Donald Trump elnökségének első igazán jelentős választási megmérettetésére kerül sor az Egyesült Államokban, a félidős választások ugyanis megtörhetik az elnök republikánusainak washingtoni egyeduralmát.
A november 6-i fordulón a kb. 250 millió választókorú állampolgár dönthet a szövetségi Képviselőház mind a 435 mandátumáról, a 100 tagú szenátus 35 mandátumáról, illetve 36 állam kormányzói pozíciójáról is. Emellett 46 államban összesen 6066 állami törvényhozási székért is folyik a verseny, 37 államban pedig összesen 158 népszavazásra is sor kerül.
Az időzóna-eltolódás miatt az első eredményekre magyar idő szerint éjszaka 1 óra körül számíthatunk. A Mérce az este folyamán beszámol a nap legfontosabb történéseiről, és támpontokat ad a választás tétjeinek átlátásához, egész éjjel pedig figyelemmel követi az eseményeket.
(Címlapkép: Wikimedia Commons / White House / Shealah Craighead)
Miután pár perccel ezelőtt Bob Stefanowski, Connecticut állam republikánus kormányzójelöltje elismerte vereségét, tisztulni látszik a kormányzói székekért folytatott küzdelem állása is.
A demokratáknak nyolc államban – Connecticut, Illinois, Kansas, Maine, Michigan, Nevada, Új Mexikó és Wisconsin – sikerült elhódítaniuk a legfontosabb végrehajtó hatalmi pozíciót a Republikánus párttól. Ezzel jelentős lemaradást hoztak be, hiszen a félidős választások előtt az 50 államból 33-nak volt republikánus vezetője, és csupán 16-nak demokrata. A mostani forduló után ez az erőviszony már 25-24-re módosul.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne teljesíthettek volna jobban a demokraták. A kampányfinisben készült felmérések alapján például Floridában a Demokrata Párt Sanders-szárnyához tartozó Andrew Gillum hajszállal ugyan, de esélyesebbnek tűnt a győzelemre, ám végül mégis alulmaradt az erősen Trump-párti, szélsőjobbos beütésekben bővelkedő Ron DeSantissal szemben.
Az ohioi választási kudarc hasonló jelentőségű, hiszen Florida mellett talán Ohio a másik olyan csatatérállam, amelynek óriási szerepe lesz a 2020-as elnökválasztások során, így nem mindegy, hogy ki is vezeti az adott államot.
Georgiában továbbra is bizonytalan a helyzet, a republikánus Brian Kemp 1,9 százalékkal vezet a demokrata Stacey Abrams előtt, ám több tízezer szavazat még nincs megszámolva. Itt a demokraták leginkább abban reménykedhetnek, hogy Kemp végül nem éri el az 50 százalékos szavazatarányt, és így a kormányzói szék sorsa egy második fordulóban dőlhet majd el.
Trump sorozatban önti magából a tweeteket a félidős választások másnapján. Miután megfeddte a médiát, amiért nem adott elég elismerést kormányzatának a félidős választások eredményei miatt, a demokratákhoz is volt pár keresetlen szava.
Azzal fenyegette meg őket, hogy ha a frissen szerzett képviselőházi többségüket arra használják, hogy vizsgálatokat indítsanak ellene és kabinetje ellen, akkor a republikánusoknak nem lesz más választásuk, mint az általuk ellenőrzött Szenátusban indítani nyomozást a demokraták ellen.
If the Democrats think they are going to waste Taxpayer Money investigating us at the House level, then we will likewise be forced to consider investigating them for all of the leaks of Classified Information, and much else, at the Senate level. Two can play that game!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 7, 2018
A vizsgálatokról szóló diskurzus azért kezdett el burjánozni, mert a képviselőházi többség birtokában a demokraták valóban komoly fegyvert kaptak az elnök ellenőrzésére. Mivel a Kongresszus két háza indíthat hivatalos vizsgálatokat, tanúként időzhet be bárkit, akinek eskü alatt kell vallomást tennie az adott ház szakbizottsága előtt, a demokraták végre dossziékat nyithatnak Trump legkényesebb ügyeibe.
A CNN szerint vizsgálat indulhat az Oroszországgal való állítólagos összejátszás ügyében, Trump mai napig titkolt adóbevallása ügyében, vagy épp a menedékkérő családok önkéntes szétválasztása kapcsán.
Fél órával a demokratákat fenyegető tweetje után az elnök már teljesen más hangot ütött meg. Mint írta, a demokrata Nancy Pelosi megérdemli, hogy újra a Képviselőház élére válasszák, majd hozzátette: ha egyes demokraták akadékoskodnának Pelosi ellen, azon is el lehetne gondolkodni, hogy republikánus képviselők átszavazzanak rá.
In all fairness, Nancy Pelosi deserves to be chosen Speaker of the House by the Democrats. If they give her a hard time, perhaps we will add some Republican votes. She has earned this great honor!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 7, 2018
Pelosi 2007 és 2011 között már állt a szövetségi alsóház élén, a Demokrata Párt azóta jelentősen megerősödött balszárnya szemében azonban túl centrista, túlzottan kompromisszumkész a republikánusok felé, illetve a nagyvállalatok befolyása alatt áll. Júniusi meglepetésszerű előválasztási győzelme után Alexandria Ocasio-Cortez – aki a maga 28 évével a legfiatalabb női képviselő lesz az új Képviselőházban – például nem tett ígéretet arra, hogy támogatná Pelosi házelnöki ambícióit.
A demokrata kormányzójelölt, Stacey Abrams kampánycsapata által nemrégiben kiküldött közlemény szerint egyáltalán nem kizárt, hogy második fordulóra is sor fog kerülni.
Bár a republikánus Brian Kemp 75 ezer szavazattal vezet, és jelenleg épphogy átlépi az első fordulós győzelemhez szükséges 50 százalékos szavazatarányt, Abrams-ék úgy számolnak, még könnyen megeshet, hogy Kemp beesik 50 százalék alá, és ezzel második forduló megtartása válik szükségessé.
Még hét megyéből, összesen kb. 77 ezer szavazat nem került megszámolásra, és mind a hét megye demokrata többségűnek számít, tehát nagy eséllyel Abrams több szavazatot fog onnan kapni, mint Kemp. A demokrata politikusnak kicsivel több mint 24 ezer szavazatra lenne szüksége, hogy 50 százalék alá húzza vetélytársát.
Nemrégiben Abrams és Kemp is sajtótájékoztató tartott. Előbbi kijelentette, addig nem ismeri el a vereséget, amíg minden egyes szavazatot meg nem számoltak az államban. Kemp maga sem hirdetett győzelmet, csak visszafogottan annyit mondott: „a matek a mi oldalunkon áll”.
Mindkét párt hozta a minimum elvárást a félidős amerikai választásokon, de a hagyományosan az ellenzéki szerepben lévő pártok megerősödését hozó félidős választáson, a demokraták nem lehetnek igazán elégedettek.
A kongresszust, ha a vártnál nyögvenyelősebben de sikerült hozni, bár volt olyan pillanata az éjszakának, amikor ez is kérdéses volt. Az előzetesen beharangozott „kék hullám” viszont elmaradt. A demokraták nem tudták szorossá tenni a szenátusi választást, sőt helyeket vesztettek, és bár a kormányzói helyek között nagyban előreléptek, olyan előzetesen inkább demokratának vár az elnökválasztásban kulcsfontosságú államokban mind Ohioban vagy Flrodiában végül nem tudtak nyerni.
Viszont ha azt nézzük, ha elnökválasztást tartottak volna most, akkor a szenátusi helyek alapján 69 míg a kormányzói helyek alapján 49 elektort vesztett volna Trump, amivel már nem lett volna meg az elnöksége.
Illetve a kongresszusi győzelmet semmiképpen sem érdemes lebecsülni. Trump számos törvényjavaslatát tudják majd a demokraták leszavazni a házban. De vélhetően nem az előre várt 25-30 fős, hanem csak kicsivel több mint 10 képviselőnyi többséggel, amely nem tűnik sziklaszilárdnak.
Az erős republikánus szenátusi többség pedig nyugalmat adhat Trumpnak. Bár a demokrata szenátusi győzelemhez eleve csoda kelhetett volna, azért a várakozás maximum 1-2 fős republikánus előny volt a választás előtt, ebből pedig most bőven több lehet. Ami azért is probléma a demokratáknak, mert így nehezebb átszavazásra rávenni adott esetekben még a Trumphoz nem annyira lojális szenátorokat is.
Érdemes megemlíteni azt is, a demokraták progresszív vonala nem teljesített jobban mint a pártelit. A hagyományosan republikánus körzetekben nem tudtak szignifikánsan jobb eredményeket elérni, mint a mérdésekeltebb kékek, a szoros nagy küzdelmekben pedig mint a Floridai vagy a Georgiai kormányzó választás kikaptak. Talán csak a szintén vereséget szenvedő O’Rourke a kivétel, aki közel volt ahhoz, hogy csodát csináljon a texasi szenátori választáson.
Az biztos a demokraták épphogy csak hozták a kötelezőt, a republikánusok pedig visszaverték a kék a hullámot. A két év múlva esedékes elnökválasztásra pedig ez nem jó jel a demokratáknak, az pedig főleg nem, hogy a mostani félidős választáson sem látszottak azok a jelöltek akik az elnökválasztáson felvehetik a versenyt Donald Trumpal.
A szövetségi szintű politikai mérkőzések általában magukhoz vonzanak minden figyelmet, pedig rengeteg állami törvényhozásban is választásokat tartottak tegnap. Ezek pedig távolról sem lényegtelen fordulók, hiszen az állami szintű döntéshozatal itt történik, sőt a szövetségi Képviselőházi választókerületek határait is itt rajzolják meg – a 2010-es republikánus tarolás után ezt a demokratáknak saját bőrükön kellett megtapasztalniuk.
Most a demokratáknak hat állami törvényhozási házat is sikerült átfordítaniuk kékre: a coloradói, maine-i és New York-i szenátust, a minnesotai képviselőházat, New Hampshire-ben pedig a törvényhozás mindkét házát.
Here is our 2 am roundup:
7 Chambers Flipped blue:
CO Senate
MN House
NH House
NH Senate
ME Senate
NY Senate
WA Senate (Nov 2017)New supermajorities:
OR Senate
OR HouseBroken supermajorities:
NC Senate
NC House
MI Senate
PA Senate— Jessica Post (@JessicaPost) November 7, 2018
Mint arról az élő tudósításunk elején már beszámoltunk, a félidős választásokkal egyidőben 158 népszavazásra is sor került országszerte. Ezek között néhány igen nagy jelentőségű ügy is sikerrel járt:
- Floridában győzött a népszavazás, amely megcélozta a szabálysértés miatt elítélt és büntetésüket letöltött polgárok szavazati jogának visszaállítását. A döntés hozzávetőleg másfél millió potenciális választót érint.
- Észak-Karolinában és Arkansas-ban fényképes személyazonosító irathoz kötötték a szavazást, ezzel főként szegényebb és idősebb választók előtt nehezítették meg a voksolás lehetőségét.
- Kaliforniában 0,5 százalékos adót vetettek ki az 50 millió dolláros éves bevételnél többet kereső nagyvállalatokra, hogy a bevételekből a lakhatás támogatásokat és hajléktalanellátó intézményeket finanszírozzanak. Több Szilícium-völgyi techóriás vezetője, köztük a Twitter vezérigazgatója is igazságtalannak nevezte az adót, amelyre egyébként épp azért van szükség, mert a techóriások hatására a kaliforniai lakhatás költségei az egekbe másztak.
- Massachusetts-ben elutasították azt a kezdeményezést, amely a transznemű embereket kivonta volna a diszkrimináció tilalma alól.
- Alabamában és Nyugat-Virginiában alkotmánymódosító népszavazáson korlátozták az abortuszhoz való jogot.
- Missouriban legalizálták a marihuána orvosi használatát, Michiganben pedig a szórakozási használatát is. Utahban még nincs végleges eredmény, de vezetnek az orvosi felhasználást engedélyezni akarók. Észak-Dakotában, ahol a fű orvosi felhasználása ma is legális, megbukott a teljes körű engedélyeztetésre vonatkozó népszavazás.
- Arkansas-ban és Missouriban is növelték a minimum órabér mértékét, előbbiben 11, utóbbiban pedig 12 dollárra.
- Nebraskában és Idahóban biztosan, Montanában nagy valószínűséggel kiterjesztették az államilag támogatott egészségbiztosításra jogosultak körét alacsonyabb jövedelmű emberek számára.
- Nevadában a női higiéniai termékeket kivonták a helyi és állami szintű forgalmi adózás alól, ezzel érdemben áfamentessé téve azokat.
- Az állatok jogai is győzelmet arattak Kaliforniában: népszavazás döntött a farmállatok minimális térigényének szabályozásáról.
(via The Guardian)
A legtöbb hírügynökség már készpénznek veszi, hogy két mandátum után távoznia kell Scott Walkernek Wisconsin állam kormányzói hivatalából, a demokrata Tony Evers ugyanis százezer szavazattal vezet majdnem teljes feldolgozottság mellett.
Walker a Republikánus Párt ideológiai keményvonalának egyik befolyásos szereplője, az adóellenes aktivista, Grover Norquist szerint Trumpnál is többet tett a progresszív agenda legyőzéséért. 2010-es megválasztása után Walker átvert egy olyan munkavállaló-ellenes törvénycsomagot, amely érdemben kivéreztette a helyi szakszervezeteket és lehetetlenné tette a kollektív bértárgyalások intézményét.
Az Act 10 néven elhíresült jogszabály többek között megnehezítette, hogy a szakszervezetek tagdíjakat gyűjthessenek, ennek hatására pedig egy év leforgása alatt több mint 60 ezerről 28.745-re csökkent a szakszervezeti tagok száma Wisconsinban. A már említett Norquist szerint, ha más tagállamok is átvennék Walker intézkedéseit, a Demokrata Párt megszűnne számottevő erőnek lenni az amerikai politikában.
Walker nevéhez egy másik erősen vitatott intézkedés is kapcsolódik. 2011-ben a helyi törvényhozás republikánus többségével együtt úgy átrajzolta a képviselői választókerületek határait, hogy azzal érdemben bebetonozta a republikánus többséget. Az új körzethatárok között zajló első választásokon (2012-ben) a szavazatok 48,6 százalékát szerezték meg a republikánusok és másodikok lettek a demokraták mögött, az állam képviselőházában mégis a mandátumok 60 százaléka lett az övék.
Több Fehér Házi forrás is arról beszél, hogy Donald Trump a Képviselőház leköszönő republikánus elnökét, Paul Ryant tartja felelősnek, amiért a demokratáknak sikerült átvenniük a szövetségi alsóház vezetését.
Trump nagyon dühös Ryanre, számoltak be a források, arra a kérdésre pedig, hogy mi miatt dühös, a válaszuk pedig: minden miatt.
A két politikus kapcsolata hosszú ideje óta feszültségekkel teli, Ryan már az elnökválasztási kampányban sem támogatta Trumpot, az utóbbi hetekben pedig felrótta neki, hogy a túlzott bevándorlásfókuszú kampánya árt a republikánus képviselőjelölteknek. Sajtóinformációk szerint Ryan, aki most nem is indult újraválasztásért, mostani mandátuma végeztével visszavonul, a napokban telefonon kérte az elnököt, beszéljen inkább a gazdaságról a bevándorlás helyett. Trump azonban ezt visszautasította.
Ryan Wisconsin állambeli székét mindenesetre most is megtartották a republikánusok.
Az eredmények beérkezte utáni közleményében a leköszönő elnök gratulált a demokratáknak a Képviselőház megszerzéséért és a republikánusoknak a Szenátus megtartásáért. Szerinte a választások nélkül is tudni lehetett, hogy az amerikai társadalom megosztott – most ez a washingtoni intézmények szintjén is érződni fog. Épp ezért mindenkit buzdított a közös nevezők keresésére.
Nevadában minden valószínűség szerint dupláznak a demokraták, és elviszik a szenátusi és a kormányzói helyet is. Eddig itt a szenátor és a kormányzó is republikánus volt.
Ahogy várható volt, szoros lett a végeredménye a georgiai kormányzóválasztásnak, amely a republikánus államminisztert, Brian Kempet állította szembe a demokrata reménységgel, Stacey Abrams-szel. Teljes feldolgozottságnál a választások lebonyolításáért felelős miniszter és kormányzójelölt Kemp, aki vissza is élt kettős, összeférhetetlennek tűnő szerepével, 2,5 százalékkal (kb. 100 ezer vokssal) előzi Abrams-t.
A demokrata politikusnő azonban ma reggel még nem ismerte el a vereségét, sajtótájékoztatóján azt mondta, addig fog küzdeni, amíg minden szavazatot tisztességesen meg nem számoltak.
Brian Kemp is visszafogottan nyilatkozott nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint várja a végső eredményeket, de biztos a győzelemben. „A matek a mi oldalunkon áll” – mondta.
A georgiai szoros eredmény nem csak azért érdekes, mert Trump két éve még magabiztosan, öt százalékpontos előnnyel nyerte az államot, hanem mert a kampány során folyamatosan botrányokat okozott Kemp összeférhetetlensége. Egy kiszivárgott privát beszélgetésen arról beszélt, hogy ártana neki a magas részvétel, és aktívan is tett azért, hogy ez alacsonyabb maradjon. A választások lebonyolításáért felelős miniszterként visszatartotta 50 ezer, többnyire kisebbségi szavazó választási regisztrációját, és más adminisztratív eszközökkel is megpróbálta eltántorítani az állam szegényebb, fekete vagy spanyolajkú polgárainak a szavazását.
@BrianKempGA addressing election watch party supporters: „What am amazing night we’ve had.. there are votes still to count, but we have a strong lead and make no mistake, the math is on our side… I’m confident that victory is near.” @WTVM pic.twitter.com/qiODnxeKwW
— Chandler Morgan (@Chandler_TV) November 7, 2018
(via The Guardian)
Eddig csak a nagy tévétársaságok becslései alapján mondtuk, hogy a demokraták győznek a Kongresszusban, de most már a szavazatszámlálás is eljutott oda, hogy a demokrata kongresszusi képviselők száma átlépte a bűvös határt. Még 24 körzet megszámlálása van hátra, ezek többsége alapvetően demokrata körzet, így az még kérdés, mekkora lesz a demokrata előny.
Az már korábban kiderült, hogy a republikánusok megőrzik a Szenátust, hiszen eddigi többségük mellé 2 eddig demokrata szenátusi körzetet is elhódítottak, míg a demokraták csak egy szenátusi helyet zsákmányoltak a pirosaktól.
Van viszont még pár nyitott verseny. Egyrészt ahol túl szoros az állás, hogy győztest hirdessenek: ilyen például a floridai szenátusi hely kérdése, ahol valószínűleg a republikánus Scott nyer, de előnye a több mint 8 millió szavazat megszámlálása után csak 37 ezer szavazat.
Nincs hivatalos eredmény még Georgia kormányzóválasztásról sem, erről nemsokára külön is írunk. Szoros az arizonai szenátus is, bár valószínűleg ezt is a republikánusok húzzák be végül, illetve Montanában is csupán 2000 szavazattal vezet a demokrata Tesser előtt a republikánus Rossendal. De nem dőlt még el Wisconsin, Connecticut és New Hampsire kormányzóválasztása sem, a szoros eredmény miatt.
Még sok helyen tart a szavazatszámlálás, és érdemes is figyelni pár helyet. Egyrészt kérdés, mekkora többsége lesz a házban a demokratáknak, ez nagyban meg fogja határozni a párt belső irányvonalát a 2020-as elnökválasztásra való készülés előtt.
Másrészt éles harc van a kormányzói helyért Wisconsinban, ahol az eddigi republikánus kormányzót egy hajszállal verni fogja demokrata ellenfele. 30 ezer szavazat a különbség 3 millióból, és alig van már nem megszámolt szavazat.
Nevadában a kormányzói és szenátusi helyért is éles a verseny. A korábban inkább republikánusnak számító államban most a latinó szavatokra támaszkodva, úgy tűnik, mindkét helyet a demokraták viszik. Szoros lehet a kormányzói verseny a hagyományosan republikánus Alaszkában is. Bár itt egyelőre kevés szavazatot látunk, de a republikánus kormányzójelölt vezet. Coloradóban sincs még hivatalos eredmény, itt is új demokrata kormányzó lehet.
A szenátusi küzdelemben még Arizona és Montana nyitott, mindkét államban a republikánusok vezetnek, de a demokrata jelölteknek van esélyük fordítani.
A 2018-as félidei választás kampányának már a mezőnye is jobban leképezte az USA társadalmának etnikai, vallási és szexuális sokszínűségét. Soha ennyi nőt nem indított a két párt, elsősorban a demokraták pedig számos olyan politikusnak szavaztak bizalmat, akik szexuális, vallási vagy etnikai kisebbségekként írhattak történelmet. Christine Hallquist vermonti kormányzó-jelölt például az első transznemű személy, akire valamelyik nagy párt rábízná az állam irányítását, a szintén demokrata Andrew Gillum pedig az első fekete lehetett volna, aki Floridát vezetheti.
A két említett alulmaradt a versenyben, ahogy Stacey Abrams is, az első fekete nő, akit kormányzónak jelöltek, és Georgiában szorongatta meg republikánus ellenfelét, és mondott igen erős beszédet eredményváró gyűlésén.
Számos jelöltnek azonban sikerült az áttörés.
Őslakosok két és fél évszázad után köszönnek be, muszlimok nők is eljutottak a kongresszusig
A michigani Rashida Tlaib és a demokratákkal szövetséges Minnesotai Munkás-Gazdálkodó Párt jelöltje, Ilhan Omar az első muszlim nők lesznek a képviselőházban. Az ő esetükben saját pártjuk támogatásának elnyerése volt a fő kihívás.
Tlaib John Conyerstől veszi át a széket, akinek tavaly szexuális zaklatási ügyek miatt kellett távoznia, Omar pedig attól a Keith Ellisontól, akit 2007-ben első muszlimként választottak be a Kongresszusba.
A párt balszárnyához tartozó demokratikus szocialista, szomáliai-amerikai Omar két évtizeddel ezelőtt menekültként érkezett az USA-ba. (Sandersék eredményeiről itt írtunk.)
Sharice Davids Kansasban ütötte ki a poszt eddigi republikánus foglalóját, Deb Haaland pedig Új-Mexikóban tartott meg egy demokrata széket.
Mindketten őslakos származású amerikaiak, és bármily ironikus, az elsők ebből az etnikumból, akiknek nőként sikerült bejutniuk bármelyik szövetségi törvényhozó testületbe.
Legalábbis ha a CNN magabiztos előrejelzései igaznak bizonyulnak.
Davids ráadásul leszbikus is, Kansas történelmében az is először fordul elő, hogy egy körzet meleg képviselőt juttat Washingtonba.
Szexuális kisebbségek tagjai és női jelöltek is számos helyen áttörtek
Nem Davidsé az egyetlen LMBT-áttörés, a coloradói Jared Polis személyében az egykori első meleg kongresszusi képviselő lesz az első olyan meleg férfi, akire államának lakói a kormányzói széket bízzák. (A biszexuális Kate Brown 2015 óta kormányozza Oregont.) A demokraták amúgy Coloradón és Oregonon kívül még Vermontban és Texasban is szexuális kisebbségekhez tartozó jelölteket indítottak (Vermontban az említett transznemű Christine Hallquistet), de utóbbi két helyet a republikánus jelöltek hozzák.
Tenessee a republikánus Marsha Blackburn személyében először juttat nőt szenátori székhez. Blackburn Trump elnök közeli szövetségese, ennek megfelelően Trump erősen kampányolt is mellette: háromszor járt az államban az elmúlt időszakban.
Noha a verseny kimenetele még nem világos, Arizona is biztosan áttöri az üvegplafont: A Kavanaugh-meghallgatások kapcsán címlapokra kerülő Jeff Flake szenátori helyéért két nő küzd.
(CNN)
Mindkét fél győzelemként kezeli a ma estét az amerikai félidős választások legfontosabb eredményeinek ismeretében, és mindkét félnek meg is van erre az oka, a minimum elvárást hozták.
A demokraták megszerezték a többséget a Házban, bár a többség mértéke még kérdéses, míg a republikánusok nem csupán megőrizték a többségüket, hanem legalább 3 szenátusi helyet el is hódítottak a demokratáktól. A kormányzóválasztásokon pedig, bár a demokraták több fontos kormányzói pozíciót is elhoztak a legfontosabb kulcsállamokban, mint például Floridában és Ohióban, szoros republikánus győzelem született.
A hírek szerint Donald Trump telefonon gratulált a demokratáknak a Ház többségének elnyeréséhez, miközben Twitteren azt írta:
„Hatalmas siker ma este. Köszönöm mindenkinek!”
A Ház elvesztése persze hatalmas probléma Trumpnak, hiszen így legtöbb törvényét, például az adóreformokra és az egészségügyi rendszerre vonatkozóan, el tudja majd kaszálni a demokrata többség.
Jerrold Nadler, a demokraták képviselője például a CNN-nek azt nyilatkozta, Trump meg fogja tanulni, hogy nem áll a törvények felett.
Címlapkép: Wikimedia
A vermonti szenátor, Bernie Sanders által vezetett, újbalos ideológiát hirdető politikusok ugyan kifejezetten sok megmérettetésen indultak, de végül igen keveset nyertek meg belőlük. Persze ennek oka, hogy sok olyan előválasztáson szerezték meg a demokrata jelöltséget, amely körzetek kifejezetten republikánusnak számítanak.
Sanders és a massachusettsi szenátor, Elizabeth Warren győzelme mellett igazán csak Ocasio-Cortez papírforma szerű sikerének örülhettek: a sandersista szárny jelöltje, Andrew Gillum, úgy tűnik, elvesztette a floridai kormányzóválasztást. Emellett még néhány ultrabaloldali körzetet (ahol sokszor nem is indult republikánus jelölt) sikeresen elhoztak, de összességében még hosszú út áll a progresszívok előtt, ha át akarják formálni a Demokrata Pártot és az Egyesült Államokat.
Bár különböző listák vannak arra, hogy kik a progresszív sandersita jelöltek, mi úgy számoljuk, Sanders és Warren személyében 2 szenátora, és 9 képviselője lesz a mozgalomnak az új Képviselőházban. A három kormányzói indulásból Floridában, Georgiában, illetve Idahóban egyet se sikerült megnyerni, de elvérzett O’Rourke is, bár óriási csatában, az esélytelenségből indulva Texasban.
Bár azt már szinte a kezdetektől tudni lehetett, hogy a demokraták nem fogják visszanyerni a Szenátust, arra komoly esély mutatkozott, hogy a Képviselőház mellett több fontos állam kormányzói székét is megszerzik maguknak. És valóban, a demokratáknak sikerült meglepetés győzelmet aratniuk Kansas-ben, és sikeresen visszahódították az olyan bástyáikat, mint Új-Mexikó, Illinois, Michigan vagy Wisconsin.
Ellenben szoros küzdelemben szenvedtek vereséget számos kulcsállamban. Iowában, Dél-Dakotában, New Hampshire-ben, Georgiában, Connecticutban pár százalék hiányzott a kék kormányzóhoz. De ennél is fontosabb, hogy az elnökválasztás két kulcsállamában, Ohióban és Floridában is szorosan, de kikaptak a demokraták. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert ennek a két államnak az elektorai évtizedek óta döntik el az elnökválasztásokat, márpedig az állam kormányzója szoros versenynél kulcsfontosságú döntéseket hozhat.
Persze ez a kép még javulhat, hiszen Nevadában és Alaszkában is esélyes a demokrata kormányzó, de onnan csak később lesz eredmény.
A Képviselőház visszaszerzésének hírére Nancy Pelosi is színpadra állt a demokrata pártelittel együtt, hogy elmondja a szokásos mondókáját az egységről, az amerikai értékek védelméről és a többi olyan dologról, ami a fősodorbeli demokraták szerint az országot foglalkoztatja. Pelosi meglepően elégedetten beszélt a demokraták győzelméről, annak ellenére, hogy relatíve kis többséget szereztek a Házban, több fontos állam (Florida, Ohio) kormányzói megmérettetésében alulmaradtak, és szinte kivétel nélkül elvesztették a jobboldali államokban politizáló szenátoraikat. És mivel a Demokrata Párt elsősorban azokban az államokban erősítette a pozíciót, amik rendre nekik adják az elektori szavazataikat az elnökválasztáson, nem látszik, hogy a párt előrébb lenne Donald Trump 2020-as leváltását illetően.
Most már biztossá vált, amit nyár vége óta sejthettünk: a 29 éves Alexandria Ocasio-Cortez lesz a legfiatalabb női politikus, akit beválasztottak a Képviselőházba.
Mint az ismeretes, Ocasio-Cortez a demokrata előválasztáson meglepetésgyőzelmet aratott New York állam 14-es számú, Bronxot és Queenst magába foglaló körzetébe a demokrata pártelithez tartozó Joseph Crowley-val szemben, aki 20 évig volt a Kongresszus tagja.
A sandersista platformot vivő Ocasio-Cortez közel 80 százalékot szerzett az ország egyik legprogresszívebb körzetében, annak ellenére, hogy az állami választási rendszer sajátosságai miatt az előválasztáson legyőzött Crowley is indult ellene ( New York államban egy politikus nem csak egy párt jelöltje lehet, és a szavazólapra kerüléshez elég egy párt előválasztását megnyernie).
Ocasio-Cortez a következő évtizedek meghatározó baloldali amerikai politikusa lehet.
Kampányvideóját itt lehet megnézni:
Címlapkép: Facebook/Alexandria Ocasio-Cortez
A két nagy televíziócsatorna, az ABC és a CNN szerint szerint a Demokrata Párt fog többségbe kerülni az Egyesült Államok Képviselőházában, 8 év után először. Ez merőben új helyzet elé állítja a republikánus Trumpot, aki így is elég nehezen volt képes átvinni az akaratát a jobboldal dominálta Kongresszuson. Kérdéses, hogy a szélsőjobbos hangokat megütő Trump hogyan lesz képes együttműködni az egyre inkább balra tolódó demokratákkal.
Az, hogy a demokraták hány mandátummal nyernek, nem csak azt határozza meg, mennyire képesek gyengíteni Trump pozícióit, hanem azt is, ki lesz a Képviselőház elnöke. A jelenlegi frakcióvezetőjük, Nancy Pelosi ugyanis elég megosztó a párton belül, több jelölt előre jelezte, hogy nem támogatná őt a házelnöki poszton. Így ha kevés mandátummal nyernek a demokraták, egyáltalán nem biztos, hogy Pelosi marad a párt első számú politikusa a Képviselőházban.
Címlapkép: wikimedia
Olvasónk, Eszter Austinból, aki O’Rourkenak drukkolt: „Elhittük talán, hogy összejöhet. Mindenképpen nagyon szerettük volna. Tök lelkesek voltunk, nevetgéltünk, reménykedtünk. Aztán a CNN bejelentette, hogy Ted Cruz győzött, majd elolvastam a New York Timeson is. Elkeseredett mindenki, alábbhagyott a hangulat, nincs tiszta szívből nevetgélés, még ha van is ok némi örömre. De hát ez van, majd túllepünk ezen is, mint mar annyi minden máson az elmúlt időszakban.”
Előzetesen is várható volt, hogy marad a republikánus többség a Szenátusban, de várhatóan a republikánusok még erősíteni is tudnak a félidős választásokon. Most a szenátusi helyek harmadát választották újra, és ezek nagy többségében eddig demokrata szenátor ült.
Indianában például az eddigi demokrata szenátort, Donellyt verte meg Braun, és az előzetesen demokrata győzelemre jósolt Floridában is úgy tűnik, hogy republikánus győzelem születik. Eközben, ahogy már írtuk, Texasban se tudott győzelmet szerezni Ted Cruz ellen a demokrata O’Rourke. Egyelőre pedig nem tudunk olyan államról beszámolni a Szenátus kapcsán, ahol a demokraták fordítottak.
Nem néz ki túl jól a ma este a trumpista államokban induló demokratáknak: Heidi Heitkamp személyében egy újabb konzervatív demokrata szenvedett vereséget a szenátusi választáson. Heitkamp abban az Észak-Dakotában indult, amit Trump 36 százalékos előnnyel nyert meg és a mai napig igen magas támogatottsággal rendelkezik.
Heitkamp hosszú ideje lemaradásban volt republikánus kihívójával, Kevin Cramerrel szemben, és nem könnyítette meg a helyzetét a Brett Kavanaugh főbírói jelölését elutasító szavazata sem. Illetve elég komoly botrány alakult ki az egyik kampányvideója után, amiben úgy nevezetek meg szexuális zaklatást átélő embereket, hogy nem kérte engedélyt tőlük.
Jelenleg a papírforma szerint Ted Cruz vezet Texasban, nagyjából 2,5 százalékponttal, 82%-os feldolgozottság mellett. A CNN ez alapján azt jósolja, hogy Ted Cruz marad Texas szenátora. Hogy ez így lesz-e, azt még meglátjuk (a nagyobb városokban még alacsony a feldolgozottság), de azért láthatjuk, hogy nincsenek csodák.
Bár a demokraták által várt „blue wawe” valószínűleg elmarad, így is tartogat izgalmas eredményeket a mai este. Az egyik ilyen a közép-nyugati Kansas kormányzóválasztása. Kansas az USA egyik legkonzervatívabb államai közé tartozik, ám a demokraták mégis jó esélyekkel indultak az itteni kormányzói megmérettetésen, nem kis részben azért mert a republikánusok szélsőjobbos, lelkes Trump-támogató és összeesküvéselmélet-hívő jelöltje Kris Kobach nem bizonyult túl jó választásnak. Kobach ugyan a republikánus előválasztáson szűk többséggel legyőzte a hivatalban lévő jobboldali kormányzót, de a választást úgy tűnik mégis elveszíti: Laura Kelly a jelenlegi feldolgozottság mellett több mint 50 százalékon áll, és ez valószínűleg nem is nagyon fog változni.
Kobach veresége rámutat arra, hogy nem a legjobb stratégia szélsőjobboldali populistákkal lecserélni a hivatalban lévő, győzelemre esélyes politikusokat. Kobach veresége akár párhuzamba vonható a 2012-es indianai szenátor választás eredményeivel, amikor Joe Donnelly (aki éépen most vesztette el a szenátori székét) azért tudott nyerni, mert a szélsőjobbos Tea Party lecserélte a mérsékeltebb, kompromisszumra képes, 30 éve politizáló Richard Lugart a saját jelöltjükre, aki képtelen volt szélesebb tömegeket megszólítani.
Az amerikai politika egyik kliséje, hogy a republikánusok a jelenlegi politikájukkal komoly bajban vannak. A mai eredmények alapján ez persze nem így tűnik – még ha jelen állás szerint el is bukják a többségük a Képviselőházban.
A manapság egyre inkább jobbra és az undorító rasszizmus irányába tolódó Republikánus Párt ugyanis hagyományosan nem tudja megszólítani a különféle kisebbségek tagjait. Ez persze a hondurasi hordákról szóló, sokszor a magyar kormánypropagandát idéző kampányuk fényében nem meglepő, de ez a tendencia bőven megelőző a Trump-jelenséget. Texasban így a demokrata előretörést a spanyolajkú szavazók erősítik – a latin-amerikai bevándorlók leszármazottjával, Ted Cruzzal szemben.
Ez pedig azért baj, mert az előrejelzések alapján az Egyesült Államokban egyre nő a kisebbségek aránya, és könnyen lehet, hogy hamarosan nem lesznek többségben a fehérek Amerikában – és ez komoly probléma a republikánusoknak (amelyet persze mindenféle trükkökkel ellensúlyoznak).
A gond csak az, hogy ez kevéssé megnyugtató mindazoknak, akik a republikánusok tragikus kormányzása miatt rosszul járnak – meg persze az ezen a választáson csalódott demokratáknak sem.
Egyelőre nem áll túl jól az első ciklusos indianai szenátor, Joe Donnelly(Demokrata Párt) helyzete: a szavazatok 66 százalékának megszámlálása után több mint 11 százalékkal vezet előtte republikánus kihívója, Mike Braun. Donnelly az egyik leginkább veszélyeztetett szenátornak számított, és a dolgok jelenlegi állása szerint nagyon úgy néz ki, hogy elveszíti a konzervatív közép-nyugati államott.
A Donald Trumpot több mint 68 százalékkal támogató Nyugat-Virginiában azonban győzött a konzervatív demokrata Joe Manchin. Eredetileg Manchin is kifejezetten veszélyeztetettnek tűnt, ám a megosztó Brett Kavanaugh támogatása bebiztosította neki még hat évet Washingtonban.
A másik izgalmasnak ígért állam, Tennesse a jelek szerint marad a republikánusoknál: a konzervatív Marsha Blacburn legyőzte demokrata kihívóját, a korábbi kormányzót, Phil Bredesent.
Érdekes módon Texasban viszont továbbra is kitart Beto O’Rourke előnye Ted Cruzzal szemben, ami igencsak meglepő, figyelembe véve az állam konzervatív renoméját.
A fentiekből látszik, hogy a demokratáknak nincs valódi esélyük a Szenátus visszaszerzésére: ha tényleg győznek is Texasban (vagy a szintén fontos Arizonában és Nevadában), akkor még mindig ott van Florida, ahol szoros előnnyel ugyan, de a republikánus Rick Scott vezet, Indianában egyre valószínűtlenebb a győzelem, és a trumpista Missouri és Észak-Dakota demokrata szenátorainak sincsenek túl jó kilátásaik.
Az eddig is közel biztos volt, hogy a Szenátusban nem lesz demokrata áttörés, a Képviselőház átvételére még mindig jó esélyük van, de egyelőre az esélyes kormányzójelöltek, a floridai Andrew Gillum és a georgiai Stacey Abrams sem állnak nyerésre.
Ha semmi sem változik, ez így egyértelmű csalódás a demokratáknak.
Míg a Képviselőházban elég stabilan jósolnak jelenleg demokrata többséget (a FiveThirtyEight szerint 14 a 15-höz a demokrata többség esélye jelenleg), addig senki sem jósolt demokrata többséget a Szenátusban.
A Szenátusban minden államot, lakosságtól függetlenül két szenátor képvisel (ennek megvan az az elég vicces következménye, hogy egyes államoknak több szenátora van, mint alsóházi képviselője), a szenátorok mandátuma hat évre szól. Kétévente a szenátusi helyek harmadáról döntenek (idén két időközi választással összesen 35-ről). Ebben az évben a demokraták 49 képviselői helyéből 26-ról szavaztak, míg a republikánusok 51 helyéből csupán kilencről.
A demokratáknak a többséghez 51 helyre van szükségük, így legalább két helyet le kell nyerniük összesen kilencből – amelyben természetesen sok stabilan republikánus állam is benne van. Így kevésbé meglepő, hogy a demokratáknak kevés esélyük van a szenátusi többségre.
97%-kos feldolgozottságnál 1,1%-kal veri Trump kedvence, Ron de Santis republikánus kormányzójelölt Bernie Sanders jelöltjét, Andrew Gillumot, aki megválasztása esetén az állam első afroamerikai kormányzója lehetne.
A szenátori helyért folytatott harcban is vezet a republikánus Rick Scott a jelenlegi szenátor, Bill Nelson előtt, de nagyon kevéssel.
Korábban már írtunk a texasi szenátorválasztásról, ahol már előzetesen is komoly meglepetést okozott a demokrata Beto O’Rourke azzal, hogy egyáltalán felmerülhetett, hogy győzni fog. Nos, az első eredmények alapján Beto O’Rourke vezet Texasban.
Természetesen korai lenne eredményeket mondani – bár azért a magam részéről egy kicsit boldogabb lett az estém – ugyanakkor azt már elmondhatjuk: 2018-ban Texas már nem számít stabilan republikánus államnak, ráadásul egy balosabb demokrata jelölt hatására. Hogy ebből milyen következményeket lehet levonni, az kétséges, azonban azt meg merem kockáztatni, hogy Beto O’Rourke győzelme megmutatta, hogy egy erős platformmal és kemény munkával (meg némi sármmal) sok minden elérhető a politikában. Ja, meg azt is, legalábbis a CNN szerint, hogy a republikánusoknak már nem megy olyan jól a kertvárosokban.
A déli állam hosszú évek óta a republikánusok egyik megbízható bázisának számít, azonban idén igazán izgalmas küzdelemre számíthatunk az állam szenátusi választásán.
A kétciklusos, viszonylag mérsékeltnek számító Bob Corker vissszavonulása után ugyanis szabaddá vált a verseny mindkét párt előtt, akik igyekeztek a lehető legjobb jelölttel nekivágni a megmérettetésnek. A republikánus induló, Marsha Blackburn 2003 óta képviseli az államot a Képviselőházban, ahol az egyik legkonzervatívabb képviselők közé tartozik. A demokraták pedig korábbi kormányzójukkal, Phil Bredesennel vágtak neki a választásnak. A mérsékelt Bredesen nyolc évig vezette az államot, ahol kifejezetten népszerű volt: 2006-os újra választásakor minden megyében elsőként végzett. A felmérések Blackburn előnyét mutatják, ugyanakkor még bármi megtörténhet. És nem szabad elfelejtenünk, hogy az állam (és amerikai egyik leghíresebb) popénekesének, Taylor Swift kiállása a demokrata jelöltek mellett hasznos lehetett a mozgósításban
Összesen 23 képviselői körzetet kell ma éjjel elvenniük a kormányzó párttól, hogy átvegyék a Kongresszus alsóházát, tehát ez az eredmény egyelőre ígéretes az ellenzéknek.
Jelen állás szerint demokrata képviselő- és kormányzójelöltek vezetnek Floridában, Ohióban, Észak- és Dél-Karolinában és Virginiában is.
Georgiában azonban egyértelműnek mutatkozik a republikánus fölény a korai adatok alapján.
Az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza az alsóház, és a Szenátussal ellentétben, ahol minden állam egyenlő módon képviselteti magát 2-2 szenátorral, a népességére való tekintet nélkül, a képviselőház 435 helyét népességarányosan választják meg.
Az indianai szenátor választás eredménye még mindig bizonytalan( 10 százalékos feldolgozottságnál 58 százalékon áll a jelenlegi demokrata szenátor, Joe Donnelly republikánus kihívója, Mike Braun), azonban már egy dolog biztos a közép-nyugati államban: az USA alelnökének, Mike Pence-nek ( Indiana korábbi kongresszusi képviselője és kormányzója) a testvére, Greg Pence győzelmet aratott az állam hatos számú választókerületében. Egyébként 2013-ig Mike Pence is ezt a körzetet képviselte.
Ugyan a félidős választások a napfényes államban általában nem jók a demokratáknak, 2018, a felfokozott érdeklődés miatt eddig mindenben más volt, mint az eddigi versenyek. Nemcsak a helyét védelmező centrista demokrata szenátor küzd meg régi kihívójával, a republikánus Rick Scottal.
De óriási figyelem kísérte a kormányzói versenyt is, ahol a Bernie Sanderst támogató Andrew Gillum jelenlegi Tallahassee-i polgármester meglepetésre 9 százalékkal nyerte a demokrata előválasztást. A republikánusok is teljesen új embert indítottak ellene: Ron de Santis Trump elnök politikáját támogatja és sokat kritizálta a fősodratú republikánusokat. Így tehát a szokás szerint megosztott államban most az alternatív baloldal is megküzdhet az alternatív jobboldallal a kormányzói székért.
2016-ban Donald Trump kevesebb, mint 2 százalékkal nyerte meg Floridát: az állam északi részét Tallahassee főváros kivételével elvitte, míg a demokraták a déli részen, főleg Palm Beach környékén voltak erősek.
A floridai szavazóbázis több, kemény kampánytémával is szembesülhetett az elmúlt hónapokban: a Trump elnök által még inkább az előtérbe tolt bevándorlás természetesen határállamként jobban megmozgatja az itteni szavazókat, de a Parkland iskolai lövöldözés után a szabad fegyverviselés sarkalatos joga is nagyon megosztó és kemény kérdéssé vált. Bill Nelson nagy részben éppen a szigorúbb fegyvertartási szabályokra is építette kampányát, míg Scott megígérte, senkinek sem szigorítják a félautomata puskák beszerzését.
Gillum kormányzójelölt pedig sikeresen bedobta a hozzáférhető, általános egészségügy követelését is ebbe a mixbe, és ez akár komoly eredményt is hozhat számára. Raádásul elemzők szerint első fekete kormányzójelöltként éppen azokat a szavazókat viheti el az urnákhoz, akikre a demokratáknak Floridában leginkább szükségük van: fiatalabbakat és kisebbségieket.
Akárki is diadalmaskodik, az eredmény mindenképpen szoros lesz most is.
Kezdenek érkezni az eredmények az első államokból. A többséget visszaszerezni kívánó demokraták két államban már biztosak lehetnek a győzelemben: Bernie Sanders győzelmet aratott Vermontban, Tim Kaine, a Demokrata Párt 2016-os alelnökjelöltje pedig újabb hat évig képviselheti majd Virginiát a Szenátusban. Indianában és Virginiában is kezdenek befutni az eredmények, itt azonban még az alacsony feldolgozottság miatt nem lehet eredményt mondani.
Hamarosan onnan is jönnek az első eredmények. Ugyanekkor megérkezik az első teljes becslés az egyik fontos versenyről, Indiana államról, amelyet ma éjjel könnyen átvehetnek a republikánusok szenátori szinten a demokratáktól.
A Center for Responsive Politics (a választások kampányköltéseit vizsgáló projekt) úgy számolta, 5,2 milliárd dollárt költöttek a pártok a választási kampányra, 35%-kal többet, mint a korábbi ciklusban. Idén úgy fest, a demokratáknak sikerült éppen, hogy megelőzniük a kormányzó republikánusokat a költekezésben, 335 millió dollárral.
A republikánusok nem bővelkedtek női donorokban, mindössze 90 millió dollárt folyósítottak számukra nők a demokraták 308 milliójával szemben, és a közösségi finanszírozásban sem jeleskedtek a vörösök támogatói. A 200 dollár alatti egyéni felajánlások 8%-át tették ki teljes támogatásuknak, míg a demokratáknál duplaekkora arányban érkeztek magánadományok.
A legnagyobb adományozóknál pont fordított helyzet adódott, a republikánusok legnagyobb adományozója, az Adelson házaspár, a Las Vegas Sands vállalat, a híres Palazzo kaszinó tulajdonosa volt 113 millió dollárral. A demokraták legnagyobbja Tom Steyer, a NextGen America környezetvédő szervezet alapítója, 51 millióval.
A 2018-as félidős választások az egész országot megmozgatták, beleértve az évtizedek óta megbízhatóan jobbra szavazó Alaszkát is. A több mint másfél millió négyzetkilométeres területű, de kis lakosságú államot 1973 (!) óta megszakítás nélkül képviseli az alsóházban a republikánus Don Young, aki jelenleg a leghosszabb ideje hivatalban lévő kongresszusi politikus.
A 85. életévét taposó Young hosszú karrierje alatt sok botrányos kijelentést tett (a melegházasságot például bikák közösüléséhez hasonlította), de a választások többségét relatíve könnyedén nyerte meg. Ám idén meglepően erős kihívóra akadt Alyse Gavin személyében, aki bár hivatalosan független, a demokraták jelöltjeként indul. Gavin kampányának középpontjában a megfizethető egészségügyet, a megújuló energiát és az alaszkai őslakos törzsek jogainak védelmét helyezi. A legtöbb felmérésben a republikánus Young végzet szűk előnnyel, ám a legutóbbi közvélemény-kutatás már Gavin egy százalékos előnyét mutatja.
Getting ready to canvas for the first time. Meet & greet with @AlyseGalvin first. pic.twitter.com/GqkzD3hL9p
— Dave S. Koster (@daveskoster) November 3, 2018
Emellett kormányzóválasztást is tartanak Alaszkában, ahol eredetileg a republikánus jelölt számított a befutónak, ám a népszerűtlen független kormányzó visszalépésével izgalmasabbá vált a küzdelem. Az eredményeket azonban csak holnap reggel tudhatjuk meg, mivel itt zárják le legkésőbb az urnákat.
Kentucky és Indiana államok egyes részein magyar idő szerint éjfélkor be is fejeződött a szavazás. Rövid időn belül már eredményekre is számíthatunk. Kentucky 6-os körzetét két éve Donald Trump 16 százalékos előnnyel nyerte, most azonban a demokraták is labdába rúghatnak.
A CNN információi szerint maga az elnök is közelről figyeli ezt a körzetet, mely lakmuszpapírként jelezheti előre az este további eredményeit.
A CNN a korai exit pollokra hivatkozva azt állítja, hogy a választók 75 százaléka számára meghatározó tényező képeztek az elmúlt hetek erőszakos eseményei.
A választás előtti időszakban megszaporodtak a politikailag motivált incidensek: ezek közé tartozik a 11 halálos áldozatot követelő pittsburghi zsinagógában történő lövöldözés. A szélsőjobboldali elkövető, Robert Bowers azért gyilkolt meg 11 ártatlan zsidó amerikait, mert szerinte az országa fölött átvették az irányítást a zsidók – szélsőséges nézeteiről rendszeresen posztolt közösségi oldalakon.
A másik nagy botrányt kavart ügy a prominens demokratáknak és Trumppal kritikus közéleti személyiségeknek küldött levélbomba volt – az elkövetőről, Altieri Sayoc-ról kiderült, hogy lelkes Trump-rajongó. A választáson résztvevők 24 százalékának egyenesen ez volt a legfontosabb téma, másik 51 százaléka pedig szimplán kiemelten fontosnak tartotta ezt az aspektusát a választásoknak.
