezeket a klinikákat. Ezután bioetikai kérdéseket sorolt a miniszterelnök, mondván, akkor tudnak ezekre a bioetikai kérdésekre felelősen válaszolni, ha az elejétől a végéig látják a folyamatot.

Orbán közölte: a másik ok, ami miatt így döntöttek, az, hogy ingyenessé akarják tenni a meddőség kezelését.

Az Néppártból való kilépést érintő kérdésre Orbán ismét csak annyit jelzett, hogy egyeztetnie kell Donald Tuskkal, Sebastian Kurzzal és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, mielőtt meghozza a döntést.

A Hír TV a gyöngyöspatai szegregáció miatti, százmilliós kártérítésről kérdezte Orbánt, aki válaszul közölte, „nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, amely sérti az emberek igazságérzetét.”

Szerinte a gyöngyöspatai roma szegregáció ügye ilyen, és joggal sérti a lakókat, mivel:

„Egy velem egy faluban élő etnikai kisebbség komoly pénzt fog kapni, én pedig itt keményen dolgozom.”

-vázolta a miniszterelnök, szerintem hogyan vélekedhet most egy gyöngyöspatai fehér.

Beszélt még az „EU zavarórepüléséről” is az ügyben, amúgy pedig Orbán szerint „az nem szegregáció,” ha gyengébb értelmi képességekkel rendelkező gyerekek -amelyek között szerinte a romák többségben vannak – külön osztályba kell, hogy járjanak.

Nehezményezte még, hogy „elítélt bűnözők” is kapnak kártérítést az EU-tól a magyar börtönviszonyok miatt. Szerinte ez elfogadhatatlan, és ezzel szemben „fel kell lépni.”

A győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban Orbán megjegyezte, a korai szabadlábra helyezési gyakorlattal volt a baj, ezért kérte ő Varga Judit igazságügyminisztert, hogy ennek a gyakorlatnak emberölés esetén vessen véget a magyar igazságszolgáltatás.

Gréczy Zsolt ügyéről a miniszterelnök csak annyit fűzött hozzá, „örül”, hogy annak vége van.

Az RTL Klub szerette volna megtudni, hogy Orbán évenként egyszeri sajtótájékoztatóján mi alapján szűrik a sajtóorgánumokat (emlékeztetve, hogy például a 24.hu sem jutott be)?

Kovács Zoltán gyorsan közbe is vágott, mondván:

„Aki időben érkezett, az itt ül a teremben.”

A szóvivő érvelése valahol nagyon sántít, a 24.hu-t ugyanis azzal az indokkal nem engedték be, hogy telefonon kellett volna regisztrálniuk az eseményre. A lap a tavalyi protokollhoz hasonlóan idén is levélben próbált regisztrálni, ugyanis meghívót nem kaptak.

Szóval egyre bonyolultabb a helyzet, pláne, hogy azért hely – ha nem is sok – de lenne még néhány újságírónak (minket ugye azzal utasítottak el, hogy betelt a Kormányinfó). Egy szolidáris kolléga azért küldött nekünk bentről fotót, szerinte egy sornyi szék még simán befért volna.

azért pár szék befért volna még

A PestiSrácok szeretett volna alákérdezni Orbánnak azzal, hogy felvetette, Orbán vezetésével létrejön-e egy „új közép-kelet-európai platform” az unión belül, Orbán viszont gyorsan letorkollta az újságírót, ő ilyesmiről sosem beszélt.

Ellenben újra hosszan kifejtette, hogy véleménye szerint az egész európai pártszerkezet átalakulóban van, többek közt a baloldal előretörése miatt (Macron vezetésével), másrészt pedig a Néppárt rossz politikájának köszönhetően, mivel folyamatosan a baloldal és a liberálisok felé kacsintgatnak.

Orbán szerint két lehetőség van, vagy a Néppárt változtat a politikáján és visszatér a keresztény gyökereihez, vagy… és itt igazából nem nagyon fejezte be a mondatot, inkább arról  beszélt, hogy az uniós országoknak három kérdésben kell markáns véleményt megfogalmazniuk a jövő érdekében:

  • bevándorlás
  • európai családmodell
  • nemzeti kultúra elsődlegessége

Ezek után Orbán ismét hosszabban bírálta a Néppárt jelenlegi csapásirányát, mondván, a Fidesz szeretne segíteni abban, hogy ” a Néppárt visszatérjen a gyökereihez.”

Minden másról csak annyit mondott, „feltételes módban van”.

Az RTL riportere kiemelte, utoljára egy évvel ezelőtt kérdezhették Orbánt, azóta nem, és ennek az okára kérdezett rá, illetve arra, miért nem tudtak előre például Kásler Miklós miniszter sajtótájékoztatójáról, a kórházi reformokról.

Orbán „részben talált igazságot” a kritikában, és arra hivatkozott, hogy sajnos a kampány miatt nem volt túl sok lehetősége sajtótájékoztatókat tartani. Azonban kiemelte, sok „inkorrekt próbálkozása” van a médiának, ő azonban ezekre nem, csak „az állampolgárok tájékoztatására” akar fókuszálni.

Az RTL tudósítója most ismét Orbán vejének uniós támogatásairól kérdezte Orbánt, nevezetesen arról, miért nem adták be az Elios számláit az Európai Bizottságnak, illetve hogy Rogán Antal miniszter lesz-e még 2020 végén is.

Orbán szerint az, ami az Eliosszal történt, „általános gyakorlat”, mivel szeretnék a fejlesztési pénzek körüli vitákat az EU-val elkerülni. Leszögezte, továbbra is úgy látja, „nincs olyan, hogy EU-s pénz”, mert a miniszterelnök szerint ez nem támogatás”, hanem az európai cégek kivitt extraprofitjának megtérítése.

Tiborcz István ügyére Orbán speciálisan most sem tért ki, hiába volt a kérdés elég pontosan körülírható.

Arra is kíváncsi volt az RTL, miért nem indít a Fidesz jelöltet Fejér megye 4-es választókörzetében. Erre a miniszterelnök azt reagálta, két jelölt elindításán is elgondolkodtak az időközin, viszont később a független jelölt, egy környékbeli polgármester, mindkét fideszesnél „jobb jelöltnek bizonyult.”

A Budapest és a kormány közt zajló meccsről érdeklődött az ATV, felidézve, hogy a fővárossal kapcsolatos ügyekben Orbán állítása szerint még mindig a Tarlós Istvánnal kötött megállapodás van érvényben. Arra voltak kíváncsiak: kész-e a kormány módosítani a megállapodáson,”hogy Karácsonyék ne érezzék úgy, hogy kivéreztetik a fővárost”, és adnak-e több pénzt Budapestnek?

„Nem azért nem adtunk több pénzt Tarlós idején, mert nem akartunk, hanem mert ennyi volt” – válaszolta Orbán, és a sportszerűség jegyében jelezte:

„Amit Tarlós megkapott volna, azt Karácsony is meg fogja.”

Készül-e a Fidesz kilépésre a Néppártból? – szólt az ATV következő kérdése, Orbán egyértelmű választ nem adott, csak azt mondta, minden lehetőségre készül.

Kis huzavona volt ezután: mivel korábban az Index nem tehette fel egyenként a kérdéseit Orbánnak, a miniszterelnök jelezte az ATV munkatársának is, hogy nem szép dolog, hogy ő nem tartja be ezeket a szabályokat. Kovács Zoltán szóvivő még 2, egyszerre feltett kérdést engedélyezett az ATV-nek.

Csuhaj Ildikó ezután még a arra volt kíváncsi, hogy látta-e Orbán a „Bölcsek tanácsának” jelentését, tervez-e találkozni Donald Tuskkal, és mit gondol arról, hogy G. Fodor Gábor is értekezett a minap a Fidesz cselekvési lehetőségeiről.

Orbán nem látta a bölcsek jelentését, nem tudja, mikor lesz találkozó Tuskkal, az utolsó kérdésre reagálva pedig rámutatott: szerinte általában az szokott történni, hogy az újságírók és elemzők értelmezik, hogy mit csinálnak a politikusok, a miniszterelnök pedig nem akarja elemezni, hogy G. Fodor, mint elemző, mit elemez.

„Nekem nem kell ezt kommentálnom, mindenki azt ír, amit akar.”

Pártcsaládja „egyre liberálisabb, centristább” és változnia kell – mondta Orbán egy külföldi tudósítói kérdésre, azonban hozzátette, „ha a Néppárt nem fog változni, új igazi kereszténydemokrata mozgalomra lesz szükség, hogy Macront ellensúlyozni tudjuk.”

-szögezte le.

Emiatt azután új partnereket is keres Orbán, és kiemelte, „Varsóban is jártam a héten”, ezzel az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjába tartozó lengyel kormánypártot, a PiS-t vetette fel, mint jövőbeli partnert.

Újabb, a Közel-Keleten kialakult krízishelyzettel kapott kérdésekre Orbán leszögezte, a fő irányvonallal kapcsolatban az EU-ban „őt nem kérdezték meg”, de türelmet kért péntekig, hogy kialakítsa pontos álláspontját.

Az Index Orbántól kérdező tudósítója felidézi, mind Stumpf István, mind Navracsics Tibor, mind pedig Lázár János volt miniszter Orbánnal kapcsolatos kritikáiról, Bencsik Gábor jobboldali újságíró megjegyzéséről, mely szerint „egyre többeket irritál a Fidesz” kérdezte a miniszterelnököt, felvetve, nem túl arrogáns-e a kormánypárt kommunikációja és a politikája, illetve hogy a kommunikációért felelős Rogán Antal miniszter marad-e.

Ezenkívül a KESMA sajtókonglomerátumról is kérdezték, és arról, elégedett-e az abban lévő kormánymédia működésével.

Orbán a miniszterek kritikáiról leszögezte, elfogult volt „főminisztereivel” szemben, sőt kiemelte „mindhárom a barátja”, Stumpf pedig volt kollégiumi igazgatója is, ezért mindhármukat tiszteli. Arra a megjegyzésére, hogy túl öreg lenne, elismerte, ha „támadó középpályás már nem lehetsz, legyél 8-as helyett 6-os.”

Navracsiscsról leszögezte, az ő munkájára továbbra is igényt tart, és kormánybiztosi kinevezése is van, Veszprém európai kulturális fővárosáért felel.

Lázár Jánossal volt a legkritikusabb a miniszterelnök, szerinte azonban Hódmezővásárhely elvesztése nagyon fájó pont, ezért szerinte az alföldi várost „a Fidesznek vissza kell szereznie” és azt javasolta Lázárnak, hogy inkább erre koncentráljon.

Bencsik – akinek a miniszterelnök látványosan nem tudta felidézni a keresztnevét – kommentárjára úgy reagált, valóban küzdelmes éveken van túl a jobboldal, ezért azután most inkább a békésebb „nemzeti konzultációk” korszaka jöhet el újra a küzdelem helyett.

„Vannak, akik itt már hosszú idő óta ismerik a kormányaim működését, ez immár a 14. év, amikor miniszterelnök vagyok, és mindenki tudhatja rólam, hogy nem szeretem a kapkodást.”

-kezdte Orbán a Rogán ügyére vonatkozó kérdést, majd úgy folytatta:

„Nix ugribugri!”

Kifejtette, minden minisztere, így Rogán is „szuverén személyiség”, és inkább javítani és nem elküldeni kell az embereket. Szerinte nyugat-európai „rossz gyakorlat” a „közvélemény nyomására” elküldeni minisztereket, ezt pedig nem akarja folytatni.

A KESMA működésével kapcsolatban hozzátette, ő egy éve csak arról beszélt, hogy versenyjogilag áldását adta az alapítvány működésére, de „ez egy magánalapítvány.” A médiát Orbán szerint a miniszterelnöknek nem helyes minősíteni, „kivéve, ha egyes esetekben fake newsok forognak fenn.”

A média arányosságával kapcsolatban azt mondta:

„Én nem várom egyetlen újságírótól sem, hogy ne vállalja a véleményét!”

-kiemelte, a nézeteitől senki sem független. Hozzátette, szerinte a politikai irányultság szerinti megoszlás a magyar médiában mára „körülbelül 50-50%-ra” áll, ez pedig szerinte „optimista vélemény.”

Hozzátette, ő töredelmesen elismerte magáról, hogy „öregedő középpályás”, azonban a valódi fiatalság „nem életkor, hanem dinamizmus kérdése”. Szerinte például Donald Trump és Boris Johnson a két legfiatalabb politikus.

Az Origo két súlyos kérdéssel bombázta a miniszterelnököt:

  • A fővárosban stadionstop nincs, de van kórházstop és más hasonló intézkedések, mit gondol erről?
  • A dunaújvárosi időközi választáson szélsőjobboldali jelöltet indít az ellenzék, erről mi a véleménye?

Orbán kapásból közölte:

„Úgy tűnik, az Origo irányvonalánál jóval mérsékeltebb vagyok.”

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormányzásnál – legyen az önkormányzati vagy országos –  „azért 100 nap jár”, vagyis adni kell időt az ellenzéki önkormányzati vezetőknek, hogy kiismerjék a környezetüket és nekikezdhessenek a munkának.

A belátó Orbán szerint „nem helyes politikai viselkedés” azonnal hibát keresni az ellenzéki vezetésű önkormányzatok munkájában.

Megjegyezte, hogy „a főpolgármester úrnak” is megmondták, hogy tartják magukat a Tarlós Istvánnal kötött megállapodáshoz, ezen kívül pedig sok sikert kívánt az ellenzéki városvezetőknek.

Azt azért csak megjegyezte, hogy láthatóan Budapesten például „össze-vissza beszélnek” stadionok, a Liget-projekt, a Fővárosi Állatkert ügyében például, de a miniszterelnök személy szerint türelmet szeretne kérni a kritikusoktól.

Dunaújvárossal kapcsolatban pedig Orbán egy „remek interjút” idézett, amelyet  az osztrák kancellárral készítettek, és amelyben Kurz azt a kérdést kapta: mit gondol az FPÖ-bel való jövőbeli munkáról? Orbán interpretációja szerint Kurz az interjúban kifejtette: az, hogy mely pártokat lehet szélsőjobboldalinak nevezni, és mely pártok kormányozhatnak, azt nem a pártok döntik el, hanem a választók.

„Ez lehet, hogy nekünk nem tetszik, de akárhogy is minősítgetjük ezeket a pártokat, ha az emberek bizalmat adnak nekik, akkor elnyerik a jogot arra, hogy szerepeljenek a közéletben, kormányozhassanak” – mondta Orbán, aki szerint ez a tőről metszett demokratikus gondolkodásmód lényege.

A miniszterelnök szerint egyébként a fő feladat az, hogy „legyünk jobbak nálunk”, vagyis nem azzal akar foglalkozni, hogy a pártok milyen irányt képviselnek, csak le kell őket győzni.

Orbán szerint ez nem könnyű dolog, mert szerinte kormánypártként nehezebb győzni egy választáson, mint ellenzékként, de azt büszkén jelezte, hogy nekik 2014-ben és 2018-ban is sikerült ez a bravúr.

„Ellenzékből nyerni nem olyan nagy cucc, az igazi az, ha kormányról tud az ember. Ez nagyon nehéz, de nekünk már kétszer sikerült.”

A tudósító arra kíváncsi, hogy amerikai-izraeli, avagy orosz és iráni barátai mellé fog-e állni a geopolitikai válság során, és kitart-e Orbán a nyugati szövetségesek mellett.

Orbán leszögezte, sikeresen tartja külön vágányon az energiapolitikai és katonapolitikai-biztonsági stratégiát. Viszont a tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezte, azt szeretné, ha az európai álláspont „az izraeli-amerikai álláspont” felé közeledne, és ezért fog felszólalni.

„Egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverekkel rendelkező országok sora bővüljön. Ez egy vörös vonal.”

Továbbra is hangsúlyozta, a Török Áramlat Magyarországnak fontos projekt, de hazánknak „az atomenergia és napenergia” fontosabb. Orbán szerint pedig „soha nem fordult elő”, hogy az oroszok atomerőműveket politikai célokra használnának fel.

Leszögezte, tízéves kormányzása után úgy látja, a magyar energiapolitika most függetlenebb mint bármikor, de a románok és horvátok energiakitermelése ebből a szempontból szerinte mindennél fontosabb.

Emellett Ukrajnáról is kérdezte, nevezetesen arról, hogyan látja a magyar-ukrán viszonyt. Orbán erre úgy reflektált, „Ukrajna egy nagy ország és sajnos úgy is viselkedik”, ezért magas szintű ukrán-magyar bilaterális találkozó még nem jöhetett létre.

„Hiába a méretbeli különbség, mégiscsak szomszédok volnánk, ehhez pedig nélkülözhetetlen Magyarország.”

Kiemelte, szerinte Petro Porosenko politikája „magyarellenes” volt, reméli, hogy Zelenszkijjel áttörést érhetnek el.

Dunai Márton harmadik kérdésére, amely a Fidesz jövőjére vonatkozott az október 13-i önkormányzati választás után, Orbán először úgy tett, mintha nem értené a kérdést, majd azt válaszolta:

„Számos helyen lehet javítani a Fidesz politikáján, de Magyarországon demokrácia van, ezen nem kell meglepődni, és az ellenzék is nyerhet.”

-szögezte le.

Jönnek a kérdések, először a köztévé kap szót, egyből a migrációról kérdeznek, egyből hármat, de mind egy irányba mutat: jó a kormány migrációt megfékezni igyekvő stratégiája, Brüsszel és Soros György pedig rossz?

Az a történelmi feszültség, ami Európában van, nem tűnik el a jövőben sem – vázolta fel világképét Orbán, aki szerint új európai társadalmi modell jön éppen létre, ami egyfajta posztkeresztény, posztnemzeti vonalat képvisel. Az ebbe az irányba mozgó országok persze  bevándorláspártiak, „liberális demokratáknak is nevezhetném őket” – kuncogott Orbán.

És van a másik csoport, ami ezt elutasítja: mi nem akarjuk átalakítani a világunkat (hiszen természetesen ránk gondol itt a miniszterelnök).

Nem azért harcoltunk a kommunistákkal, hogy most feladjuk a keresztény-nemzeti értékeinket a miniszterelnök szerint. A két modell közt fennálló feszültség a jövőben is fenntartja majd a különféle csatározások lehetőségét, de Magyarország mindig erősen képviseli majd a nemzeti-keresztény értékeket. Brüsszel ellenében is, ha esetleg jogi lépésekkel szankcionálnák ezt a törekvésünket.

Soros Györgyről szólva Orbán egészen érdekes felütéssel kezdett:

„Nem akarom, hogy az a képzet jelenjék meg, mintha fixált lennék ebben a kérdésben, még ha az is vagyok” – fogalmazott.

Orbán szerint a tények önmagukért beszélnek, itt a 7-es cikkelyt hozta elő , mondván, az abban közölt megállapítások olyan szervezetektől származó információkra támaszkodnak, amelyeket Soros György pénzel.

„Nincs Soros-fóbiánk, arról van szó, hogy szemben állunk egy olyan erőcsoporttal, amelynek az a célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára.”

Soros Györgyről pedig még azt is elmondta, mivel magyar, ezért nagyon tehetséges ember, de ez abból a szempontból baj, hogy ezt a tehetségét nem a magyar érdekek képviseletére használja fel. Mint a miniszterelnök fogalmazott:

„Jobb lenne barátnak, mint ellenségnek.”

Tegnap a kormány energia- és klímastratégiát tárgyalt egyben a kormányülésen, amelyen éghajlatváltozási-cselekvési tervet ismertetett Palkovics László miniszter.

„Politikai értelemben” Orbán annyit jegyzett meg: nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében. A miniszterelnök szerint képesek leszünk fenntartani a magyarok életét a Kárpát-medencében.

Ehhez egy dologra van szükség, hogy szépen és nyugodtan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz.

Lesz élelmiszer, ivóvíz és tiszta környezet a Kárpát-medencében, ha alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz – mondta a miniszterelnök.

50 ezer milliárd forint szükséges ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges országgá válhassünk – mondta Orbán. Hogy honnan teremthető elő ez a pénz?

A klímarongálókkal kell megfizettetni a klímasemlegesség árát a miniszterelnök szerint, kiemelve, hogy a nagyvállalatok fizessenek, mert „a teher nem eshet a kicsikre”.

Ne emelkedjen a családok élelmiszer- és rezsiköltsége – ez is fontos a miniszterelnök szerint.

Ne emelkedjen a szegényebb országok hozzájárulása a klímasemlegesség eléréséhez.

És végezetül Orbán szerint nyíltan ki kell mondani: atomenergia nélkül nem lehetséges a klímasemlegesség elérése.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint februárban mutat majd be a kormány egy klímacselekvési tervet, amelyben olyan pontok szerepelnek majd, mint például:

  • 2022-től a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani,
  • minden illegális szemétlerakót meg kell szüntetni,
  • a folyókat mentesíteni kella PET-palackoktól,
  • a műanyag csomagolóanyagok kivezetésével is kell foglalkozni.

 

Az új munkahelyek 38%-át 2019-ben ázsiai (kínai, koreai és japán) befektetők hozták létre – emelte ki a miniszterelnök, közülük a koreai beruházások voltak a legnagyobbak. Orbán szerint mindez a 2010-ben meghirdetett „keleti nyitás” program sikerét jelzi.

Azonban most kiemelte, 2020 „érdekes év” lesz, majd arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági modellje „nagyon más”, mint az eurózóna gazdasági modellje. Eddig ezek együtt növekedtek, de a kormány elemzései szerint „az eurózóna gazdasági növekedése 2020-ban megáll”, és ez lelassíthatja a magyar gazdasági növekedést is.

Ezért Orbán szerint „gazdaságvédelmi akciótervre” lesz szükség, erről februárban akar bővebben szólni.

Beszélt az egészségügyben hozott kormányzati döntésekről is. A szakdolgozók és nővérek elvándorlásának megállítását Orbán 2-3 év alatt adott, 73%-os béremeléssel akarná megállítani,

„nem lehet mindent egyszerre, azonnal, ezért most az ápolókkal kezdünk.”

-tette hozzá.

Ezenkívül a kórházi várók, kórtermek és ehhez kapcsolódó szociális helyiségek rossz állapota Orbán szerint a második prioritás, ezért elrendelték, hogy minden „3 évnél régebben felújított kórházban minden várótermet és szociális helyiséget fel kell újítani.”

A harmadik problémakör, amelyről a miniszterelnök ebben a témakörben szólt, a kórházi adósságé. Elmondta, szerinte az Állami Számvevőszék jelentése a miniszterelnök szerint még mindig súlyos. Kiemelte, „a kórházi eladósodás nem hiba, hanem súlyos bűn” ezért a minisztert arra utasította, azonnal szüntesse meg a kórházak adósságfelhalmozását.

„Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl.”

-mondta.

Kiemelte, hogy a kórházak szolgáltatásait biztosító „nagy cégek” szolgáltatásai generálnak adósságot, ezzel kapcsolatban Káslert „határozott intézkedésre” kérte fel.

Orbán Viktor kissé távirati stílusban vágott bele a Kormányinfóba.

Kezdésként jelezte, hogy a kormányülésen az alábbi témák kerültek szóba:

  • az Irakban szolgáló magyar katonák helyzete
  • a nemzeti energia- és klímastratégia
  • az egészségügy
  • a gazdaság

Egy keveset értekezett az Irakban állomásozó magyar katonákról, elmondva: a magyar kormánynak van megállapodása az iraki kormánnyal, hogy ott katonáink tartózkodhatnak. Amíg az iraki kormány ezt a megállapodást fel nem mondja, addig a magyar katonák maradnak. Közös európai álláspontról még nem mond semmit az Irán-USA konfliktus kapcsán, mert erről még zajlanak az egyeztetések.

A migrációról szólva elmondta: 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba, ami az előző évhez képest 70 százalékos emelkedést jelent – jelezte a miniszterelnök. Az erősödő migrációs nyomásra reagálva a miniszterelnök arról is beszélt, hogy minden eszközzel igyekeznek megerősíteni a magyar határok védelmét.

A magyar gazdasági helyzetről Orbán elmondása szerint megállapítottak egy „fantasztikus dolgot”: 30 év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 millió főt. 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak.

A bruttó átlagkeresetekről szólva: 82 hónapja folyamatosan nőnek a bérek. Mindenkinek nőttek a bérei, de a legnagyobb arányban a legkevesebbet keresők bérei nőttek – mondta. A szegénység felszámolásának útja a bérek növelése – fogalmazott Orbán.

„Mi szeretnénk lenni az a kormány, amely a szegénységet felszámolja Magyarországon.”

 

„Telefonon kellett volna regisztrálni” – ezzel az indokkal küldték el a 24-hu-t a Kormányinfóról.

„A havi kitekintésben legtöbb látogatót elérő újságot, a 24.hu-t meg sem hívták az eseményre, így értelemszerűen a telefonos elvárásukról sem értesülhettünk. A múlt évi protokoll szerint küldtünk regisztrációs levelet, amelyre nem érkezett válasz, ellenben a helyszínen megjelenő újságírót és fotóst regisztráció hiányában nem engedték be” – írják.

A Mérce egyébként telefonon próbált regisztrálni, nekünk azt mondták, nincs több hely.

karmelita udvar A Demokratikus Koalíció szóvivője, Barkóczi Balázs és a párt aktivistái a Karmelita-udvar előtt demonstráltak Orbán sajtótájékoztatója előtt, különböző táblákon jelezték azokat a témákat, amelyekről szerintük bizonyosan nem lesz szó a mai Orbán-jelenésen.

„Orbán úgy tesz, mintha kiállna az újságírók elé, pedig tudjuk, hogy nem kell válaszolnia a kérdéseikre. […] Vannak azonban kérdések, amelyeket senki nem tesz fel a miniszterelnöknek és amelyekre biztosan nem fog válaszolni hiszen ahhoz már gerinc kellene”

-mondta Barkóczi, majd felolvasta a DK kérdéseit, amelyek között olyanok szerepeltek mint:

  • Miért él nyomorban több millió nyugdíjas?
  • Miért nem hirdetik ki az országos, egészségügyi válsághelyzetet?
  • Miért nevezik klímahisztinek a klímakatasztrófát?
  • Miért lehet Budapesten orosz kémközpont?

A rövid sajtótájékoztatót a Mérce élőben is közvetítette:

Ahogy tavaly, úgy idén se mindenkit engedtek be a Kormányinfóra.

A Mérce tudósítóját például azzal utasították el a regisztrációs telefonszámon, hogy „nincs több hely”.

Ami már csak azért is érdekes, mert egy sajtótájékoztató helyét lehet úgy tervezni, hogy mindenki beférjen. Pláne, hogy már tavaly is az volt az elutasítás indoka, hogy túl nagy a médiaérdeklődés (nyilván nem meglepő, hisz ez az egyetlen alkalom, amikor tényleg lehet kérdéseket feltenni a miniszterelnöknek).

Úgy tudjuk, nem mi vagyunk az egyetlen lap, akit hasonló indokkal utasítottak el.

Tavaly a Mércén kívül a Klubrádió, az Azonnali, az Alfahír, a Magyar Hang és a Direkt36 se jutott be a Kormányinfóra.

Tavaly a korrupció, a rabszolgatörvény, a fideszes médiaholding, a magánrepülőzés, Mészáros Lőrinc varázslatos gazdagsága kapcsán is kapott kérdéseket Orbán, amiket aztán ügyesen megkerült.

Idén kevésbé feszült a közhangulat (2019 januárjának elején még javában zajlottak a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések országszerte), viszont a tavaly őszi önkormányzati választás eredményeinek érdemi értékelésével még adós a miniszterelnök – pláne, hogy az utóbbi időben a belső, fideszes kritikai hangok is felerősödtek (például Lázár János legújabb eszmefuttatását érdemes szemrevételezni). Az valószínű, hogy a Fidesz valamiféle irányváltásban gondolkodik – Rácz Zsófia kinevezése fiatalokért felelős helyettes államtitkárrá is erre utal, kérdés, hogy a miniszterelnök tematizálja-e a problémát.

Október óta kiemelt figyelem kíséri a kormány és a főváros (Orbán vs. Karácsony) meccset is, és bár az elmúlt évek nagy megszólalásaiban a miniszterelnök leginkább lekicsinylően szólt az ellenzéki térfélen zajló folyamatokról, érdekes lesz megfigyelni, mennyiben változik (ha egyáltalán)

Szintén a következő hetekben dől el, hogy a Fidesz a Néppártban marad-e: Orbán Viktor amúgy is szereti Brüsszelt ostorozni, várhatóan esik majd szó a témáról ma.

Tavaly is esett szó a paksi bővítésről – mivel idén előre láthatóan sűrűsödnek az események a beruházás körül, számíthatunk miniszterelnöki útmutatásra ezügyben.

Bizonyosan égető kérdés lesz az USA-Irán konfliktus is, amelyben Magyarországnak, mint NATO-tagnak, ildomos állást foglalnia.

Orbán Viktor szeret az ország gazdasági előretöréséről értekezni, ám az előrejelzések szerint 2020 nem feltétlenül lesz egy szárnyaló év, nagy kérdés, hogyan keretezi a miniszterelnök idén a témát.

Szóba kerülhet még a nyugdíjemelés is, a Varga Mihály és Matolcsy György közt folyó euróvitában is megnyilvánulhat a miniszterelnök, korrupciós ügyekből az elmúlt egy évben is akadt jónéhány a Fidesz környékén és Mészáros Lőrinc is gazdagodik tovább töretlenül. Szóval kérdés lesz bőven, reméljük, válaszok is érkeznek majd.

„Vessetek a mókusok elé” – írta ki Facebook-oldalára a miniszterelnök.

A miniszterelnök már tegnap belengette, hogy lehet tőle kérdezni, követői nagy örömére. Rengetegen jelezték, hogy feltétlenül nézni fogják a műsort, jó sokan küldtek be kérdéseket is. Például ilyeneket:

„Engem az érdekelne, Ön szerint hol húzódik az a határ, ahol a kvantum-szuperpozíció mindenképpen összeroppan, vagyis az egymással keveredő állapotok dekoherenssé válnak.”

Egészen csodálatos lenne, ha Orbán kifejtené a véleményét ebben a témában (is).

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}