Sok olyan intézkedést tudnék felsorolni, amivel nem értek egyet, sok borzalmasabbat is, mint a CEU elüldözése, de egyetlen olyan sincs, amit nem is próbált megmagyarázni a kormány.
Politikatudomány szakos, CEU-s doktori hallgatóként én is azok közé tartozom, akik tegnap szembesültek azzal: vége, nincs tovább.
Múlt héten ismeretlenek meggyilkolták Raed ef-Fareszt, Szíria egyik legismertebb aktivistáját, és kollégáját, Hamúd ed-Dzsuneidet.
Nem a diákok mentek a gyárakba, hogy osztályharcot tanuljanak a munkásoktól, hanem a munkások léptek ki a városokba, hogy részt vegyenek, immár a termelésen kívül az ellenállás milliónyi formájában.
Az egyik legalapvetőbb egyenlőtlenség, amire a prostitúció épül, az, hogy a prostituált nem szexelni akar, hanem arra a pénzre van szüksége, amit a használó szexért fizet neki.
Ideje feltenni a kérdést: ki mit ért szolidaritás alatt?
„Ha elmesélném, hogy az apám hároméves koromtól kezdve heti-havi rendszerességgel használt szexuálisan, akkor valószínűleg azt gondolnátok, hogy pedofil lehetett… Azt gondolnátok, hogy szerencsére ti nem ismertek senkit, aki ilyen súlyos erőszakot élt át, olyat meg pláne nem, aki elkövette.”
A fideszesek még mindig szörnyen el vannak nyomva.
Nem elég a kormányt szidni a rabszolgatörvény miatt!
Akár nagyon különbözőnek tűnő szexuális visszaélések is mind összekapcsolódnak valahogy: nem véletlen, hogy a beszólásoktól a közel halálra verésig mindenféle történet megjelent a metoo-címke alatt.
