Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzék végre szabadon ünnepelt: október 23. percről percre a Mércén

A Légió Hungária és Bede Zsolt balhézott (külön-külön), az ellenzék külön, Orbán Viktor elszigetelve emlékezett meg 1956-ról. Mi pedig percről percre követtük az eseményeket.

Címlapkép: Mérce fotó
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Sűrű volt a mai napi program, ami elsősorban abból fakadt, hogy mindenki külön megemlékezést tartott.

Az elmúlt évekkel ellentétben az ellenzék nem tüntetéssel, hanem ünnepléssel töltötte a nemzeti ünnepet: a DK, az MSZP és a Momentum is Nagy Imre szobránál koszorúzott, míg a Jobbik a Corvin közben tartott megemlékezést (ott, ahol Pikó András, Józsefváros megválasztott ellenzéki polgármestere is). A különböző pártok az egyes megemlékezéseken mind hangsúlyozták az egységet, az összetartás, szolidaritás fontosságát.

Karácsony Gergely főpolgármester például külön hangsúlyozta:

fontosnak tartja, hogy az új vezetők végre ne példabeszédeket tartsanak, hanem példát mutassanak becsületből és tisztességből, nyitottságból és elfogadásból, emberségből, és abból, hogy nem hagyják magukat megosztani.

Orbán Viktor (szintén magához képest szokatlan módon) viszont inkább zárt térben, szűk körben mondta el beszédét, ami túl sok izgalmat nem tartogatott – bár azért a miniszterelnök oda-odaszúrt az ellenzéknek, és ahogy kezdte a napot, úgy is fejezte be: egy Wass Albert idézettel (ami szintén kikacsintás Karácsony felé).

Néhány gondolat a mai napból:

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a párt megemlékezésén arról beszélt, hogy október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet és a nagyvárosokat az elnyomás alól.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló politikai erőket és civileket.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke közölte: az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni.

Kendernay János, az LMP társelnöke azt mondta: ma is vannak forradalmárok, akik a gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat.

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a független és szabad Magyarország igényét nevezte 1956 máig érvényes üzenetének. Hozzátette: ma is egy kizsákmányoló, korrupt, bolsevik típusú rendszer ellen kell küzdeni.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke kijelentette: az a „sátáni erő”, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.
Debrecen kormánypárti polgármestere, Papp László a magyarok „elpusztíthatatlan, félelmet nem ismerő szabadságvágyáról” beszélt az önkormányzat megemlékezésén.

Salgótarjánban közös rendezvényen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Fekete Zsolt ellenzéki polgármester és Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés kormánypárti elnöke.

Kolozsváron Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt hogy, 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is és a jövőben is.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vajdasági központi ünnepségen, Szabadkán azt mondta, „hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek”. Hozzátette: „ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat”.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Dél-Koreából telefonon nyilatkozva az MTI-nek azt mondta: az 1956-os forradalom és szabadságharc nélkül nem lett volna rendszerváltozás.

A fővárosban demonstrált a Mi Hazánk is, akik szintén a Corvin közben várták szimpatizánsaikat. Akik szép számmal meg is jelentek, hogy aztán Józsefvárosban mászkálva először az Auróra előtt gyújtsanak fel egy szivárványos zászlót, majd a Jobbik megemlékezését zavarják meg többek közt WC-papír dobálásával.

Kisebb csetepaté volt egyébként a Zeneakadémiánál is, ahol Bede Zsolt, a Vadhajtások szerzője, és a Fidesz önkéntes védelmezője kötött bele a DK-ba, miután a párt néhány aktivistája táblákkal próbált üzenni a bent beszédet mondó Orbánnak („ORBÁN=BORKAI”, stb.). Bedét végül a rendőrök terelték odébb, miután néhány plakátot széttépett, és szorgosan magyarázott a DK-s aktivistáknak, nem éppen irodalmi stílusban.

Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ezen az ünnepen mondott először beszédet polgármesterként jónéhány frissen megválasztott ellenzéki városvezető, így V. Naszályi Márta (I. kerület), Baranyi Krisztina (Ferencváros), Soproni Tamás (Terézváros) és Pikó András (Józsefváros) is, a megemlékezésekről élőben tudósítottunk.

És ha már itt tartunk: Győrben viszont pont nem a frissen újraválasztott Borkai Zsolt mondott beszédet, aki a luxusjachtozós botrány óta egyszer állt csak ki a köz elé, hogy bejelentse: a Fideszből kilép, de Győr polgármesteri székéről nem mond le. Azóta viszont nem nagyon tudni, merre jár, mit csinál, hogy igazgatja a várost – így kapott ma helyette lehetőséget az ünnepi beszéd megtartására Radnóti Ákos, Győr fideszes alpolgármestere. A Győr+ beszámolója alapján Radnóti  elég neutrális beszédet mondott, bár a kormánypárti retorikához igazodva ’56 kapcsán is hangsúlyosan ecsetelte az utána következő „kommunista diktatúra” rémségeit. Ha valaki kíváncsi rá, Borkai Zsolt hogy oldotta meg a forradalmi megemlékezést, itt egy korábbi évekből származó beszéde, én egy mondatot idéznék belőle:

„A holnaphoz nem a semmibe kanyargó, zavaros és számolatlan ígéretek ösvénye vezet, hanem tettek és elszántság. Igen, a holnaphoz őszinteségre, igazságra, átlátható viszonyokra, a korrupció és a visszaélések teljes felszámolására és összefogásra lesz szükség.”

És a nap végére még egy jó hír: az Auróra a délutáni atrocitás ellenére is kinyitott, és estére a szivárványos zászló is visszakerült az épületre.

Ismét büszkén lengeti a szél a nemzeti trikolór mellett a szivárványos zászlót a józsefvárosi Auróra szórakozóhely és kulturális tér homlokzatán, miután hungaristák egy csoportja letépte és elégette az előzőt az 1956-os forradalom ünnepén, 2019. október 23-án. Fotó: Mérce

Ezzel a szép képpel zárjuk mi is mai percről percre tudósításunkat, köszönjük, hogy velünk követtétek az eseményeket! És külön köszönöm a kollégáknak, hogy a várost keresztbe-kasul szelték, hogy minél több helyről közvetíthessünk élőben, és nagy köszönet a szerkesztőségben ülőknek is, akik serényen írták a híreket reggeltől estig.

A Mérce kizárólag az olvasók támogatásából működik. A te támogatásoddal tudunk cikkeket írni, élőben közvetíteni a legfontosabb eseményekről és eljuttatni a híreinket az ország minden szegletébe.

Támogasd a Mércét, hogy fennmaradhassunk, folytathassuk és fejlődhessünk!

 

Vásáry Tamás Kossuth-díjas karmester és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján rendezett díszünnepségen a Zeneakadémián 2019. október 23-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen – fogalmazott ma este, a Zeneakadémián tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

„És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: „Nekünk, magyaroknak egy hazánk van”. Márai Sándort idézve jegyezte meg: „A haza mi vagyunk, szőröstől-bőröstől”, hozzátéve, hogy haza csak ott van, ahol hazafiak vannak, és addig van haza, amíg a hazafiak többen vannak, mint a muszkavezetők.

Tavalyi beszédéhez hasonlóan Orbán ismét szabad, független Magyarországról beszélt a nemzetek Európájában (bár sokkal kevésbé volt idén kritikus Európával szemben, mint tavaly, amikor még az EP-választásra hangolta híveit). A miniszterelnök beszéde egyébként szokatlanul visszafogott volt: az utóbbi időben megszokott módon sem Soros György, sem migránsok nem szerepeltek a szövegben, de azért üzent az ellenzéknek is.

Jelezte például, hogy a történelem folytonos kihívás, megmérettetés és alkalmassági teszt. És rögvest hozzá is tette: „Igen, ezeken a vizsgákon meg is lehet bukni.”

Emellett szólt arról is, hogy „a hitványság mindig összeadódik, a kérdés csak az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni”.

Zárásként a miniszterelnök, aki hosszú évek óta először nem nyilvános beszédet mondott a nemzeti ünnepen, a mai nap hagyományait követve Wass Albertet idézett, majd zárta beszédét.

A Városházán tartja megemlékezését az újonnan megválasztott főpolgármester, Karácsony Gergely. Beszédében elmondta, hogy bár 1989-ben megalakult a harmadik magyar köztársaság, utóbbi szó nyolc évvel ezelőtt eltűnt az ország nevéből és egyre inkább eltűnőben van az ország működéséből is. Azonban a mai nap a 10 nappal ezelőtti önkormányzati választások után a köztársaság újjászületésének a napja is, aminek a helyreállításához még sok közös munkára lesz szükség.

Budapest nemcsak az itt lévő huszonhárom kerület közössége, hanem ez a a város a nemzet fővárosa, minden magyar fővárosa.

Elmondta, hogy Budapestnek olyan közösségnek kell lennie, amelyben minden magyar otthon érzi magát, amelyet minden magyar sajátjának érez – azoké is, akik 10 nappal ezelőtt nem a változásra szavaztak. Sokat kell dolgozniuk azért, hogy az ő bizalmukat is megszerezzék, azonban reméli, hogy ez sikerülni fog.

Október 23., mind az 1956-os, mind az 1989-es is a közösséggé válás ünnepe volt – két olyan történelmi pillanat, amelyben felfénylett, hogy minket összeköt a haza és a szabadság szeretete. A szabadságot és a hazát pedig nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámoljuk mindkettőt – mondta Karácsony.

Szerinte éppen emiatt a nemzeti és a lyukas zászló nem lehet csak az egyik vagy a másik oldalé, mint ahogy a jog és az igazság, a köztévé és a rádió, sőt, a Quimby sem lehet egyik vagy a másik oldalé, csak a közösségé, hiszen ezt jelenti a köztársaság. Hangsúlyozta, hogy október 13-án nem azért vették vissza Budapestet, hogy kisajátítsák, hanem azért, hogy visszaadják azoknak, akiké mindig is volt: a budapestieknek.

Van ebben a városban két közös célunk: tegyük Budapestet Kelet-Közép-Európa legélhetőbb és legzöldebb városává, tegyük a szabad köztársasági Magyarország legfőbb központjává.

Kifejtette, hogy mit kíván az országnak és a városnak, és hogy miért kell dolgozni: több emberséget, több szolidaritást, kevesebb kilakoltatást, több bölcsődét, rendelőt, CT-t akarnak, mindezek mellé pedig kevesebb stadiont, több átláthatóságot és semennyi mutyit a politikusoknak. Fontos cél, hogy több fa, több zöld legyen a városban, valamint kevesebb beton és térkő. Minden eszközzel tenni kell a szólás-, a sajtó-, a gondolat, valamint a kultúra szabadságáért, és létre kell hozni az esély- és jogegyenlőséget is.

Karácsony Gergely fontosnak tartja, hogy az új vezetők végre ne példabeszédeket tartsanak, hanem példát mutassanak becsületből és tisztességből, nyitottságból és elfogadásból, emberségből, és abból, hogy nem hagyják magukat megosztani.

Elmondta, hogy

sokan fogják egymással szembeállítani egymással Budapestet és a vidéki Magyarországot, de ne dőljünk be azoknak, akik össze akarnak veszejteni minket – mi magyarok összetartozunk!

Budapest, 2019. október 23.
Karácsony Gergely fõpolgármestert köszöntik a Fõpolgármesteri Hivatal, Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest mindenkié! elnevezésû rendezvényén az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján a Városháza parkolójában 2019. október 23-án.
MTI/Kovács Tamás

A főpolgármester szerint 1956 felkelői valójában nem követeltek sokat, csupán olyan országot akartak, ahol nem hazudnak a képükbe és a vezetők a közjót szolgálják a saját gyarapodásuk helyett, valamint kelet helyett nyugatra fordítják az országot. Bár az 1956-os forradalmat leverték, a szabadságvágy mindig újra utat tör magának –

’89-ben sem álmodtunk másról, mint hogy ne hazudjanak a képünkbe a mi pénzünkből fenntartott csatornákon, hogy az ország hajója végre nyugaton horgonyozzon le kelet helyett – most harminc év elteltével ugyanez történik 2019-ben is.

Vissza kell venni a hatalmat „a lentről indult vezetőktől, akik most lenéznek ránk”, azoktól a vezetőktől, akik „azt hiszik, hogy nekik mindent szabad”.A felelősségvállalás új korszakát akarja megnyitni, ennek a szimbóluma pedig a Városháza melletti parkoló, ami innentől az embereké lesz.

1956-ra azért kell emlékeznünk, hogy tudjuk: van veszíteni valónk, jogunk van a szabadsághoz, a demokráciához, de van felelősségünk is, hiszen tenni kell érte minden nap

– zárta beszédét az új főpolgármester.

zeneakadémia A Demokratikus Koalíció flashmobot hirdetett este hétre a zeneakadémiához Orbán beszéde idejére, melyre meglepetésvendégként Bede Zsolt is megérkezett, bántalmazta a párt egyik aktivistáját, majd elvette és széttépkedte a nála lévő táblákat.

A kormánypárti troll először a 2006-os eseményeket emlegette fel, szemkilövetőzött, bejelentette, hogy akkoriban náci volt, majd egy „lónak a faszát”-tal Hadházy képviselő szellemét is megidézte egy rövidke pillanatra.

Miután a rendőrök elvezették az egyre inkább elszabadult hajóágyúként viselkedő Bedét, Barkóczi Balázs, a DK szóvivője rövid sajtótájékoztatót tartott, melyen kifejtette, hogy az embereknek elege van a borkaista Fidesz-kormányból.

Az esemény végén, miközben a kormánypárti troll a távolból rendőrök gyűrűjéből továbbra is kitartóan ordibálta hogy „szemkilövetők!”, a DK jelen lévő tagjai végül felmutatták „FÉLTEK KIJÖNNI AZ EMBEREK KÖZÉ”, valamint „ORBÁN=BORKAI” feliratú tábláikat.

Az eseményről készült videónkat az alább nézhetitek meg:

zeneakadémia Sajnos a miniszterelnök olyan szélsebesen suhant be az épületbe, hogy kollégánknak csak ilyen sebtiben elmosódott képet sikerült készítenie róla.

Enyhén homályos fotó: Mérce

zeneakadémia Tudósítónk a helyszínen markos legényeket és beengedősátrat talált az oldalsó bejáratnál, ahol a belépőket fémdetektorral is ellenőrzik a biztonságiak.

beengedőkapu a zeneakadémiánál. fotó: mérce

Toroczkai Lászlóék is megemlékeztek ma az 1956-os forradalomról, a pártelnök beszédében elmondta, hogy

az a „sátáni erő”, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.

A megemlékezést a Corvin közben tartották, ahol elhangzott, hogy

a „sátáni erők célja” 1956 óta nem változott, vagyis maradt az „északi civilizáció” térdre kényszerítése és a nemzetek megsemmisítése. Sokkal könnyebb ugyanis olyan tömegeken uralkodni, amelyeknek nincs nemzettudatuk – fedte fel Toroczkai a titkos összeesküvés részleteit.

Toroczkai szerint ma a pénzvilág modern módszereinek felhasználásával folyik a „népirtás”, amelynek célja, hogy az „északi civilizáció” helyett kevert fajú népességet alakítsanak ki, ezzel először rabszolgává teszik, majd eltüntetik a nemzeteket.

A magyar nemzet azonban bebizonyítja, hogy nemcsak a szovjet tankokat, hanem a bankokat és a „zuckerbergi világot” is képes legyőzni.

A Mi Hazánk kitért a Jobbikra is, akik véleményük szerint harminc ezüstpénzért eladták hazájukat. A megemlékezésen Pongrátz András, a Corvin köz ’56-os parancsnokának, Pongrátz Gergelynek az öccse úgy vélekedett, hogy a Jobbik azoknak a szellemi örököseivel fogott össze, akik ellen ’56-ban fegyvert ragadott a nemzet, így hát felszólította a Jobbikot, hogy ne vegyék többé szájukra Pongrátz Gergely nevét.

A megemlékezésen három lövést is leadtak egy 1956-os, 76 milliméteres ágyúból ’56 hősei, illetve a „Gyurcsány-terrorkormány” „2006-os áldozatainak” emléke előtt tisztelegve.

(MTI)

Az est folyamán a beszédeken kívül versekkel és zenével emlékeznek az 1956-os forradalomra – fellép Hernádi Judit, Szinetár Dóra, Nagy Zsolt, Gerendás Péter és a Fran Palermo-frontember Henri Gonzo is, illetve beszédet fog mondani Karácsony Gergely előtt még Hajós András. Karácsony Gergely beszéde után a megemlékezést a Quimby koncertje zárja.

Az eseményeket élőben közvetítjük, ezt itt lehet követni:

Ezekben a percekben kezdődik Karácsony Gergely frissen megválasztott főpolgármester október 23-ai ünnepsége a Városháza parkjában. Nagy az érdeklődés,  nem is fér be mindenki az esemény helyszínére – csak a téren nagyjából 1000-2000 ember van, de kint is felállítottak kivetítőt.

Gyülekeznek az emberek a Városházánál Karácsony Gergely október 23-ai megemlékezéséhez, a Mérce kollégái készülődnek az élő közvetítéshez.

Munkatársunk már nagyon rákészült a közvetítésre, tartsatok továbbra is velünk!

corvin köz A Jobbik szokásához híven, mások mellett idén is a Corvin közben tartotta megemlékezését, melyet a Himnusz eléneklésével kezdtek, majd Stummer János, a párt alelnöke tartotta meg beszédét.

Stummer kiemelte a forradalmárok hősiességét és cselekedeteik magasztosságát.

„Mindazért, amit a jövőjükért vállaltak, letettek az asztalra, fennköltek, magasztosak és felszabadítók lettek”

– mondta az alelnök.

Ugyanakkor kiemelte, a forradalmárok éppoly átlagos emberek voltak, mint mi magunk vagyunk, és nem volt kidolgozott tervük, stratégiájuk arra, hogy mit kell tenni, de a helyzetben improvizációjuk segített nekik a harcban hogy megmentsék a jövőjüket, jövőnket.

Elmondta azt is, a Jobbik is, 2003 óta a jövőnket próbálja megmenteni, bármi áron, és bármivel, ami a párt keze ügyébe kerül – és az elmúlt 15 évben mondták őket nácinak, rasszistának, kerítésbontók és balliberálisok, most legutóbb pedig kisnyilasok – ettől függetlenül maradnak akik, hogy megmentsék a jövőnket.

Stummer beszéde közben megjelent a Legio Hungaria úgy másfél tucat tagja, akik heveny hazaárulózással próbálták meghiúsítani a rendezvényt.

Miközben a színpadon 56 néhány hőséről emlékeztek meg, hátrébb néhány percre szóváltásba keveredtek a Jobbik rendezvényének résztvevői, valamint a Legio tagjai, azonban komolyabb atrocitásra nem került sor. A szélsőjobboldali provokátorokat végül rendőrök vezették el a korábban szélsőjobboldali párt megemlékezéséről.

Jakab Péter frakcióvezető szabadságharcosoknak nevezte a rendezvény résztvevőit, miután október 13-án nem „becsicskultak”, hanem szembe szegültek a rendszerrel, és elkezdték Magyarország felszabadítását.

Ezután kifejtette, a választásokon véleménye szerint négymillió ember mondott nemet a Fidesznek. Elmondta azt is, a Jobbik szabad országot szeretne szabad emberekkel, akik nem függnek a hatalomtól.

„Egyvalamiből vizsgáztunk jelesre, türelemből”

– mondta Jakab, felsorolva, mi mindent tűrtek a magyarok, többek között a kilakoltatásokat, magas adókat, miegymást.

Beszéde közben WC-papír gurigákat dobáltak a frakcióvezetőre.

Ez azonban nem zavarta meg abban, hogy elmondja, azért győzhettek idén, mert tavaly áprilisban veszítettek, és 56 barikádjain nem volt jobb és bal, csak bajtárs és ellenség. Orbánnak véleménye szerint csak a fideszesek a bajtársaik, mindenki más ellenség – a Jobbiknak pedig minden rendes magyar ember a bajtársa, legyen jobb vagy baloldali.

A rezsim bukásának kiharcolásához pedig minden tisztességes magyarra számítanak, mint mondta – miközben a nyugat, ahogy 56-ban, úgy ma is elárul minket, hisz Merkel megdicsérte Orbánt, aki kiárusítja a magyarok munkaerejét a nyugati tőkének.

Némi zenei műsor után Sneider ‘Roy’ Tamás, a Jobbik nemrég lemondott elnöke mondta el beszédét, aki szerint a Rákosi-rendszer kizsákmányoló, korrupt és egyházellenes volt – ehhez hasonló jellegzetességei pedig a jelenlegi rendszernek is vannak, mely a néhai elnök szerint bolsevik.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy véleménye szerint nem ők a hazaárulók, hanem az orbán-rendszer és fenntartói, mivel miattuk vándorolt ki több, mint félmillió ember, és ők drogozzák el az embereket megillető pénzt az Adrián.

Azt is elmondta, jelenleg a Fidesz soraiban véleménye szerint több MSZMP-s párttagkönyvvel rendelkező embert találni, mint az MSZP vagy a DK soraiban, és jelenleg a kormánypárt gátolja, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat – tehát nem antikommunisták.

Mint mondta, elindult egy olyan folyamat, melyben Orbán ideológiai szövetségesként tekint Oroszországra, mely Törökországhoz hasonlóan területi hódításokat hajt végre, ezt pedig párhuzamba állította azzal, mikor a II. világháború előtt Németország és a Szovjetunió felosztotta Európát.

Azt is kifejtette, nem akarnak se keleti despoták, se nyugati tőkések csicskái lenni.

Ezután még némi csicskázással színesítette a műsort, majd legyávázta Orbán Viktor miniszterelnököt, valamint elítélte a közel-keleti háborúkat és megszállásokat.

A társadalmi egyenlőtlenségekre is kitért, miszerint nincs rendjén, hogy a vagyonosok elnyomják a szegényebbeket.

Végezetül némi képzavarral élve, a Szent Korona másolatára esküdtek fel a párt frissen megválasztott önkormányzati képviselői a Corvin mozi lépcsőjén, az eskü legfontosabb mondanivalója, hogy a magyar nemzetet fogják szolgálni, de arra is megesküdtek, hogy visszaadják mandátumukat, amennyiben a párt választmányának minősített többsége felszólítják őket erre.

A rendezvényt a Pesti Srác (a mozi előtt felállított gyerekkatona) szobrának megkoszorúzásával fejezték be.

Aki szeretné, itt nézheti:

A Momentum Mozgalom – a DK és az MSZP után – szintén a Jászai Mari téren, Nagy Imre nemrég áthelyezett szobránál tartotta megemlékezését.

Elsőként Kerpel-Fronius Gábor szólt a hallgatósághoz:

Van abban valami szimbolikus, hogy a forradalom kitörésének a napját az ember egy olyan helyszínen ünnepli, ami nem is a forradalom kitöréséhez, hanem a megtorláshoz kapcsolódik.

Elmondása szerint a kádári konszolidáció megvalósította azokat a dolgokat, amikért Nagy Imre és a pártellenzék küzdött, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez valójában egy olyan környezetben történt, ahol az ügyeskedés, a szabályok elkerülése vált normává. A rendszerváltás óta eltelt húsz-harminc évben vettük észre, hogy ez milyen mértékben meghatározta a politikai kultúránkat is.

Kerpel-Fronius nagyon örül annak, hogy ebbe a posványba, amit az Orbán-rendszer jelentett az elmúlt években, az önkormányzati választás végre változást hozott.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke elmesélte, hogy a Nolimpia után az édesapja kirúgásával az ő aláírásgyűjtése miatt a családján álltak bosszút, ezért szerinte nem demokrácia van Magyarországon, hanem

egy sunyi, rohadék rezsim ez.

Elmondta, hogy a rendszerváltást október 13-án elkezdték, és ezt a rendszerváltást 2022-ben az országgyűlési választásokkal be fogják fejezni, és a magyar történelemből tanulva éjt nappallá téve kell dolgozniuk a jobb jövőért. A Momentum feladata jelenleg azt bebizonyítani, hogy lehet önkormányozni becsülettel, alázattal és hozzáértéssel is, így terveik szerint a városi és kerületi lapokból alternatív médiát kívánnak építeni, hogy mindenkihez eljussanak a valódi és független hírek. Mostantól őket is számon lehet kérni, és Fekete-Győr kérte is, hogy kérjék őket számon, hiszen aki a tisztességes elveket elárulja, annak mennie kell, hiszen

Mi, momentumosok, vissza akarjuk adni a politika becsületét.

Az esemény itt nézhető:

Tavaly még Lázár János is Makón mondta ünnepi beszédét (aki akkoriban épp nagyon fel volt horgadva Márki-Zay Péter győzelme miatt), idén viszont igencsak szűk körben ünnepelt az újraválasztott polgármester, Farkas Éva, és Juhász Tünde kormánymegbízott.

A makói és térségi hírekben erős Csípős hívta fel a figyelmet arra, hogy évtizedek után először nem koszorúzhattak külön a pártok, intézmények, egyesületek, önkormányzatok a makói megemlékezésen, amelyen így a polgármesteren és a kormánymegbízotton kívül más nem is vett részt hivatalosan az eseményen. Illetve de: a Forgatós Táncegyüttes is fellépett.

Ahogy 1956 visszahozta az embereket a közéletbe, úgy idén október 13-án is tömegek mozdultak meg az elnyomó önkényuralmi rendszerrel szemben

– fejtette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezetőségi tagja a párt Nagy Imre szobránál tartott megemlékezésén. Kitért a különböző pártok különböző ’56-emlékezetére, elmondta, hogy míg a jobboldal elsődlegesen egy nemzeti forradalmat lát az 1956-os eseményekbe, ők inkább egy demokratikus forradalomként tekintenek október 23-ára, amit többek között baloldali politikusok, Nagy Imre és társai vezettek.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választásokon történő ellenzéki győzelmekkel a Fidesz által képviselt önkényuralmi rendszert építő „veszély nem hárult el”, magyarázatként pedig kitért Kövér László azon néhány napos megjegyzésére, miszerint Magyarországon túl nagy a sajtószabadság. Kunhalmi rövid beszédének lezárásaként elmondta, hogy

A Fidesz minden erkölcsi alapját elvesztette a harmadik magyar köztársaság építésére.

A beszéd itt tekinthető meg:

Ünnepséggel és koszorúzással emlékezett meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség, valamint átadták Szávai Gézának Székely Jeruzsálem című könyvéért az Arany János-díjat. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédében elmondta, hogy 

1956 nem lezárt múlt. 1956 velünk él, és velünk is fog élni, mindaddig, amíg nem szolgáltatunk igazságot minden, a kommunista diktatúrák által megnyomorított magyarnak és nem magyarnak.

Demeter a kormányzati narratívához kapcsolódva kiemelte, hogy azok a kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmat hívtak a magyarokra és nemzedékek életéből raboltak pótolhatatlan évtizedeket, besúgásra kényszerítettek testvért és barátot, ma is köztünk járnak. Véleménye szerint a kommunista diktatúrák öröksége mindaddig rombolni fog, míg „csontig hatoló őszinteséggel” szembe nem nézünk vele.

Hagyományosan október 23-án adják át az Arany János-díjat, amellyel 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját ismerik el kiemelkedő munkásságáért. Ezt idén Szávai Géza erdélyi magyar író kapta, őt Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára méltatta:

Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye. Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni.

(MTI)

Ma is vannak közöttünk forradalmárok, akik a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat. 2019 lázadói erőszakmentesen veszik fel a küzdelmet a mindent eluraló gazdasági-politikai hatalommal és elittel szemben.

– mondta Kendernay János, az LMP társelnöke az I. kerületben lévő Mansfeld Péter-emlékműnél. Beszédében kifejtette, hogy az emberek társadalmi igazságosságérzete ’56-ból is tud erőt meríteni, így 1956 üzenete a mai zöld küzdelemnek és a hatalomnak is szól.

„2019 lázadói” nemcsak a klímaváltozás miatt aggódva mennek az utcára, hanem többet akarnak: hogy a klímaváltozás következményeit ne terheljék a szegényekre, a kiszolgáltatottakra és a nemzetekre.

Kendernay az emlékműnél tartott megemlékezésen felidézte az 1956-os forradalom legfiatalabb mártírja, Mansfeld Péter 1959-es kivégzését, valamint beszélt az 1989-es rendszerváltásról is, kijelentette, hogy a történelem kivételes ajándéka volt, hogy erőszakmentesen sikerült mélyreható változásokat elérni.

(MTI)

Budapest Miközben szakmányban tartják megemlékezéseiket a pártok és egyéb szervezetek, a Mérce szervezésében október végén, november elején – egészen pontosan november 10-ig – zajlik a Szabad Október Fesztivál is, melynek keretében a baloldal számára fontos eseményeket, témákat gondolunk újra, és értelmezzük a saját perspektívánkból.

„Legkésőbb a rabszolgatörvény elleni tüntetések megmutatták, ‘18, ‘45 és ‘56 velünk van. Sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy a kevesek hatalmát a környezeti és társadalmi kizsákmányolás fokozásával fenntartó rezsimekből a társadalmi többség megszervezésén, az anyagi küzdelmek vállalásán, a társadalmi igazságosságért és a valódi demokráciáért való harcon keresztül vezet kiút”

– írjuk eseménysorozatunk meghívójában. Gyertek el, és gondolkodjatok velünk!

Ezen a linken találjátok Facebook eseményünket, melyben leírjuk, milyen programok közül válogathattok.

Budapest különböző pontjain több helyen is belefuthattok programjainkba, a mai nap során pedig este hatkor részt vehettek a Balra át/jobbra át! kiállítás tárlatvezetésén az OSA archívumban, az Arany János utcában.

Gyurcsány Ferenc és a DK vezetése október 23-ai megemlékezésként koszorút helyez el a nemrég áthelyezett Nagy Imre szobornál. Gyurcsány beszédében – Soproni Tamáshoz hasonlóan – elmondta, hogy nem fogadja el a történelmi emlékezet semmilyen irányú kisajátítását.

Mi a DK-ban azért fogunk tenni, hogy 1956 különböző áramlatai és irányzatai ne megosszák, hanem egyesítsék a nemzetet. Ez akkor is így van, ha mi a Demokratikus Koalícióban a Nagy Imre-i örökség követőinek tartjuk magunkat.

Aktuálpolitikai megjegyzésként az Orbánnal szembenálló sokszínű hazafias ellenzék megformálásáról beszélt, illetve kifejtette, hogy aki lop, aki hozzányúl a közpénzhez, az nem politikus, hanem bűnőző.

El kell dönteni, hogy ki melyik oldalon áll: aki egyetért Orbánnal, Erdogannal és a kurd népirtással, az valójában egyetért az 1956-os szovjet megszállással és a szabadság eltiprásával. Aki ezzel egyetért, ne ünnepelje október 23-át, hanem húzódjon vissza bunkereibe.

2018. decemberének utolsó napjaiban számoltunk be róla, hogy a hajnali órákban elszállították Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről. A szobrot a Jászai Mari térre helyezték át, eredeti helyére pedig az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve került. Mindez része azoknak az átalakításoknak, melyekkel a Kossuth tér környékének világháború előtti állapotát kívánják visszaállítani.

A beszéd itt nézhető:

Soproni Tamás, Terézváros frissen megválasztott polgármestere beszédében elmondta:

Nemcsak az 1956-os forradalmat ünnepeljük, hanem az 1989-ben kikiáltott Harmadik Magyar Köztársaság fennállásának 30. évfordulóját is. Ezeket az eseményeket senki sem sajáthíthatja ki, hiszen mindannyiunkhoz tartoznak.

Kitért arra, hogy a rendszerváltás is csak az eltérő gondolkodású emberek vállt vállnak vetett munkájával jöhetett létre, tanulságként pedig elmondta, hogy

1989 üzenete az, hogy ne csak másoktól, felülről várjuk a segítséget, hogy nekünk jobb legyen, hanem tegyünk érte.

A beszéd itt nézhető:

Szabó Tímea, a párt két társelnöke mondott beszédet.

„Nincs az az elnyomó kormány, elnyomó hatalom, ami ne érne egyszer véget. Ezt tudta Göncz Árpád is” -hangsúlyozta Szabó Tímea.

A Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: „október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadítottuk Budapestet és a nagyvárosokat az elnyomás alól. De ez a győzelem nem jelenthet bosszút, megosztottságot, hogy tovább ássuk az árkokat. Ha valamit megtanított Göncz Árpád az épp az árkok betemetése, hogy hozzunk békét az országba. Ezt a tanítást fogjuk képviselni. Nem megosztottságot, hanem egységet, nem háborút, hanem békét akarunk, egy olyan Budapestet és országot, ahol mindenki otthon érzi magát.”

 

A miniszterelnök Facebook-oldalán egy Wass Albert verssel köszöntötte a nemzeti ünnepet, folytatva ezzel a Lázár János által megnyitott kultúrrovatot.

A versválasztás túl azon, hogy a kormánypárt amúgy is kiemeltként kezeli Wass Albert munkásságát, talán azért sem véletlen, mert az utóbbi néhány napban a propagandalapok (és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke) is nagy erőkkel ugrottak neki Karácsony Gergelynek, miután a frissen megválasztott polgármester kissé szerencsétlen módon Széll Kálmánnak Wass Alberttel szemben azt írta a javára, hogy „ő legalább nem volt náci vagy kollaboráns”. Minek következtében a 888-tól a Lokálon át a Demokratáig mindenhol megjelent, hogy Karácsony „lenácizta” Wass Albertet (az ügyről érdemes elolvasni Szily László írását a 444-en) – és akkor lássuk, mint ajánl a miniszterelnök október 23-ra:

Fotó: Mérce

Pikó András megválasztott polgármesterként körülbelül 150 ember előtt tartotta meg első beszédét a nemzeti ünnepen. Kezdésként hangsúlyozta:

„Sokan vagyunk és sokfélék, de egyaránt emlékezni és tiszteletet adni jöttünk… Ez az emlékezés, az hogy ennyien állunk itt, sokan és sokfélén, ’56 lényegét, a nemzeti közösség élményének megélését jelenti számunkra.”

1956 az erkölcs forradalma volt, de nem a magányos hősöké, hanem a közösségé, amely a jövő érdekében legyőzte a jelen félelmeit – hangsúlyozta a polgármester.

Fotó: Mérce

Erős és szabad nemzetet erős és szolidáris közösségek alkotnak, ezt tanítja nekünk 1956 – mondta Pikó, aki kiemelte: az ötvenhatosok sem értettek egyet sok mindenben, de egyetértettek abban, hogy a jövő érdekében közösen kell harcolniuk. „Ha hagyjuk, hogy annál, ami összeköt bennünket, erősebb legyen az, ami szétválaszt, akkor mi is gyengék és szolgák leszünk” – jelentette ki.

„Szeretnénk erőt meríteni sorsukból… Ötvenhat örökösei akkor leszünk, ha erős közösségeket teremtünk szerte az országban és itt, Józsefvárosban is. És a közösségeinkben erőt merítve, egymást segítve és támogatva, közösen, minden nap legyőzzük a jelen félelmeit, és elkezdünk dolgozni azért, hogy a jövő reményei valóra váljanak” – fogalmazott az új polgármester.

A VIII. kerületben a Corvin köznél tartanak megemlékezést, az eseményt élőben közvetítjük:

Kossuth tér Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A felvont lobogó:

Fotó: MTI/Kovács Tamás

És Kövér László:

Fotó: MTI/Kovács Tamás

(MTI)

Lázár János a nemrég elhunyt Sára Sándor A vád című filmjét ajánlja az ünnepre:

Sára filmje valóban megrendítő alkotás, megítélése azonban meglehetősen vegyes (bemutatása után a Filmvilágban bontakozott ki kifejezetten érdekes, bár némileg gúnyos hangvételű vita róla Szilágyi Ákos és Dobos László között).

Viszont semmiképp se menjünk el szó nélkül amellett, hogy Lázár János filmajánlója is illeszkedik a Fidesz sajátos történelemértelmezésébe, amennyiben az ’56-os forradalom kapcsán egy olyan művet ajánl, amely 1944-et idézi meg, hogy ennek örvén kommunistázhasson, és teremtsen hamis történelmi folyamatosságot a II. világháborútól egészen a rendszerváltásig.

V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy az ünnep a közösségek (legyenek szűkebbek vagy tágabbak) egyik legerősebb összetartó rítusa.

„Ez lesz a közösségünk éltető ereje, mert a hosszú ünnepi beszédek kora lejárt, és a közösségi ünneplésé jött el” – mondta a polgármester.

Az eseményt élőben közvetítjük:

Ha már idén csak a Zeneakadémián, kissé eldugva jelenik majd meg, érdemes felidézni, miről is értekezett egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, aki akkor a terror házánál tartotta meg ünnepi beszédét.

A magyar panaszkodós nemzet – mondta tavaly -, holott a Honfoglalás és az 1000 éves nemzetalapítás után, megszállásokat túlélve, a végeláthatatlan germán és szláv nemzet közepén mégis megmaradtunk.

„Mi ez, ha nem tőről metszett sikertörténet?”

2018. október 23-án a miniszterelnök értelemszerűen még az idén tavasszal megtartott EP-választásra tüzelte hallgatóságát, egy kis sorosozással-brüsszelezéssel-migránsozással, mondván, „a választáson a magyaroknak a nemzetek Európájáért küzdőkkel kell sorompóba állnia”, hangsúlyozva, hogy ’56-hoz hasonlóan a nemzet szuverenitásáért kell harcba szállni.

És ha már itt tartunk, emlékezzünk meg arról is, hogy tavaly a majdnem összellenzéki tüntetésnek, amely Márki-Zay Péterék neve alatt futott, a Kunigunda utcában lett vége, volt rendőrsorfal, tüntetés az MTVA ellen, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért. Az LMP ezen a napon jelentette be, hogy beáll Puzsér Róbert mögé, a Jobbik pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál élőláncolt.

Aki szívesen nosztalgiázna, annak a tavalyi percről percre tudósításunkat érdemes böngésznie.

Sűrűnek ígérkezik október 23. A nemzeti ünnepen az ellenzék sok helyen hosszú idő után először ünnepelhet úgy, hogy az önkormányzati választási eredmények miatt nem kell szomorkodnia.

Baranyi Krisztina például már tegnap megtartotta ünnepi megemlékezését, ami egyben az első olyan rendezvény is volt, ahol Ferencváros új polgármestere hivatalos beszédet mondott. Az ünnepségről készült videónkat itt lehet megnézni:

Délelőtt tartja ünnepi megemlékezését V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, Pikó András, Józsefváros polgármestere és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere is, ezekről az eseményekről élőben tudósítunk majd, csakúgy, mint ahogy a késő délután kezdődő Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest mindenkié című rendezvényről is, amelyet a Városháza parkolójában tartanak majd.

Karácsony Gergely az eseménnyel kapcsolatban korábban elmondta: egyik első ígérete volt, hogy ezt a területet, amelyet az előző városvezetés idején a Főpolgármesteri Hivatal dolgozóinak parkolójaként használtak, visszaadja a budapestieknek. Ennek a szimbolikus nyitásnak a kezdő lépése lesz a ma esti rendezvény is, amelyen nem csak a főpolgármester beszél, de több koncert is lesz (színpadra lép többek közt a Quimby is).

Ezzel szemben Orbán Viktorról sokáig azt sem tudtuk, hogy vajon mond-e beszédet. Most úgy tűnik, igen, ám az előző évek gyakorlatától eltérően kifejezetten szűk körben, a Zeneakadémián beszél majd, valamikor koraeste.

Egyébként nem Orbán Viktor az egyetlen, aki nem szívesen áll ki a nagyközönség elé ezen a napon: Borkai Zsolt, Győr (immár nem fideszes, hanem független) polgármestere az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben idén nem mond beszédet a városi ünnepségen, helyette Radnóti Ákos alpolgármester emelkedik majd szóra.

Hivatalos indoklása Borkai távolmaradásának nincs – de azért sejthetjük, hogy van némi köze a dolognak az elmúlt hetek jachtozós botrányához, és az azóta sorozatosan napvilágra kerülő gyanús ügyek garmadájához.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!