Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így teszik a rászorulók számára akadálypályává a támogatások igénylését a fővárosi önkormányzatok

Az elmúlt egy évtized Magyarországon nem a szociális védőháló bővüléséről szólt, épp ellenkezőleg folyamatosan szűkült azoknak a támogatásoknak a köre, amelyet a rászoruló polgártársaink igénybe vehetnek. A meglévő támogatások egyik fontos csoportjáról az önkormányzatok döntenek, így az önkormányzati választások előtt érdemes ránézni, hogyan is működik ez a rendszer.

Az Utcajogász az elmúlt időszakban megvizsgálta a 23 fővárosi kerület szociálpolitikai rendszerét – különös figyelemmel a települési támogatásokra, lakáspolitikákra és közösségi együttélés szabályozására -, hogy megállapítsa mennyire támogatja vagy épp hátráltatja a szegényeket egy-egy önkormányzat. Az Utcajogász jelentését október legelején fogják bemutatni, az addig hátralévő időben a Mércén fogunk közzétenni adatokat egy-egy részterületről.

A 168 Óra számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókaza önkormányzata az idei iskolakezdési támogatások odaítélésének feltételeit úgy szabta meg, hogy abból épp a leginkább rászorulók essenek ki.

A települési támogatások rendszerében Budapesten is rengeteg visszásságot találtak az Utcajogász szakértői. Sok kerületi önkormányzat különféle bürokratikus akadályokat gördít a támogatás igénylői elé, emellett a sokszor törvényességi aggályokat is felvető odaítélési feltételek is megkeseríthetik azok életét, akik valamilyen települési segítségért folyamodnának.

Papírhegyek

Elterjedt gyakorlat, hogy az önkormányzatok olyan igazolásokat, dokumentumokat kérnek a jelentkezőktől, amelyek beszerzése az önkormányzat feladata lenne – például az igénylők jövedelmének igazolásakor a más állami szervektől kapott ellátás dokumentálását. Csakhogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény (Szoctv.) rendelkezik arról, hogy a különböző szinteken támogatást igénylők releváns adatai egy közös adatbázisban szerepeljenek, amelyhez a települési jegyzők és a támogatások odaítélésében résztvevő hivatalnokok hozzáférhetnek.

Ennek ellenére sok önkormányzat kéri a jelentkezőktől, hogy ebből az adatbázisból is kinyerhető igazolásokat csatoljanak a kérvényükhöz. Az egyszerűbb forgatókönyv az, amikor az igénylők egy másik szerv által folyósított ellátást csupán előző havi igazoló szelvénnyel vagy bankszámla-kivonattal igazolhatják, de az is előfordul, hogy külön iratot kell hozniuk ettől a másik szervtől. Holott erre semmi szükség nem lenne.

Külön bürokratikus akadályt jelent annak igazolása, hogy a gyermeket a szülő egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjat kap. Ebbe a körbe olyan dokumentumok tartoznak, mint bontóperi ítélet, apai elismerő nyilatkozat (és egyéb határozat, végzés). Sok esetben azonban ezek a dokumentumok nem állnak rendelkezésre annak ellenére, hogy a gyakorlatban a gyereket valóban együl nevelő szülőről van szó: ha például az apa nem ismerhető, nem fellelhető, bontóper nélkül költöztek külön, stb.

Ezen hivatalos dokumentumokra való kizárólagos támaszkodás az önkormányzat részéről érdemben azt jelenti, hogy „rendezetlen” helyzetű rászoruló családok szorulhatnak ki az ellátások köréből.

Különösen extrém előírások vannak érvényben a III. kerületben: egyedülálló szülő esetén, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, erről a tényről és okáról közös nyilatkozatot kell csatolni, vagy a gyermeket egyedül nevelő szülő nyilatkozatát arról, hogy „mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához”.

Aki nem lép egyszerre

Az ilyen típusú bürokratikus akadályok mellett az önkormányzatok nem ritkán jogszerűtlenül határozzák meg azokat a feltételeket, amelyeket az igénylőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy megkapják a támogatást. Az elmúlt néhány évben a Kúria több alkalommal is törvényellenesnek nyilvánította, amikor az önkormányzatok „nem szociális célú szempontokat” tettek szociális támogatás feltételévé.

Ez a gyakorlat azonban továbbra is széles körben elterjedt, főként mert a Kúria döntései egy-egy konkrét esetre vonatkoznak csupán, de más önkormányzatok hasonló feltételrendszereire automatikusan nem vonatkoznak.

Több kerület (például II., III., IV., VII.) a hátralékkezelési támogatást, ahhoz köti, hogy az igénylő a hátralékot önhibáján kívül halmozta fel. Ez azonban komoly normavilágossági szempontokat vet fel, hiszen nem világos, hogy ki és milyen szempontok alapján is dönti el, hogy mi számít önhibának.

Még több önkormányzat a kérelem benyújtását megelőző időre együttműködési kötelezettséget ír elő valamilyen hatósággal, például az állami foglalkoztatási szervvel. Külön visszás, hogy ha az együttműködési kötelezettség nem csak az igénylőre, de a családtagjaira is vonatkozik – ez a helyzet például a XIII. és a XIX. kerületben is.

Emellett az sem ritka, hogy konkrét viselkedési, magatartási szabályokat ír elő az önkormányzat: a közösségi együttélés szabályainak betartása, rendezett lakókörnyezet, a hatóságok felé fennálló tartozások hiánya. A VIII. kerületben ezek közül jó néhány magatartásbeli előírás nemcsak az igénylőre, de a vele egy háztartásban élőkre is vonatkozik.

De a XXIII. kerület a születési támogatás feltételéül az igénylést megelőző két évben fennálló minimum 250 nap munkaviszonyt vagy nappali tagozaton felsőfokú hallgatói jogviszonyt.

A lakókörnyezet rendezettsége külön figyelmet is érdemel, ez ugyanis nagyon változatos támogatási formáknál felmerül a lakhatási támogatástól az ápolási támogatásért. Az egyik legszélsőségesebb eset talán az VIII. kerület, ahol mindenféle települési támogatás feltételei között olyanok is szerepelnek, mint a megfelelő bútorok és berendezési tárgyak, vagy épp a fürdőszoba rendeltetésszerű használata.

Az ilyen típusú előírásokról a Kúria már 2014-ben kimondta, hogy aránytalan beavatkozást jelentenek a személyi autonómiába, ez pedig akár alkotmányossági kérdéseket is felvethetne.

Feltehetően kevés az a magyar állampolgár, aki pontosan tisztában van azzal két választás között mit is csinálnak az önkormányzati képviselők. Például a fent felsorolt hasonló szabályozásokat alkotnak meg, amelyek aztán hús-vér emberek hétköznapi megélhetésére is kihatással vannak.

Címlapkép: kormanyablak.hu
Olvass tovább!