Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közigazgatási bíróságok: a kormány azt csinál, amit akar

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint hazaárulók a bírák, akik nem értenek egyet a kormány egyik régóta tervezett, és a gránitszilárdságú alaptörvény hetedik módosításával immár alaptörvénybe foglalt intézkedésével, a közigazgatási bíróságok szervezeti önállósításával.

Erős vád ez az igazságszolgáltatási rendszer egyik kulcspozíciójában lévő tisztviselőtől. Érdemes megvizsgálnunk, milyen hazafogalommal és milyen árulásfogalommal magyarázható ez a megbélyegzés, és mit fog jelenteni a Trócsányi László igazságügyi miniszter által „kétfejűnek”, nevezett, a jogállamiságot védőként aposztrofált igazságszolgáltatási rendszer, ami ellen az „árulók” tiltakoztak.

Ugyanitt képet kaphatunk a Fidesz jogállam-értelmezéséről is.
Közigazgatási ügyekben eddig is külön bíróságok hoztak döntéseket.

Jelen újítás lényege, hogy míg eddig a feljebbviteli szervek az általános bíróságok voltak, az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a közigazgatási rendszerrel összefüggő ügyeket tárgyaló hatóságokat teljesen leválasztják a meglévő rendszerről.

Magyarán rendes bíróságoknak és a Kúriának ezentúl nem lesz ráhatása ezen ügyekre, az új rendszer legfelsőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság. Ez a felállás több helyen működik szerte a világban az adott politikai rendszer jellegétől függetlenül, és ahogy korábban mi is írtuk, nem feltétlen rossz.

Nálunk azonban félő – bár nyilvánvalónak is tarthatjuk, mindenki válassza ki az ízlésének megfelelőt –, hogy azért hoznak létre új testületet, hogy amennyiben az államigazgatásban kétes döntéseket hoznak (miniszterelnöktől a martonfai jegyzőig) el lehessen sikálni az ügyeket, vagy a hatalmat birtoklók által favorizált döntést lehessen hozni bírósági eljárás címén. Hogy gyakorlatilag minden döntéshozó, minden hatóság a nagybetűs JOG-tól felvértezve tehessen meg bármit, aminek épp szükségét érzi az adott pillanatban, és fel se merülhessen a felelősségre vonás lehetősége – például minden közbeszerzés támadhatatlan legyen.

A közigazgatási bíróságok rendszerében nem fordulhat elő, hogy a feladatához még fel nem nőtt Kúria – melyet egyébként Orbánék hoztak létre – a Fidesz számára hátrányos döntést hozzon. Hiszen az olyan ügyet, aminek tétje van a hatalom birtokosai számára, eleve az új bíróságok fogják tárgyalni. Amelynek a tagjait kétségkívül a megfelelően lojális és megbízható káderek közül fogják kiválasztani, legalábbis erre enged következtetni hogy a bírói pályázatok elbírálásánál a közigazgatási rendszerből jelentkezők pluszpontot kapnak. Nekik eszükbe sem fog jutni, hogy például megkurtítsák egy mandátummal a Fideszt, vagy hogy jogértelmezésük során közvetlen kenyéradóik kezébe harapjanak.

Itt jutunk el első értelmezendő fogalmunkhoz: jogállam. Trócsányi  László igazságügyi miniszter értelmezésében a jogállam nem a sokunk által ismert entitást takarja, amely polgárait azonos jogokkal és kötelességekkel ruházza fel, amelynek bíróságai előtt egyenlő módon ítéltetnek, és amelyek akár a hatalomgyakorlók érdekeivel ellentétes ítéleteket is hozhatnak. Az ilyen jellegű működést egy bekötött szemű alak, Justitia istennő szobrával szokták szimbolikusan kifejezni.

Justitia szobra. Forrás: Pixabay

Ha azonban a kétfejű rendszer a jogállamot védi, akkor a jogállam minden bizonnyal valami más. Ebben az értelmezésben a jogállam azt jelenti, hogy a hatalom birtokosait irgalmatlanul nehezen (talán sehogy sem) lehet elmozdítani a pozícióikból egy olyan rendszerben, amelyett saját képükre formáltak, és kétséges, hogy képes-e saját törvényei és szabályai betartásával bárhogy máshogy működni, mint ahogy jelenleg működtetik.

Mellesleg jelenlegi uralkodói sem tudják ezen törvényektől és szabályoktól meghatározottan működtetni, hisz ha menne, nem lenne szükség a most létrehozott bíróságokra. Ebben a jogállamban az állami szervek és aktorok megtehetnek bármit, ami érdeküket szolgálja, hiszen ha felmerülne a kétely intézkedésük jogszerűségével kapcsolatban, a kétfejű megvédi őket. Ahogy megvédi a hatalmast az elnyomottól, gazdagot a szegénytől, és a fontos emberek pereputtyát a senkiktől.

Elérkeztünk a haza fogalmának tisztázásáig. Különböző embereknek világnézeti meggyőződésük, személyes tapasztalataik és még kismillió dolog miatt mást és mást jelent, magam inkább nem mennék bele, megtették már nálam okosabbak és ügyesebbek és sokszor érzem, hogy „nem tudhatom…”. Viszont Handó úgy tűnik kiforrott hazafogalommal bír, ami alatt a NER-t és annak haszonélvezőit érti. Hisz a bírák, kik felemelték hangjukat a közigazgatási bíróságok rendszere ellen, egy olyan rendszert támadtak, mely ezen csoport érdekeit védi azon hatalmas tömegével szemben, akikét elvileg az államapparátusnak és a benne dolgozóknak szolgálniuk kellene.

Ez az a bizonyos árulás – hazaárulás – amit elkövettek. Egyébként a hazaárulást – nem úgy, mint a hazát – definiálja a jog: az követi el aki aki „Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn” (2012. évi C. törvény 258. §).

Ez mellesleg Handó állításaival ellentétben nem történt meg, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) elnökét hívták látogatásra. Persze ha úgy vesszük, akár meg is történhetett, azt nem tudhatjuk miről beszélgettek egymással. Csupán azt, hogy az OBT nem ért egyet a közigazgatási bíróságok létrehozásával, amit már az alkotmányban rögzítettek – ez pedig már elég lehet egy komoly, névtelen feljelentéshez.

Jelenlegi törvényeink alapján egyébként nem hazaárulás például:

  • Másik államtól felvett hitelből az adott ország állami vállalatával atomerőművet építtetni Magyarországon, melynek költségeit évtizedekig fogja nyögni a nép, hasznát azonban más államok és nagyobb részt a külföldi, elenyésző részben a hazai tőkésosztály látja
  • Kritikátlanul kiszolgálni a külföldi nagytőkét
  • Nemzetközileg körözött bűnözőkkel bratyizni

Az új szabályozással a hatalom birtokosai és a kormányzat egyértelműen megajándékozták magukat egy olyan eszközzel, amely megvédi őket saját törvényeiktől, és legitimálja bármely döntésüket. Az első közigazgatási felsőbíróság az igazságügyi miniszter reményei szerint már jövőre felállhat, addig továbbra is a Kúria látja el feladatait.

A pórnép büntetőügyei, magánjogi vitái és törvényben foglalt egyéb ügyei továbbra is az általános bíróságok elé kerülnek. Reméljük lesz rá elég kapacitásuk miután a Budai és Orbán által emlegetett „komcsikat” eltávolították.

A közigazgatási bíróságok elé pedig készüljön egy szobor, ami ábrázoljon egy éber tisztet; egyik kezében gumibot, a másikban egy szatyor pénz. Tervezhetné Párkányi Raab Péter, a kivitelező meg lehetne a Mészáros és Mészáros – az avatásra pedig mindenhol kirendelhetik a hazafias óvodásokat. Akinek valami nem tetszik, az nyújtson be keresetet a mögötte álló épületben.

Olvass tovább!