Egyre csak nő Magyarországon a munkaerőhiány
A gazdaság növekszik, munkaerő viszont nincs, a cégek 60%-a szerint ez a legnagyobb probléma most. A versenyszférából legalább ötvenezer ember hiányzik
A gazdaság növekszik, munkaerő viszont nincs, a cégek 60%-a szerint ez a legnagyobb probléma most. A versenyszférából legalább ötvenezer ember hiányzik
A vecsési áruházban most negyvenen mondtak fel, köztük az üzletvezető, de a győri irodaközpontban is nagy az elégedetlenség. November 9-én újra tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezet és a vezérkar.
Másfél héten belül ez a második leépítési hullám.
A rendőrség egy tényfeltáró riport nyomán indult el, amely rabszolga-sorban tartott idénymunkások, elsősorban román nők rettenetes életkörülményeit írta le.
A mintegy 70 demonstráló kéményseprő, és a mellettük kiálló pártok (Párbeszéd, LMP, Jobbik, MSZP) azért vonultak fel a reggeli időpontban, hogy azt követeljék, a parlament ne fogadja el újra az Áder János által visszaküldött, a kémények kötelező ellenőrzésének eltörléséről szóló törvénytervezetét.
József Attila írásának, amelyre itt föl akartam hívni a figyelmet, úgyszólván nincsenek aktualizálható tanulságai, mivel a munkásmozgalom pillanatnyilag szünetel (jobb esetben talán „átalakítás miatt zárva”). De van, ami – a kontextustól függetlenül – mégis hasznosítható belőle.
Tanárból kevesebb lett, de a köztisztviselők száma azért nem nőtt.
Bérkompenzáció, kis szépséghibával.
Pedig ezt a munkavállalók 96 százaléka támogatná. Népszavazási kezdeményezés is indult az ügyben.
Egyre több a munkahelyi baleset, ami leginkább annak az olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikának eredménye, amit a Fidesz is büszkén hirdet. Vagyis javulást nem nagyon várhatunk.