Az új munkahelyek 38%-át 2019-ben ázsiai (kínai, koreai és japán) befektetők hozták létre – emelte ki a miniszterelnök, közülük a koreai beruházások voltak a legnagyobbak. Orbán szerint mindez a 2010-ben meghirdetett „keleti nyitás” program sikerét jelzi.

Azonban most kiemelte, 2020 „érdekes év” lesz, majd arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági modellje „nagyon más”, mint az eurózóna gazdasági modellje. Eddig ezek együtt növekedtek, de a kormány elemzései szerint „az eurózóna gazdasági növekedése 2020-ban megáll”, és ez lelassíthatja a magyar gazdasági növekedést is.

Ezért Orbán szerint „gazdaságvédelmi akciótervre” lesz szükség, erről februárban akar bővebben szólni.

Beszélt az egészségügyben hozott kormányzati döntésekről is. A szakdolgozók és nővérek elvándorlásának megállítását Orbán 2-3 év alatt adott, 73%-os béremeléssel akarná megállítani,

„nem lehet mindent egyszerre, azonnal, ezért most az ápolókkal kezdünk.”

-tette hozzá.

Ezenkívül a kórházi várók, kórtermek és ehhez kapcsolódó szociális helyiségek rossz állapota Orbán szerint a második prioritás, ezért elrendelték, hogy minden „3 évnél régebben felújított kórházban minden várótermet és szociális helyiséget fel kell újítani.”

A harmadik problémakör, amelyről a miniszterelnök ebben a témakörben szólt, a kórházi adósságé. Elmondta, szerinte az Állami Számvevőszék jelentése a miniszterelnök szerint még mindig súlyos. Kiemelte, „a kórházi eladósodás nem hiba, hanem súlyos bűn” ezért a minisztert arra utasította, azonnal szüntesse meg a kórházak adósságfelhalmozását.

„Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl.”

-mondta.

Kiemelte, hogy a kórházak szolgáltatásait biztosító „nagy cégek” szolgáltatásai generálnak adósságot, ezzel kapcsolatban Káslert „határozott intézkedésre” kérte fel.