A kormánypárti Magyar Idők szombati számában adott interjút Trócsányi László igazságügyi miniszter, és mondandójából jól kirajzolódik, melyek is lesznek azok a kommunikációs irányok, amelyekkel a Fidesz az igazságszolgáltatás átalakítását előkészíti.

Az elkülönülő és a kormányzati befolyásolásnak sokkal erőteljesebben kitett közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban a tárcavezető azt mondja, „történelmi adósságot” törlesztenek általa:

„Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki” – nyilatkozta a miniszter.

Ebben a kijelentésben sok újdonság nincs, visszaköszön a Fidesz szokásos érve, amelyet az igazságszolgáltatás függetlensége elleni korábbi támadások során is alkalmazott: a kommunizmus öröksége.

Ez egy igazán hasznos trükk, hiszen különösebben nem kell konkretizálni, mit is takar a kommunizmus öröksége, de kiváló alkalmat ad olyan átszervezések megvalósítására, amelyekkel egyúttal a harmadik hatalmi ág függetlenségét is lehet csorbítani.

Elterjedt vélekedés, hogy a közigazgatási bíráskodás korábban már felmerült, most újra leporolt ötlete is ezt a célt szolgálja. Mit arról már korábban írtunk, önmagában nem ördögtől való gondolat, hogy a bíráskodás nem egyetlen egységes, hanem több egymástól elkülönülő struktúrában működjön, van erre példa rengeteg jól működő jogállamban is.

Magyarországon is léteznek a „rendes” bíróságoktól elkülönülő közigazgatási és munkaügyi bíróságok, amelyek azonban mégis egy egységes rendszerbe integrálódnak, hiszen fellebbviteli szinten már a rendes bíróságok és végső soron a Kúria dönt a közigazgatási és munkaügyi bíróságok elsőfokon meghozott döntéseiről.

Amit most újítana a Fidesz, az az, hogy ezeket a közigazgatási bíróságokat kivonná ebből a struktúrából, és a fellebbviteli szinteken is külön intézményeket hozna létre. Az itt dolgozók kinevezése is különbözne a rendes bírói karriermintáktól, így erősen fennáll annak a veszélye, hogy egy Fidesztől sokkal kevésbé független párhuzamos igazságszolgáltatás jönne létre.

Mégpedig épp olyan ügyekben, amelyek tárgya az állam közhatalmi tevékenysége. Magyarán: az a mód, ahogyan az állam a polgáraival bánik.

Tehát a különbíróságok lehetőséget adnának, hogy a kormányzat bebiztosítsa, a neki kényelmetlen ügyekben számára kedvező döntések születnek.

Ezt szolgálhatja a kommunistázás mindent felülíró érve, de Trócsányi tartogat még egy ütőkártyát, amelyet ki is játszik az interjúban.

Konkrétan azt, hogy a bíróságok potenciálisan antidemokratikusak, mert

„gyakori az, hogy a bíró átértelmezi a jogot vagy olyan kiterjesztő értelmezést ad egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal. Ebben az esetben a bíró átveszi a jogalkotó feladatát, és bírói kormányzással állunk szemben.”

Trócsányi itt az angolszász jobboldal által az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatott érvre játszik rá, mely szerint a bíróságok alapvetően „elitista” intézmények, nem a „népből” fakadnak, és korlátozzák a választott hatalom gyakorlását. Ezt az állítást sütik el a Trumppal szimpatizáló amerikai republikánusok és az EU-ból való kilépést szorgalmazó brit (szélső)jobbosok is.

Amivel valójában nem tesznek mást, mint egy banális igazságot próbálnak valami sötét összeesküvés színében feltüntetni.

Igen, a bíróságok nem demokratikusak abban az értelemben, hogy nem tartoznak a választott politikai hatalom ellenőrzése alá, de hát ez is a lényegük.

A modern bíróság egyik fontos célja – amellett, hogy igazságot tegyen egymással konfliktusban lévő állampolgárok között – az, hogy megvédje az állampolgárokat a politikai hatalom túlkapásaitól, önkényétől. Egyik oldalon ugyanis ott áll a kormányzat, a maga szinte végtelen erőforrásaival és eszköztárával, másik oldalon pedig egy állampolgár, akinek látványosan kisebb mozgástere van, és látványosan kevesebb eszköz van a kezében. Egy ilyen radikálisan egyenlőtlen erőviszony csak akkor nem vezet visszaéléshez, ha van egy független harmadik fél, aki képes kikényszeríteni a „kisember” igazságát is a hatalommal szemben.

Ha a Fidesz demokráciaelképzelését követjük, akkor egy bíróság csak akkor demokratikus, ha mindenben egyetért az éppen aktuális politikai hatalommal. Ami lássuk be, semmivel nem jobb, mint a meghaladni kívánt „kommunizmus”…

Ha Trócsányi szerint nem demokratikus, amikor egy bíró a politikai hatalomtól eltérő módon értelmezi a jogot, azzal azt is mondja, hogy csak az a demokratikus igazságszolgáltatás, amelyiket Orbán Viktor vezet. Az új közigazgatási bírósági rendszer ezek szerint épp ezt hivatott bebiztosítani…

(címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd)