Több mint nyolcezren szavaztak ma a tatai Öreg-tóról, másfélszer annyian, mint a polgármesterre 2019-ben
Bár érvénytelen lett, a szavazás utat mutathat a környezetromboló nagyberuházások elleni küzdelemben.
Bár érvénytelen lett, a szavazás utat mutathat a környezetromboló nagyberuházások elleni küzdelemben.
Kiegészítjük Jaksity György corvinusos beszédét, kutatjuk Hegedüs Zsuzsa lelkiismeretét, segítünk a rossz oldalra álló külügyminiszternek, Szombathy Pál pedig elgondolkodtat minket azon, hogy hol lakik a sajtószabadság. Reakcióink a hét legérdekesebb közéleti mondataira.
Másfél éves megfeszített munka eredménye, hogy holnap végre a helyieknek is lehet beleszólása abba, hogy az Öreg-tó partjára környezetpusztító beruházást létesítsenek
A CEU diákja és kutatója elnöki kegyelemben fog részesülni.
Elsősorban energetikai kérdésekről esett szó.
Ezért fegyvereket sem szállítanak.
Most már a kormány is beleszólna abba, hogyan és mennyi gázt fogyasztanak az emberek.
A cégautók például nem.
Szokatlan módon hétvégén állt az újságírók elé Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely.
Salamon Ernő életében és művében az osztálytrauma poétikai és politikai szublimációjára, kreatív átdolgozására történik kísérlet.
A szociológus menten megbocsátott Orbánnak, mikor ismét letagadta politikája egyik sarokkövét.
Amíg nincs béremelés, nincs jövőkép és jelentkezők sem.
Zelles Sándor nagy név a NER gazdasági birodalmában, ám a kormányközeli jelenlét még egyáltalán nem garancia, hogy a fényforrásgyár megmentése a cél.
Az OLAF jelentése szerint adófizetők pénzéből finanszírozhatták egy sor menekült visszatoloncolását az Égei-tengeren.
A Másfélfok elemzése szerint minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben.
Orbán Viktor péntek reggeli szokásos Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt a háborús gazdaságról, a válságról, valamint a rezsicsökkentés csökkentéséről.
Egy szíriai menedékkérő és egy globális menedzser ugyanúgy bevándorlónak számít, mégis drasztikusan más élményekkel rendelkeznek.
A jelenlegi mezőgazdasági rendszer fenntarthatatlan, és nem jó se a társadalom, se a környezet számára.
Egyéni és döntéshozói szinten is van mit tenni.
A jogszabálytervezetekről való társadalmi egyeztetés az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, tíz civil szervezet pedig úgy látja a kormány friss törvényjavaslata alapján, hogy a jövőben sem számíthatunk rá.
Nem katázhatnak tovább jogi kerülőutakon és teljes állású dolgozók sem lesznek, mert az állam és a cég is cserben hagyta őket.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök a magyar nép jövőjét „ilyen tudományosan tarthatatlan tannal és veszélyes ideológiával kapcsolja össze.”
A kormány párhuzamos valóságot kreál a gazdaságunkat megmentő, munkahelyteremtő elektromos autóipari beruházásokról, a valóság azonban egyre többször, egyre sokkolóbb tényekkel tör át a kormányzati kommunikációt körüllengő rózsaszín ködön.
A fejlett gazdaságok egyszerűen kiszervezték szennyező tevékenységeiket a szegényebb, fejlődő országokba.
Az aligai beruházás környezetvédelmi engedélyét már visszavonták, a tihanyiaknak vajon lesz ilyen szerencséje?
A kilakoltatási moratórium megszüntetése és a rezsiemelés azoktól vesz el, akiknek eddig se volt sok.
Az államnak védenie kell a sztrájk elszenvedőit.
Egymást érik a válságok.
Egy szövetkezet tökéletesen el tudja látni azokat a feladatokat, mint amiket egy munkaerő-közvetítő is elvégez. A különbség, hogy nem fölözi le a tagjainak a bérét.
Az új törvény szerinti katás egyéni vállalkozókkal nem lesz lehetőségünk együtt dolgozni.