Orbán: ha sikerül csökkenteni a halálozási arányt, Budapesten is újraindulhat az élet
Miközben jövő héttől jön az országos lazítás, a fővárosban és Pest megyében továbbra is maradnak a korlátozások.
Miközben jövő héttől jön az országos lazítás, a fővárosban és Pest megyében továbbra is maradnak a korlátozások.
A Mérce Johannes Jakobbal, a Német Szakszervezeti Szövetség szövetségi elnökségi tagjával és a munkaerőpiacért felelős osztályvezetőjével készített interjút. Mire jó a már Magyarországon is ismert rövidített munkaidő, és mire nem, miért nem lehet ezt Németországban egyoldalúan elrendelni, és vajon mikor várható a kilábalás.
Ezen a hétvégén is le lesz zárva a Margitsziget, az Óbudai-sziget és a Római-part.
A szakszervezeti tagok közel kétharmada úgy véli, hogy a magyar kormány eddig bejelentett intézkedései nem nyújtanak elegendő védelmet a munkavállalóknak.
Ha ennyi telik a nemzeti tőkétől válságmenedzsment címszó alatt, akkor kár volt az ő kezükre játszani az ország vagyonát.
A DK javaslata lett volna, de a családi pótlék továbbra is marad ugyanannyi, amennyi már több mint tíz éve.
Arról, hogy most itt tartunk, mindannyian tehetünk, de szeretünk ide és oda mutogatni, ahelyett, hogy hátralépnénk egyet, és körbenéznénk, hogy nekünk és a szűk közösségünknek ebben milyen szerepünk van.
A rendszer megdöntése nélkül nem fog megszűnni a nők rendszerszintű elnyomása.
Végre nem csak gyámoltalanul sodródunk a Tarlós-éra öröksége mentén, ahol az autózás minden más közlekedési és köztérhasználati mód fölé volt emelve: az enyhe menetidő-növekedés nem nagy ár egy biztonságosabb, élhetőbb, emberibb városért.
Remélik, hogy ez a demonstráció a későbbiekben egy általános, szervezett munkabeszüntetésnek is megágyazhat.
Hétfőtől külön is közlik a megbetegedések számát Budapestre és vidékre, májusban is zárva maradnak az iskolák, „semmi furcsa” nincs abban, hogy a Hunguest Hotel elbocsátotta dolgozói felét – beszámolónk a csütörtöki kormányinfóról.
Pont ez az összeg hiányzik a járvány elleni védekezéshez.
A válság rádöbbenthetett volna bennünket, hogy a piacosítás rossz út, de a magyar kormány a még megmaradt társadalmi intézményeket is piacosítani szándékozik. Mert a levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban dolgozó húszezer ember közalkalmazotti státuszának elvétele nem más, mint ezen intézmények piacosítása.
A Semmelweis Egyetem Rektorának beszámolójából pedig kiderült, hogy tünetmentes személyk tesztelésénél „nem túl nagy a találati arány”.
A szociális munkások a legnehezebb helyzetben élő, legkiszolgáltatottabb embereket támogatják és segítik, úgy, hogy közben gyakran saját egzisztenciájukért is küzdenek.
A további intézkedéseket holnap jelentik be, vidéken a kijárási korlátozások feloldása várható.
Az emberek jobban megértik a döntéseket, ha bemutatják, hogy mire alapozzák őket.
Az eset kiválóan példázza, a kelet-európai vendégmunkások kiszolgáltatottságát, és azt, hogyan profitálnak ebből a nagyvállalatok.
Az előterjesztést hosszas egyeztetés után készítették el, az autós érdekképviseleti szervezet szerint viszont nem vették figyelembe észrevételeiket, a BKK nincs felkészülve az igénybevétel megnövekedésére.
A rendkívüli helyzet rendhagyó megoldásokat követel.
Mivel nem lehet sem itthon, sem külföldön túlmunkát vállalniuk, a meglehetősen alacsony alapbérből kell megélniük.
Egy ugyanilyen előírást az Alkotmánybíróság már 2017-ben elkaszált, de a kormány nem tesz le a legszegényebbek vegzálásáról.
Az államtitkár szerint kötelező lázmérést nem rendeltek el, mert az két pirulával átverhető. De mindenki kap maszkot, a tanárok gumikesztyűt is.
Az elmúlt egy hétben megnőtt a kormánypártok ellenzékkel szembeni támadásainak intenzitása.
A családok gyorsan megpróbáltak alkalmazkodni a vírus miatt megnövekedett otthoni munkaterhekhez.
Az elnök néhány hete még arról beszélt, hogy az egészségügy közjó. Mára észhez tért, és újra a piacra bízná a franciák egészségét.
A legsúlyosabban érintett országokban is fokozatos kilábalási terveket jelentettek be, a Népjóléti Bizottság vendége volt az Operatív Törzs.
Egy 2017-es kormányzati döntés nyomán, az elmúlt években több tízezer szerbiai és ukrajnai munkavállaló érkezett az országba.
19 szociális szervezet kéri közösen Orbán Viktortól, hogy vegyék észre és ismerjék el végre a most leginkább veszélyeztetett csoportokról gondoskodók munkáját.
Úgy tűnik, hogy ma is választani kell aközött, hogy melyik elnyomó birodalomnak az árnyékában szeretnénk helyet foglalni.