A baloldal feladata nem a kivárás, hanem a felszabadulás előkészítése
Ha az esemény pillanatában nincs megfelelő eszme, történet, képzelet, amely azt szituálja, elhelyezi, akkor csak a régi elbeszéléseken lesz képes megformálódni.
Ha az esemény pillanatában nincs megfelelő eszme, történet, képzelet, amely azt szituálja, elhelyezi, akkor csak a régi elbeszéléseken lesz képes megformálódni.
Az MSZP-Párbeszéd politikusai sárga mellényt húztak egy fotó erejéig, hogy egy sajtótájékoztatón bejelentsék, ők mindent meg fognak tenni a rabszolgatörvény ellen.
… aki vélhetően soha nem volt olyan kiszolgáltatott helyzetben munkahelyén, mint egy multinál robotoló gyári munkás.
„Volt olyan bíró, aki azzal kezdte, hogy adnak nekünk tíz percet, menjünk ki a folyosóra, és beszéljük meg egymással. Ott álltam, hogy mi ez, ez most valami kandi kamera? És akkor beszüntették azt a könnyű testi sértési eljárást, merthogy nem békültem ki vele.”
Miért szállt be az autóba? Miért nem szállt ki az autóból? Miért hallgatott az esetről húsz éven át? Miért szólalt meg most? Miért ment egyáltalán színésznőnek?
Bár a törvényjavaslat a munkások védelméről beszél, és hivatkozik a munkások egészségének fejlesztésére, azonban elfedi az olyan társadalmi konfliktusokat, mint a munkaerőhiány vagy a bérek helyzete. Mégpedig úgy, hogy mindeközben az egyetemes közjóra hivatkozik.
Lássuk be, az az EURÓPA, az a NYUGAT, az a MODERNITÁS, amit annyira áhítanak egyesek, nem létezik.
A rabszolgatörvény egy olyan törvény, amely kapcsán valamit veszíteniük kell Orbánéknak. Vagy a német autógyárak lesznek mérgesek, vagy azok a dolgozók is, akik a Fideszre szavaztak.
Ha az a szándékunk, hogy felszámoljuk a nők elleni erőszakot, nem elegendő, ha a sikert csupán az egyének érzékenyítésétől, okításától vagy tudatosságuk növelésétől várjuk, legyenek ők akár hétköznapi szemlélők, az elkövetők maguk, vagy éppen az esettel találkozó szakemberek.
Tanulságok egy veszteség kapcsán.