Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint 200 kiközvetített román dolgozó fertőződött meg egy német húsüzemben

A román külügy szerint több száz román állampolgárságú munkás koronavírus-tesztje lett pozitív a német Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben – írja a Spiegel. A román hatóságok szerint a cégnél összesen 500, munkaerő-közvetítő által kiszervezett román állampolgár dolgozik.

A német hatóságok információi szerint a dolgozóknak csak nagyon enyhe tüneteik vannak, mindannyian karanténban várják, hogy felépüljenek. A Schwarzwälder Bote lap szerint a fertőzés gyanúja még április 7-én merült fel, miután a közös szálláson lakó egyik munkás a rendőrséghez fordult rosszullét miatt. Két nappal később pozitív lett a koronavírus-tesztje. A hatóságok ezután a húsüzem 1.100 alkalmazottját letesztelték, a román fertőzöttek mellett 100 másikat is találtak.

A közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása óta talán még sosem kapott ilyen sok teret az EU-n belüli munkaerő-vándorlás kérdése, mint most, a koronavírus-járvány idején.

  • A határok lezárása egyrészt rámutatott, milyen erősen függenek a nyugat-európai tagállamok az olcsó kelet-európai munkaerőtől,
  • és arra is, hogy az unión belüli gazdasági és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek milyen kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a keleti tagállamok dolgozóit.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az ausztriai Burgenlandban ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekezték a Magyarországról ingázó ápolókat maradásra bírni, Nagy-Britanniában iparági számítások szerint 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett), Németországban pedig mindkét említett ágazat megszenvedi a járványt – kb. 300 ezer ápolásra szoruló német állampolgárt látnak el kelet-európai (többnyire lengyel) gondozók, míg a mezőgazdaságban szintén 300 ezer kelet-európai munkás dolgozott tavaly. A német sajtóban kisebb pánikot is kiváltott a kelet-európai gondozók, és mezőgazdasági idénymunkások elmaradásának veszélye.

Ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy azokba a munkakörökbe importálják a perifériáról az embereket, melyek jellemzően kevésbé vannak megfizetve, illetve megbecsülve.

Németország végül húsvét előtt úgy döntött, április és május folyamán összesen 80 ezer idénymunkás belépését teszik lehetővé, sőt repülőket is küldenek értük. Ez a döntés okozott olyan jeleneteket, mint amilyen a kolozsvári repülőtéren történt, ahol nagycsütörtökön több ezer mezőgazdasági idénymunkás zsúfolódott össze német charterjáratokra várva.

A birkenfeldi üzemben történtek kiválóan példázzák a kelet-európai munkaerő kiszolgáltatottságát. Ahogy a német baloldali Jungle World múlt heti riportja is rámutatott, a kelet-nyugati bérkülönbségek kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a német cégek alacsonyan tartsák a termékeik árát, és magasan a nyereségüket.

A legrosszabb helyzetben az idénymunkások, illetve a munkaerő-közvetítő cégek által kiszervezett munkaerő van. Előbbiek inkább a mezőgazdaságban, utóbbiak például épp a húsiparban felülreprezentáltak.

A munkaerő-közvetítők általában a keleti tagállamokban bejegyzett fantomcégek, amelyek aztán szerződést kötnek a német vállalkozásokkal. Az eredmény az, hogy a német munkajogi előírások helyett a küldő országok általában cégeknek kedvezőbb szabályai érvényesek ezekre a dolgozókra. A kiszervezett munkaerőt általában zsúfolt barakkokban szállásolják el, ezekért pedig nagy összegeket levonnak a béreikből.

A német vállalatok kihasználják a nyelvi akadályokat is, nem megfelelő iratokkal, félig feketén foglalkoztatva a dolgozókat, akik így sok helyi társadalombiztosítási szolgáltatástól is elesnek.

Mindezekből kifolyólag a jogaik érvényesítésére sem képesek.

A német szakszervezetek egy része az elmúlt években elkezdett nyitni ezek felé a dolgozók felé is. A „Faire Mobilität” (Igazságos mobilitás) programban részt vevő szakszervezetek egyre több tanácsadóközpontot nyitnak meg, ahol több nyelven tudnak információt és tanácsot adni a keleti vendégmunkásoknak.