Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Salátatörvénybe rejtve zárnák ki a közmunkából azokat, akiknek rendetlen az udvara

Kedd este nyújtotta be a kormány azt a 162 oldalas javaslatcsomagot, amelynek egyik pontja szerint három hónapra kizárnák a közmunkából azokat, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete – vette észre az mfor.hu. Ezt a rendelkezést egyszer már törvénybe iktatták, ám 2017-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt.

A mostani javaslatban csak annyi változik, hogy a korábbihoz képest egyértelműbben szabályozzák, hogyan és ki által állapítható meg, hogy valaki lakókörnyezete rendezettnek számít-e vagy sem.

A salátatörvény így határozza meg a rendezetlen állapotú lakókörnyezetet:

  • az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik,
  • az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,
  • az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti,
  • az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,
  • az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

A kormányzat indoklása szerint

„ösztönzi a törvénymódosítás a közfoglalkoztatásban résztvevő álláskeresőket, hogy a település szépítése érdekében végzett napi munkájukkal összhangban a közvetlen lakókörnyezetüket is tartsák rendben. E reális jogalkotói elvárás az álláskeresők családjának érdekét ugyanúgy szolgálja, ahogyan a teljes települési lakóközösségét. Egy adott település általános rendezettsége pozitív hatással van az ingatlanok értékére, a turizmusra és a befektetési hajlandóságra.”

Ahogy arra az Mfor is emlékeztet, az Alkotmánybíróság 2017-ben súlyosan diszkriminatívnak minősítette, és megsemmisítette a hasonló tartalmú előírást. Az AB szerint vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkriminációt valósított meg a szabályozás azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik, ráadásul szükségtelenül korlátozza az állampolgárok magánszférához való jogát.

A salátatörvény, amelynek előadója Pintér Sándor belügyminiszter, ezt az érvelést most így próbálja cáfolni:

„A magánszférához való jog körében az elhanyagolt, rendezetlen lakókörnyezethez való jog nem is értelmezhető, különösen úgy, ha egy ilyen állapot más személyeknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát csorbítja.”

Az intézkedés ugyanolyan mintát követ, mint a hajléktalanság kriminalizálása. A kormányzat ott is azzal érvelt, hogy az intézkedések kritikusai az „utcán élés jogát” védelmezik. Ez azonban egy abszurd állítás, a valóság ezzel szemben az, hogy

a kriminalizáció ellenzői, ahogyan a rendezett lakókörnyezet kapcsán az Alkotmánybíróság is azt kifogásolja, hogy rendészeti eszközzel próbál szociális problémát kezelni a kormány.

Azt, hogy valakinek nincs pénze egy nem biztonságos melléképületet felújíttatni, vagy a kommunális szemétbe nem eldobható hulladékot elszállíttatni, nem fogja megoldani egy törvényi szó. Ahogy hirtelen senkinek nem lesz otthona attól, hogy a kormányzat megtiltja a hajléktalanságot.

Az intézkedés csupán a szegényebb, kiszolgáltatottabb helyzetben élő emberek hatalmi vegzálására, bizonytalanságban tartására ad újabb lehetőséget.

Az Alkotmánybíróság 2017-es határozata egyébként arra is emlékeztet, hogy 1684 önkormányzat hozott rendeletet a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó követelményről – ez a szám azóta változhatott. Mindenesetre elterjedt gyakorlat, hogy a települések ilyen diszkriminatív szabályokhoz kötik például segélyek vagy más szolgáltatások folyósítását.

A Kúria már 2014-ben kimondta az ilyen típusú rendelkezések jogszerűtlenségét. Sajnos azonban egy-egy bírósági döntés csak konkrét települési rendelkezéseket tud megsemmisíteni, egész országra kiterjedő, általános döntést nem tud hozni. Ez a törvényhozók feladata lenne, ám mint a mostani példa is mutatja, az Orbán-kormány épp ellenkező irányba halad.

A közmunka szabályozásának kérdése a koronaválság hatására újra relevánsabbá válhat. Bár az utóbbi években a kormány csökkentette a programban részt vevők számát, Orbán Viktor hétfőn azt ígérte a parlamentben, hogy ha a magánszektor nem is, az állam mindenkinek biztosít munkát a három hónapos munkanélküli segély lejárta után. Részletekbe nem ment ezzel kapcsolatban, de feltételezhető, hogy a válság hatására újra előtérbe kerülhet a közfoglalkoztatás. A közmunkáért járó bér egyébként 2017 óta nem nőtt, nettó 53.217 forint havonta.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt