Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kordonbontás, könnygázazás is volt a Karmelitánál a státusztörvény elleni tüntetésen

A pedagógusok sokadik alkalommal vonulnak hétfőn utcára az elmúlt bő másfél év tiltakozási hulláma után, ezúttal már nemcsak a korábbi, munkakörülményekre és fizetésre vonatkozó követelésekkel, de a státusztörvény elleni tiltakozásképp is.

A rendezvényt az alábbi élő videónkon lehet követni, lejjebb görgetve pedig szöveges beszámolónk olvasható. A cudar idő ellenére is nagyjából ezren gyűltek össze a Kálvin téren, de a Ferenciek tere magasságában már több ezres tömeg vonult.

A rendezvény programja szerint a tiltakozók a Kálvin téri gyülekező után a Belvároson keresztül a Belügyminisztériumhoz vonulnak. Hogy ott mi fog történni, azt előzetesen nem árulták el a szervezők, de riportereinkkel beszámolunk a fejleményekről.

A szakszervezetek által „bosszútörvénynek” is nevezett új szabályozás jelentősen csorbítaná a pedagógusok jogait, bár egyelőre nem terjesztették be, így pontos tartalmát sem ismerni.

Noha a kormány – szokásához híven – azt állítja, hogy a szakmai szervezetekkel folytatott részletes egyeztetések előzik meg a törvény beterjesztését, a szakszervezetek nem ilyen derűlátók. Erre meg is van minden okuk, hisz a kormány immár több, mint másfél éve játssza el hogy leül egyeztetni a szakszervezetekkel, majd semmibe veszi az álláspontjukat. A legutóbbi, pénteki tárgyalás során a Pedagógusok Szakszervezete értékelése szerint kiderült, hogy a kormány semmit nem értett meg a tanárok tiltakozásából.

A státusztörvény a szakmai szervezetek aggodalmai szerint

  • szankcionálja a sztrájkjog gyakorlóit,
  • bünteti a tanulókat a tanítási év elnyújtásával,
  • és még kiszolgáltatottabbá teszi a pedagógusokat a  teljesítményértékelés bevezetésével.

Véleményükről és meglátásaikról itt írtunk bővebben.

Kiemelt kép: Pankotai Lili a státusztörvény elleni tüntetésen a Karmelita kolostor előtt 2023. április 24-én. Fotó: Dián Ákos
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

mérce Még nagyjából 80-100 ember maradhatott Orbán Viktor irodájánál, a Karmelita kolostornál. Noha egy kis skandálás és nyomakodás még mindig van a rendőrsorfalnál, de az időközben eleredt eső egyre többeket bír távozásra.

Ezért most zárjuk a bosszútörvény elleni tüntetésről szóló közvetítésünket.

Szóval köszönjük a figyelmet – noha ez a percről percre véget ér, élő videónk továbbra is visszanézhető a Facebookon vagy itt egy kicsit feljebb görgetve, lejjebb görgetve pedig részletes, fotós, szöveges beszámolónk olvasható.

A későbbi eseményekről pedig ugyanígy be fogunk számolni legjobb tudásunk szerint.

Ezért ha teheted, kérlek támogasd a munkánkat!


karmelita Tudósítóink szerint nagyjából 10, verőlegénynek tűnő személy szólogatott be a tüntetés résztvevőinek miközben átmentek a Karmelita túloldalára, ahol ugyancsak nem jutottak be, hisz a rendőrök is hallották hogy oda fognak menni.

Itt aztán újfent dulakodás alakult ki.

Jelenleg szórványos skandálás, lézengés jellemző a Karmelita melletti rendezvényen. A tömeg jelentős része ugyanakkor hazament már, és a maradók is úgy tűnik, fáradnak.

karmelita Egy tüntető elmondta, hogy együttérez az összes pedagógussal, de az országban csak akkor lesz változás, ha a rendszer valamennyi kárvallottja összefog, mire válaszképp a tömeg „szolidaritás” skandálásban tört ki.

Pankotai pedig arról beszélt, hogy noha várt volna még egy hetet, elmondta, hogy a köz- és a versenyszféra valamennyi dolgozóját megszólító összefogás szervezésén dolgoznak.

Ugyanis a kormány nem védi meg sem a gyerekeket, sem a családokat, sem a dolgozókat. Így majd ők fogják. Az aktivista szerint ebből lesz majd az általános sztrájk.

Ezután hazaküldte a tüntetőket, akik „menjetek pihenni!” skandálásban törtek ki, majd afelől érdeklődtek a rendőröknél, hogy tetszik nekik a túlóra, ami Magyarországon számos dolgozó számára a napi rutin és tapasztalatok része.

Azután azonban a tömeg úgy szavazott, hogy mégse zárják le a tüntetést, ezért mégis inkább azt kezdték skandálni, hogy „itt alszunk!”. Végül megkerülték a Karmelitát.

karmelita Hadházy Ákos spontán felszólalásban fejtette ki, hogy jelenleg a rendőrök rendőrállamot védenek rendőrállami eszközökkel. A kordon ezért a hazugság jelképe. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kordonbontás bár fontos és szimbolikus, de nem a legfontosabb.

Emlékeztetett, hogy mikor Dömötör Csaba államtitkár egy korábbi kordonbontás alkalmával kijött, azt mondta, hogy a demokrácia bizonyítéka hogy le lehet bontani a kordont.

Viszont mivel most nem lehet lebontani, szerinte látszik, hogy nem jogállamban élünk. A politikus szerint ezért a feladat a demokrácia visszaépítése, mivel nincs demokrácia, szabad választások.

Addig nem fognak győzni a diákok és a tanárok, míg a rendszer alapjait nem változtatjuk meg. A bosszútörvény sem csak a tanárokat és diákokat, de az egész társadalmat támadja a politikus szerint.

Ezért le kell bontani a rendszert, ami egy ilyen törvényt készít elő

„ha most nem állítjuk meg őket, nem fognak megállni”

– mondta Hadházy, aki azt is megígérte hogy a kordont lebontják, a jogállamot pedig visszaépítik. Viszont még ha nem is ma történik ez meg, a politikus azt mondta, addig is ottmaradnak a Karmelitánál.

Utána Gelencsér Ferenc a Momentum elnöke beszélt arról, hogy a rendszer nem az embereket szolgálja, ellentétben a jelenlévők meg tudják változtatni – ezért felszólította őket arra, hogy ne menjenek külföldre, hanem inkább küzdjenek itthon az álmaikért.

Komjáthi Imre arra szólította fel a megjelenteket hogy ne féljenek, mert ha félnek, nem lesz aki kenyeret adjon az éhezőnek és fát a fázónak. Épp ezért is van szükség a szolidaritásra a Magyar Szocialista Párt társelnöke szerint.

„Orbán Viktor! Menj a büdös francba és vidd az összes haverodat!”

– fejtette ki álláspontját az MSZP társelnöke.

karmelita Pankotai Lili arról beszélt, hogy nem gondolta volna, hogy ennyien feljönnek vele a Karmelitához, mikor ezt kérte a Belügyminisztérium előtt.

Ugyanitt bejelentette, hogy jövő szerdán ugyancsak tüntetnek.

karmelita Újfent tülekedés kezdődött, majd ezt kihasználva a rendőrök kimentették a korábban ledöntött kordonokat. Ez viszont feldühítette a tömeget, ami

„menjünk be!”

skandálásban tört ki válaszul.

Tülekedés a Karmelita kolostor előtt a státusztörvény elleni tüntetésen 2023. április 24-én. Fotó: Bogatin Bence / Mérce

Rövid tülekedés után a rendőrök újfent kifújt egy kis könnygázt, majd a tömeg a miniszterelnök személyes megjelenését követelte.

Változatos skandálások végül a Himnusz és a Kismalac engedj be című popszám szimultán éneklésében kulmináltak.

karmelita Az egyik szervező rögtönzött beszédet tartott, melyben a rendőrök jóérzésére apellálva kifejtette, hogy tanárként ott kellett hagynia a hivatását a bérviszonyok miatt.

Közölte, hogy soha nem könnygázazták le korábban, és felszólította a rendőröket, hogy ne bántsák a fegyvertelen tüntetőket. Egyszersmind arra is felszólította őket, hogy támogassák a pedagógusokat a státusztörvény elleni küzdelemben, kifejtve hogy mindannyian magyar emberek, akik ellenérdekeltek a jelenlegi politikai vezetőkkel szemben.

A tömeg közben „le a rendőrállammal!” skandálással követelt jobb világot.

karmelita Két oldalról húzták a tüntetők és a rendőrök a kordont, a kordon egy részét ledöntötték. A rendőrsorfal visszaszorult az épület irányába. A helyszínen jelen van Jámbor András, Hadházy Ákos és Komjáthi Imre országgyűlési képviselők is.

Közben a tömeg azt kiabálta, hogy „Elegünk van!” és „Kordont le!”.

A rendőrség közben könnygázt is bevett, amely több diákot is eltalált.

karmelita A rendőrség nagyobb erőkkel van jelen a Karmelitánál helyszíni tudósítónk szerint. Három irányból is érkeznek tüntetők, akik azt kiabálják, hogy „Elegünk van!”, „Miénk ez az ország!”, „Miénk ez az utca!” és azt, hogy „Kordont le!”. Az épületben több helyen is égnek a lámpák.

Fotó: Dián Ákos

Budai Vár A Halászbástya alatt a Karmelita felé tartó tömeg váratlanul háromba szakadt, vagyis három különböző irányból közelítik meg az épületet. Tudósítóink az egyik csapatot kísérik, úgyhogy összehasonlítási alap híján nem tudjuk, a tüntetők melyik része választotta a festőibb utat.

A Halászbástya lépcsőjén a résztvevők elénekelték a Himnuszt, ami kétségkívül különleges élményt jelenthetett a népszerű látványosságot látogató turisták számára.

Az ezt kísérő csoportos lépcsőzést sokat látott riporterünk várostromhoz hasonlította.

lánchíd A tüntetés hivatalos vége után a továbbra is több ezres tömeg átkelt a Lánchídon, ami a jelek szerint kitűnően működik gyalogoshídként is.

Tudósítóink szerint a rendőrség rezignáltan veszi tudomásul a tüntetők előre be nem jelentett vonulását.

Az autósok nem próbálnak átfurakodni a tömegen, a rendőrség pedig gyakorlatilag semmit sem tett egyelőre.

 

belügyminisztérium Pankotai Lili a megalkuvóknak, a kormánynak és kiszolgálóinak üzent, aki elmondta, hogy le fog járni az idejük. Mert az ő generációja nem felejt, és felvértezve várják, hogy újraépíthessék az országot.

Elmondta, hogy a törvények és a jogszabályok, melyeket maguk érdekében hoznak, nem fogja megingatni őket, és ha a tanárok nem tüntethetnek, akkor a diákok fognak. Közölte, hogy vége a sakkjátszmának, ahol ők alkotják a szabályokat, és leverhető parasztnak nézik a diákokat. De ők felborítják a sakktáblát és kilépnek a rendszerből.

Ezután Pankotai a Karmelitához hívta a tüntetőket, ahol épp kordonbontás zajlik

ahol már három embert elvittek a rendőrök.

„Piócák leszünk a pusztulásban, amit létrehoztatok!”

– nyilatkozta Pankotai.

belügyminisztérium Scherman Fruzsina, az ADOM Diákmozgalma felelevenítette a reggeli ülősztrájkot, hogy az történjen, ami a valóságban, hogy „átlépnek fellettük”. A javaslataikra, a tüntetéseikre, a megkereséseikre nem válaszoltak.

„Tartsunk össze, tartsunk ki, folytassuk!”

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja beszélt következőként.

Szerinte nem az oktatás javítása a kormány célja, hanem „a mi megregulázásunk”. Több mint egy éve sztrájkolnak, amihez mindenkinek gratulál. A pedagógusok nagyon büszkék a diákokra is. Negyvenéves pályafutása alatt sose számolt azzal, hogy ilyen mértékű kiállást fog tapasztalni a diákok részéről.

A kormány azt hazudja az Uniónak, hogy a státusztörvénnyel akarja rendbe tenni a közoktatást. Valójában ez a törvény fenyegetés. Felhívta arra a figyelmet, hogy az Európai Parlament is kifogásolta ezt a törvényt. Ezt közös eredménynek nevezte.

Követeli a törvénytervezet visszavonását, és hogy a kormány valóban vállalja az EU felé tett kötelezettségeit.

„Pintér, takarodj!”, skandálta a tömeg.

Nagy Erzsébet arra szólította fel kollégáit, hogy kövessék a PDSZ „Ne dolgozz ingyen!” oldalát, majd lezárta a rendezvényt.

belügyminisztérium Két szakképzéses diák párbeszédes formában adták elő, hogy az intézményeikben ellehetetlenítik a tiltakozásokat, és számos infrastrukturális problémák sújtják az intézményeket.

Ugyanakkor az iskolai tiltakozásokat is elnyomják egyikük iskolájában. Azt is megtudhattuk, hogy a tecnikumokon tesztelték a státusztörvényt. Náluk már három éve nem közalkalmazottak az oktatók, ami bizalmatlanságot szül az oktatók között is.

Elmondták, hogy a státusztörvény és az értékelés romboló hatással jár az intézmények működésére és légkörére.

belügyminisztérium „Általános sztrájk!”, skandálta a tömeg, majd Kiss Gergő az Egységes Diákfront szakképzős mozgalmára kezdett beszélni a színpadon.

Szerinte nem igaz, hogy az elmúlt egy évben nem értek el semmit. A kormány egyre drasztikusabb törvényekhez kénytelen nyúlni, ez a mozgalom eredménye.

Nem szabad megfutamodni.

Az „erőszakos kormányzásra” csak még nagyobb erő lehet a válasz.

Ehhez viszont nem vagyunk elegek, a szakmáknak össze kell fognia. „Általános sztrájk”, skandálta újra a tömeg. Az oktatást és a szakképzést nemzeti ügynek nevezte. A haza szerinte nem Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc tulajdonában áll.

A státusztörvényt „Dúró Dóra módra le kell darálni”.

belügyminisztérium Egy matematika-informatika szakos, 20 éve a pályán lévő osztályfőnök és egy óvónő – aki a pedagógusok harminc év alatti 5 százalékához tartozik – léptek a színpadra.

Elmondták, a társadalom tudja hogy sok az órájuk és meg van kötve a kezük a tanítás tekintetében, és hogy számos rossz szabályozás nehezíti a munkájukat.

Viszont ha bevezetik a státusztörvényt, akkor félő, hogy nem beszélhetnek majd az érzéseikről, hogy ne sértsék meg az oktatásba vetett közbizalmat.

Mint mondták, számos negatív érzés gyötri napjainkban a pedagógusokat – pedig nem így kellene magát éreznie sem a pedagógusoknak, sem másnak. Ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy az elmúlt év egyszerre volt felemelő és küzdelmes az elmúlt év.

A státusztörvény bevezetésével sokan azonnal fel fognak mondani a várakozások szerint – és vannak, akik már most felmondtak. Az óvónő elmondta, hogy nem szeretné otthagyni a hivatását, de fáj neki a bosszútörvény gonoszsága – aminek jegyében megfigyelhetők, átvezényelhetők lesznek, és nem számíthat a szakmai véleményük, és röghöz köthetik őket.

Azt is elmondta, még nem tudja mihez kezdjen.

Kollégája pedig elmondta, dühös azért mert kényszerhelyzetbe hozták, és döntenie kell a diákok és a szabadság, a hivatás és az emberi méltóság között. És azért is dühös, mert elvették a jövőjét.

Ígéretük szerint küzdeni fognak, mert most nem áll előttük más lehetőség.

belügyminisztérium „Mit gondolunk a bosszútörvényről?”  „Mit gondolunk a túlóráról?” – tette fel a költői kérdéseket az ADOM Diákmozgalom tizenötéves aktivistája, aki szerint a tanárok karjára épp most rakják rá végleg a láncot.

Pedagógustüntetés Budapesten 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Tűrhetetlennek tartja a tanárok ellehetetlenítését és kizsákmányolását. „Nem hagyjuk!”, skandálta válaszul tömeg.

Tanulni szeretne, „de baromira nem mindegy, hogy hogyan”. Látja, hogy végül el fog fogyni az összes tanára. Össze kell fogni, nem hagyhatjuk az igazságtalanságot, zárta beszédét.

belügyminisztérium Máté András az Oktatói Hálózat aktivistája volt az első felszólaló. Elmondta, mintegy 600 felsőoktatási oktató, kutató, az OHA tagsága támogatják a pedagógusok tiltakozását a státusztörvény ellen.

Máté kifejtette, hogy a jelenlegi kurzus aljas taktikáit már jól ismerik a felsőoktatásból. Ennek jegyében a hatalom homályos ígéreteket tesz anyagi követelések teljesítésére, de szolgává akarja tenni az embereket.

Most viszont nyíltan bosszúnak tűnik a kormány stratégiája

– az OHA aktivistája szerint.

Máté azt is elmondta, hogy a felsőoktatást sújtó problémákat egy generáció múlva lehet majd érezni, de a státusztörvény hatásait már a jövő tanévben.

„Aki nem akar szolgaságot, annak nincs más út, mint a tiltakozás!”

Erre pedig csak az összefogás és a szolidaritás teremt esélyt Máté szerint.

Körülbelül 2000 tüntető lehet a helyszínen, miközben folyamatosan bővül a tömeg. „Státusztörvény – bosszútörvény!”, „Sanyi, gyere ki!”, skandálják.

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Két kölcseys szülő nyilatkozott lapunknak.

Még súlyosabb tanárhiányra számítanak a bosszútörvény miatt. Szerintük tanár nélkül nincs a gyerekeknek jövője, ezért vannak a tüntetésen.

A kölcseys tanárokkal való bánásmód miatt most is „haragszanak” és „szomorúak”  és remélik, hogy a perek során bebizonyosodik, mégiscsak van jogállam. Az elbocsátott tanárok továbbra is hiányoznak nekik.

Helyszíni tudósítónk két diákot kérdezett.

A diákok szerint folyamatosan „ellehetetlenítik” a tanárokat, ezért látogatott ki a tüntetésre.

Fontosnak tartják, hogy empátiát mutassanak a tanároknak, hogy érezzék a támogatásukat és ez láthatóan jólesik a pedagógusoknak.

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Törley Katalin, a Tanítanék aktivistája, polgári engedetlenségért kirúgott tanár nagyon találónak tartja, hogy „bosszútörvénynek” nevezik a státusztörvényt, mert szerinte is a tavalyi évre adott válasz a törvény a hatalom részéről.

Törley a rabszolgatörvényhez hasonlította a bosszútörvényt, viszont szerinte még a rabszolgatörvénynél is súlyosabb és jogfosztó törvényről van szó.

Úgy látja, hogy a törvény nem csak a tanárok, de szülők és a diákok jogait is korlátozza.

Szerinte „egyáltalán nincs gondolata a jelenlegi kormánynak az oktatásról”, ezért nem foglalkozik azzal, hogy a bosszútörvénynek milyen hatása van a tanárhiányra.

A Belügyminisztérium nem is tud más válaszokat adni, mint rendészeti megoldásokat, mivel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a pedagógusok rendszerkritikus fellépésével. Rendpárti, autoriter visszacsapás történik jelenleg.

Az uniós pénzek kapcsán Törley Katalin azt mondta, hogy a státusztörvény nem összeegyeztethető az EU elvárásaival, ezért nem mutogathat folyton a kormány arra, hogy az EU-s pénzekre vár.

Arra a kérdésre, hogy van elbocsátása óta, azt mondta, van munkája és folytatja az aktivizmust a Tanítanékban, de a tanítás nagyon hiányzik neki.

Helyszíni tudósítónk szerint 1000-2000 fő lehet körülbelül a tüntetésen.

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetők a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Pedagógustüntetés a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. (Fotó: Dián Ákos/Mérce)

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

magyarország Az ország számos pontján léptek sztrájkba a tanárok április 24-én, az erről szóló bejegyzéseket egész nap tették közzé a pedagógus szakszervezetek és a Tanítanék.

Újbudán a József Attila Gimnáziumban nemcsak 31 tanár szüntette be a munkát, de a diákok élőláncot is vontak.

A Kölcsey 38 tanára tiltakozott a státusztörvény ellen:

A VI. kerületi Kölcsey pedagógusai tiltakoznak a státusztörvény bevezetése ellen. Fotó: Darukáné Eszenyi Katalin / Facebook

A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium pedagógusai közzétették a szakszervezetek követeléseit kiegészítő nyilatkozatukat is:

A keszthelyi pedagógusok is kiálltak a státusztörvény ellen:

Pécsről pedig a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának pedagógusai jelentkeztek rövid videóval.

Kisteleken valamennyi korosztályt lefedtek a munkabeszüntetők: sztrájkoltak óvodai, iskolai és gimnáziumi pedagógusok is.

Ácson pedig a Gárdonyi Géza Általános Iskola pedagógusai tették le a munkát.

Az Ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola sztrájkoló pedagógusai 2023. április 24-én. Fotó: Pedagógusok Szakszervezete / Facebook

A fenti gyűjtés természetesen nem teljes, hisz számos intézmény még nem tette közzé hogy sztrájkoltak-e a pedagógusok, de a szakszervezetek olyan esetekről is tudnak, hogy az igazgató megtiltotta a sztrájkban való részvételt.

Az RTL Klubnak számolt be erről a Pedagógusok Szakszervezete, hozzátéve, amennyiben ilyen atrocitás éri a kollégákat, bátran fordulhatnak hozzájuk jogsegélyért. A szakszervezet azt is elmondta, hogy várakozásaik szerint mintegy 700 intézményben is sztrájkolhatnak.

Minden nagy EP-frakció frakcióvezetője aláírta azt az Ursula von der Leyen Bizottság-elnöknek címzett levelet, amely elítélte a magyarországi státusztörvényt.

A levél szerint a pedagógusi státusztörvény jelenlegi formájában nem csak a 100 ezer tanárt érintené súlyosan, hanem az 1,3 millió gyerek minőségi oktatáshoz való hozzáférését.

A frakcióvezetők szerint mivel a státusztörvényben szereplő rendelkezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlásához vezetnének, a kohéziós támogatások egy részének folyósítását ezek visszavonásához kellene kötni.

A levél a panasztörvényként elhíresült jogszabályt is kifogásolja, amiért az veszélyt jelentene az LMBTQI emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára. Novák Katalin köztársasági elnök pénteken egyébként elutasította a panasztörvény aláírását és visszaküldte a parlamentnek.

A Belügyminisztérium már reagált is a ma reggeli demonstrációra és sztrájkra. A Pintér Sándor által vezetett minisztérium azt szeretné, ha a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete inkább „szakmai partnerként” viselkedne, mintsem „baloldali politikai szervezetként”.

A Pintér Sándor által vezetett minisztérium azt a véleményét is kifejtette, hogy a „bosszútörvénynek” is nevezett új státusztörvény a köznevelés színvonalának javítását szolgálja majd.

A béremelés kapcsán azt ígérték, majd aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.

A Belügyminisztérium azt is felemlegette, hogy idén januárban 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek (miközben az átlaginfláció 25 százalék körüli), és további béremelések is várhatóak az uniós pénzek megérkezése után, amelyek szerintük a „dollárbaloldal” miatt késnek.

online A Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a noÁr Mozgalom közösen indítottak petíciót a státusztörvény bevezetése ellen. Eddig online több, mint 46 ezer ember fejezte ki elégedetlenségét. A petíciót a Tanítanék dedikált felületén lehet aláírni.

Az aHang felületén pedig immár 4775 pedagógus jelezte, hogy nem szeretnék hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztatnák.

A PDSZ térképén az is látható, mely településekről jelezték pedagógusok, hogy a státusztörvény bevezetése esetén otthagynák a pályát.

belügyminisztérium Hétfő reggel 8 előtt nagyjából ötvenen, szakszervezeti aktivisták, politikusok, civilek és támogatóik ültek le a Belügyminisztérium előtt, hogy akadályozzák az ott dolgozók belépését.

A tiltakozókat bő egy órán belül igazoltatta a rendőrség, majd 9 óra körül feloszlott a rendezvény.

A résztvevők párbeszédet követeltek a hatalommal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete élőben közvetítette a leülést.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}