Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A „Soros-hálózat pénzszerző akciójának nevezte” a fideszes képviselő a gyöngyöspatai szegregáció miatti kárpótlást

Heves megye 2. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László szombat a „Soros-hálózat pénzszerző akciójának nevezte” azt a kártérítési pert, amely a gyöngyöspatai általános iskolájában tapasztalt szegregált oktatás gyakorlata miatt indult még 2016-ban.

Mint akkor az Abcúg riportja nyomán mi is beszámoltunk róla, történelmi pert nyertek az állammal szemben 2018 októberében a 2004 és 2017 között szegregáltan oktatott gyöngyöspatai diákok, akik pert indítottak az állam ellen, amiért hátrányos helyzetben kellett tanulniuk a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában.

„Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!” – írta Facebook-oldalán a fideszes politikus.

Horváth László azért akadt ki, mert szerinte a mintegy 99 millió forintnyi kártérítésből 80 millió forintot Gyöngyöspata önkormányzatának kell állnia.

„Ez a döntés lehet, hogy jogszerű, de igazságtalan, egyoldalú, túlzó és romboló. Igazságtalan, mert az egész települést bünteti. Romboló, mert a kártérítés kifizetése rövid időn belül Gyöngyöspata önkormányzatát – melynek éves bevétele mintegy 40 millió forint – a csőd szélére sodorja,”

írja a Horváth. Azt is hozzátette:

„Gyöngyöspatán most, a roma családok közé dobott milliókkal, az elmúlt évek folyamatos, kiszámítható fejlődése és a nehezen kivívott nyugalom válhat semmivé.”

Horváth azzal zárja mondandóját, hogy a „település bajba sodort önkormányzatának megmentéséért” a kormányhoz fordul.

A képviselő bejegyzésében egyébként nem említi azt, azért azért született a Kúria ítélete, mert évekig etnikai alapon különítették el a gyerekeket az iskolában.

Bár Horváth arról beszélt, a település önkormányzatának egy jogerős másodfokú ítélet értelmében január 17-ig 80 millió forintot kellene fizetnie a Horváth által említett „Soros-szervezet”, a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogásza, Farkas Lilla azonban a 444-nek elmondta:

szó sincs róla, hogy az önkormányzatnak most, és ekkora összeget kellene kifizetnie.

A CFCF három éve indított szegregációs perének ugyanis három alperese van:

  • az Emberi Erőforrások Minisztériuma
  • a Hatvani Tankerületi Központ
  • és mint korábbi fenntartó, a gyöngyöspatai önkormányzat

A kártérítésre jogosultak pedig maguk dönthetik el, melyik alperestől követelik a pénzüket. „Amikor erről kérdeztük a roma családokat, nekünk egyértelműen azt jelezték, hogy attól a szervtől, amelyiknek a legtöbb forrása van a kártérítés kifizetésére: a minisztériumtól”- magyarázta Farkas Lilla.

Az ügyvéd szerint az sem igaz, hogy most kellene fizetni: maguk az alperesek (tehát az EMMI, a tankerület és az önkormányzat) vitték ugyanis a másodfokon már jogerős ügyet a Kúria elé, ami várhatóan csak idén március és június között hoz majd ítéletet.

A szegrációs ügy több mint fél évtizedre  nyúlik vissza. A kisebbségi ombudsman még 2011-ben gyűjtött adatokat a gyöngyöspatai általános iskolában tapasztalható viszonyokról. 2012. december 6-án az Egri Törvényszék ítéletében első fokon megállapította az osztályok közötti jogellenes elkülönítést, valamint hogy a cigány tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak. Mivel ezt sem a korábbi fenntartó önkormányzat, sem a KLIK nem ismerte el, az ügy a Kúriáig ment, ahol 2015. március 25-én fenntartották az alsóbb bíróságok döntését, ezzel megállapítva az etnikai alapú elkülönítést és az alacsonyabb minőségű oktatást. A Kúria precedensértékű ítéletére alapozva indította meg 2016 elején a CFCF azt kártérítési pert, amelyben 2018-ban első fokon a diákok nyertek.

(via 444, Abcúg)

Címlapkép: A kiemelt kép illusztráció.