Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A járványhelyzetben hozott rendeletek jelentős fizetéskiesést okoznak az egészségügyben dolgozóknak

A járványhelyzet miatt megtiltották az egészségügyi dolgozóknak, hogy külföldön, vagy itthon plusz munkát végezzenek, de emiatt jelentős bevételkieséssel kell szembenézniük, derül ki a Klubrádió riportjából.

A koronavírus okozta átalakulás előtt nem volt ritka, hogy egy egészségügyi dolgozó a heti 40 óra helyett akár 60-at dolgozzon (ügyelettel együtt esetleg többet is), hogy kiegészítése alapbérét, például másodállást vállalva. Mivel a nem létfontosságú beavatkozásokat elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent: tehát a fő munkahelyeken is kevesebb munka van, emiatt szabadság kivételére is köteleztek sokakat. Az, hogy emiatt az egészségügyiseknek kevesebbet kell túlórázniuk, mindenképpen örvendetes, ám a bevétel kiesése sokakat nehéz helyzetbe hoz.

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna szerint a helyzet megoldása a tisztességes alapbér lenne, amit már régóta hangoztatnak: a törvényes munkaidőben kellene annyit fizetni a dolgozóknak, amennyit ők kiegészítő munkával együtt keresnek.

Ugyanez igaz a szociális ágazatban dolgozókra is, teszi hozzá.

„Az emberek ugyanis eddig önmagukat zsigerelték ki, erre kényszerültek. Egy lépés lehetne a megoldás felé, ha előrehoznák a beígért béremelést, bármilyen helyzetben is van a gazdaság. Lenne honnan átcsoportosítani pénzt erre a célra.”

Soós szerint egyelőre szinte semmit sem tudni a beígért egyszeri 500 ezer forintos juttatásról: sem azt, hogy nettó vagy bruttó összegről van szó, sem azt, hogy mikor fizetnék ki. Az elnök szerint ilyen juttatások egyébként sem jelentenek komoly segítséget. Pedig az egészségügyi dolgozók rossz helyzete egyre nyilvánvalóbb: „ha valaki bemegy egy kórházba, észre kell vennie azokat a jeleket, amik azt mutatják, hogy itt nagyon sürgős változásokra van szükség”.

A szakszervezeteknek ebben az időszakban korlátozottak az eszközeik, hiszen mind az egészségügyben, mind a szociális ágazatban első a szolidaritás, de azt már most látják, hogy

a vészhelyzet elmúltával még a korábbinál is több feladatuk lesz a dolgozóknak, az elhalasztott beavatkozásokat, vizsgálatokat el kell végezni, pótolni kell.

Soós szerint az egészségügyiseket nehezebb lesz majd rávenni az embertelen mennyiségű túlmunkára – és ha addig nem tesz valamit a kormány, fokozni kell majd a dolgozói nyomást.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán