Hihetetlen mértékben nő a munkaerőhiánnyal küzdő cégek száma Magyarországon, a legsúlyosabb az építőiparban a helyzet: ott a cégek 60 %-a jelölte meg ezt, mint a termelést leginkább korlátozó tényezőt. Egy évvel korábban ez az arány 40 % volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján április és június között ezen a területen kb. 3 ezer betöltetlen állás volt, és azóta ez a szám tovább növekedhetett.

A feldolgozóiparban hasonlóan rossz a helyzet. A vállalatok több, mint harmada (36%) gondolta úgy, hogy az általános munkaerő hiánya a növekedésének legfőbb akadálya, és még többen voltak azok, akik a „képzett munkaerő” hiányát okolták: a feldolgozóipari cégek közel fele (44%).

Ennek az iparágnak csaknem húszezer dolgozóra lett volna szüksége április és június között, és valószínűleg ez a szám azóta sem csökkent (decemberre készíti el erre vonatkozó kimutatását a KSH).

A szolgáltató szektorban a cégek 37%-ának okoz problémát a munkaerő megtalálása.

Szeptemberben kb. 43 ezer betöltetlen állást jelentettek be összesen a foglalkoztatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint. 134 ezer volt meghirdetve és 88 ezerre nem találtak embert.

A szakmai szervezetek a hivatalos adatoknál (50 ezer hiányzó fő) nagyobbra teszik versenyszférából hiányzók számét: 100-200 ezerre, akik azonnal el tudnának helyezkedni a munkaerőpiacon.

A magyar gazdaság növekedésével a munkanélküliség még nagyobb lehet. A munkáltatók a dolgozók elkötelezésén túl (fizetések emelése, elvárások csökkentése, képzések) próbálnak elmozdulni az automatizálás és a robotizálás irányába.

Újonnan megjelenő probléma a cégeknél hogy a munkaerőn kívül a gépek, termelőszeközök beszerzése is sokaknál jelent problémát. Az építőiparban a cégek 30%-a küzd ezzel, és ez mostmár nagyobb nehézség, mint a vevők fizetési késedelméne ami régi probléma.

A szolgáltatóiparban a kapacitáshiány a vállalatok 13%-át érinti.

Az ipari kapacitáskihasználtsági mutató 84%-on áll az MNB jelentése szerint, aminél magasabb szinten utoljára 2008-ban, a világválság előtt volt, így az ipar is a kapacitáshiány jelensége felé mozdult el.

A kapacitások bővítésére akkor történhet meg, ha a cégek problémái enyhülnek.

Az építőiparban a munkaerőhiány nagysága mellett nehezítő tényező még a bizonytalan gazdasági környezet és az állami magatartás is a vevők fizetési késedelmén túl.

Az iparban a belföldi- és az exportkereslet hiánya akadályozza a cégeket a növekedésben, míg a szolgáltató szektorban a kereslet hiányára panaszkodnak.

(Portfolio.hu, KSH)