A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével panaszt tett a XV. kerületi rendőrkapitányságon Kiszely Tibor, A Város Mindenkié lakhatási szervezet aktivistája, akivel szemben a rendőrök elektromos sokkolót alkalmaztak júliusban egy kilakoltatás alkalmával.
A rendőrök annak ellenére használták a sokkolót, hogy Kiszely nem tanúsított aktív ellenállást, a lakás előtt ült az AVM élőláncában.
„Nem tudtam, milyen érzés lesz, mennyire fog fájni és milyen következményekkel jár. Megijedtem. A jobb vállamba kaptam, és elég nagyot ordítottam, ami a videón is hallatszik. Elég fájdalmas volt, és a fájdalom két részből állt. Az egyik egy éles fájdalom, mintha darazsak csípnének, aztán egy sokkal ijesztőbb, belülről jövő, egyszerre rázó és görcsölő érzés rángatja a fél felsőtestem, amivel egyszerűen nem tudok mit kezdeni. Ez pár másodpercig tartott, de amikor kivittek még hosszú percekig zsibbadt a két kezem és szédültem”
– számolt be élményeiről az aktivista a Helsinki Figyelőnek. Az eset a kilakoltatást követő élő videónkban is látszik, 56 perc 40 másodperc körül.
A Helsinki Figyelő cikkében olvasható az aktivista visszaemlékezése teljes terjedelmében. Ebben beszámol arról, hogy – miképp az AVM élőláncai alkalmával valamennyi esetben – most is kifejezetten ügyeltek arra, hogy se fizikailag, se verbálisan ne bántsák a rendőröket, mivel ezek az erőszakmentes ellenállás alapvető elveihez tartoznak.
Valamint ezzel a módszerrel el lehet kerülni a drasztikus és erőszakos rendőri intézkedést is. Elvileg.
A rendőrség ugyanis annak ellenére használt sokkolót mint kényszerítőeszközt, hogy Kiszely és más aktivisták sem tanúsítottak az intézkedés elleni aktív ellenállást – holott ezt az eszközt dinamikus, veszélyes, erőszakos helyzetekben kellene használni.
Legalábbis a Helsinki szerint semmi sem indokolta a sokkoló használatát, főképp hogy a rendőrségnek korábbi alkalmakkor sem volt szüksége ilyen fájdalmas és erőszakos eszközökre az élőláncok megbontásához.
A Helsinki beadványa:
„Magyarországon eddig tulajdonképpen ismeretlen és erős fájdalmat és sokkot okozó elektromos sokkoló alkalmazása szükségtelen és aránytalan volt az alábbi indokokra tekintettel, nem vitatva, hogy testi kényszer alkalmazására jogszerűen kerülhet sor [a panaszossal] szemben:
- a) Korábban, 10 éven keresztül számos hasonló koreográfia szerint zajló tiltakozást testi kényszerrel, fájdalom okozás, mentális sokk nélkül a rendőrség minden alkalommal fel tudott számolni.
- b) Az adott tiltakozás során senki mással szemben nem kellett alkalmazni elektromos sokkolót, pedig mindenki azonos magatartást tanúsított, panaszossal szembeni eljárás »specialitásának« semmilyen ésszerű oka nincs, nemhogy szükséges és arányos indoka.
- c) Szakmailag értelmetlen volt a panaszossal szemben kezdeni az élőfal megbontását, mivel ő két ember között ült. Ha a sor szélén kezdik megbontani a passzív ellenállást, akkor egy keze és két lába szabad, amikor vele szemben testi kényszert alkalmaz a megjelent akár tucatnyi rendőr. A panaszos testsúlya talán 70 kg lehetett az intézkedéskor, a passzív ellenállása mellett semmi nem indokolta a testi kényszeren túlmenő kényszerítő eszköz alkalmazását vele szemben.”
A XV. kerületi kapitányságnak ki kell vizsgálnia a panaszt, és amennyiben Kiszely elégedetlen az eredménnyel, úgy a bírósághoz fordulhat.
A XV. kerületi kilakoltatás nemcsak a sokkolózás miatt emlékezetes.
Miközben a Demokratikus Koalíció fennhangon követeli a kilakoltatások leállítását, elnökségi tagjuk, Cserdiné Németh Angéla a XV. kerület polgármestere, ahol rég látott kegyetlenséggel lakoltattak ki egy önkormányzati lakásból egy anyát a gyerekével.
A polgármester hajthatatlan maradt annak ellenére, hogy a család tartozását egy az egyben ki tudták volna fizetni támogatói felajánlásokból, hovatovább a DK politikusai azóta sem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni, mi szükség volt ilyen drasztikus eszközökhöz folyamodni. Mikor kollégánk a témában Kálmán Olga elnökségi tagot próbálta kérdezni, az egykori tévés műsorvezető nem kívánt válaszolni (holott a szervezők korábban lehetőséget adtak témán kívüli kérdésekre), de más médiumok sem jártak több sikerrel.
