A tudósító arra kíváncsi, hogy amerikai-izraeli, avagy orosz és iráni barátai mellé fog-e állni a geopolitikai válság során, és kitart-e Orbán a nyugati szövetségesek mellett.

Orbán leszögezte, sikeresen tartja külön vágányon az energiapolitikai és katonapolitikai-biztonsági stratégiát. Viszont a tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezte, azt szeretné, ha az európai álláspont „az izraeli-amerikai álláspont” felé közeledne, és ezért fog felszólalni.

„Egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverekkel rendelkező országok sora bővüljön. Ez egy vörös vonal.”

Továbbra is hangsúlyozta, a Török Áramlat Magyarországnak fontos projekt, de hazánknak „az atomenergia és napenergia” fontosabb. Orbán szerint pedig „soha nem fordult elő”, hogy az oroszok atomerőműveket politikai célokra használnának fel.

Leszögezte, tízéves kormányzása után úgy látja, a magyar energiapolitika most függetlenebb mint bármikor, de a románok és horvátok energiakitermelése ebből a szempontból szerinte mindennél fontosabb.

Emellett Ukrajnáról is kérdezte, nevezetesen arról, hogyan látja a magyar-ukrán viszonyt. Orbán erre úgy reflektált, „Ukrajna egy nagy ország és sajnos úgy is viselkedik”, ezért magas szintű ukrán-magyar bilaterális találkozó még nem jöhetett létre.

„Hiába a méretbeli különbség, mégiscsak szomszédok volnánk, ehhez pedig nélkülözhetetlen Magyarország.”

Kiemelte, szerinte Petro Porosenko politikája „magyarellenes” volt, reméli, hogy Zelenszkijjel áttörést érhetnek el.

Dunai Márton harmadik kérdésére, amely a Fidesz jövőjére vonatkozott az október 13-i önkormányzati választás után, Orbán először úgy tett, mintha nem értené a kérdést, majd azt válaszolta:

„Számos helyen lehet javítani a Fidesz politikáján, de Magyarországon demokrácia van, ezen nem kell meglepődni, és az ellenzék is nyerhet.”

-szögezte le.