Debrecenben épít gyárat a BMW német autógyártó vállalat, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A beruházásért több európai város is versengett, annak részletei, hogy mivel sikerült a magyar félnek meggyőznie a BMW-t az egymilliárd eurós (320 milliárd forintos) beruházás debreceni megvalósításáról, egyelőre nem nyilvánosak.

Szíjjártó Péter elmondta, a Debrecen melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat, évente akár 150 ezer autót.

A magyar kormány és a BMW közlése szerint több, mint ezer munkahely jön majd létre, a munkaerő toborzását jövőre kezdik.

A külügyminiszter szerint jelenleg modern kori ipari forradalomról lehet beszélni, ahol az új technológiák folyamatosan változtatják meg a siker kritériumait. Ebben az új korszakban a vállalatok versenyben állnak az új technológiák alkalmazásáért, az országok pedig a beruházásokért.

Magyarországot nyitott gazdaságú országnak nevezte a külügyminiszter, amelyre nagy hatással vannak a „modern kori ipari forradalom” következményei.

Szijjártó arról beszélt, hogy Magyarország alacsony adókkal, rugalmas munkaerő-szabályozással, a duális szakképzéssel és a színvonalas informatikai, műszaki képzésekkel szállt be sikeresen a beruházásokért folyó versenybe.

Mint mondta, a céggel 14 hónapja folynak tárgyalások, a BMW több európai várost is megvizsgált, mint lehetséges helyszínt.

Nem ismertek a részletek

Az MTI tudósításából nem derül ki, pontosan milyen ajánlattal sikerült az Audi győri, a Mercedes kecskeméti és az Opel szentgotthárdi üzeme után újabb német autógyártó egységet az országba csábítani, de a kormánynak elsődleges gazdaságpolitikai célja valóban az, hogy a munkaerő árának és a társasági adó arányának leszorításával, valamint az oktatáspolitika átalakításával vonzó környezetet teremtsen a nemzetközi cégek számára.

Az Orbán-kormányok ebben a korábbi kormányoknál is messzebb mentek:

a 2010 és 2018 között kétszer annyi közvetlen állami támogatást kaptak a nemzetközi nagyvállalatok, mint a fülkeforradalmat megelőző nyolc évben.

Emellett a társasági adó mértéke kisvállalkozások és nemzetközi óriások számára egyaránt 9%, amiből a különböző kedvezményeknek köszönhetően a Menedzsment Fórum (MFOR) számításai szerint valójában 5% körül adóznak a vállalatok Magyarországon.

A legnagyobb „munkahelyteremtők” esetében ráadásul direkt támogatásokról is megállapodik a kormány, különösen szereti a német autógyártókat megjutalmazni autóipari munkahelyek létrehozásáért. Az Index 2016 szeptemberi összesítése szerint

a 100 millió forintot meghaladó Egyedi Kormánydöntés keretében nyújtott, vissza nem térítendő támogatások 27 százaléka német cégeknél, elsősorban autóipari cégeknél köt ki.

A BMW-vel a német Daimler (Mercedes), Volkswagen és Opel, a francia PSA (Peugeot, Citroën) és a japán Suzuki után tovább bővül a nagy magyarországi autó- és motorgyártók száma. A magyarországi autógyártók gazdasági teljesítménye tavaly összesen több mint 8 billió forint volt, a GDP 10%-át adja a járműipar, és a teljes export több mint negyedét teszi ki az ágazat.

Ez már a kereskedelmi háború hatása lehet

A BMW üzemeinek száma a debrecenivel összesen 32-re emelkedik, lipcsei üzemének létesítése óta két évtized után hoz létre üzemet Európában. A kelet-európai beruházást a BMW közleményéről tudósító Bloomberg szerint

a protekcionista lépésekre sarkalló világgazdasági folyamatok magyarázhatják.

A BMW Dél-Karolinában gyártja népszerű SUV-modelljeit, ez pedig probléma lehet, amennyiben az európai-amerikai kereskedelmi feszültségek növekedésével a vámok valósággá válnak az atlanti kereskedelmi övezetben. A Kínába exportált SUV-ok árát éppen a múlt héten emelte a bajor vállalat új kínai védővámok miatt.

A BMW azt egyelőre nem árulta el, mely modelleket fogják Magyarországon gyártani, döntésüket a vállalat ázsiai, amerikai és európai jelenlétének kiegyensúlyozásával magyarázzák.