Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán negyedik kétharmadának első napja – percről percre a Mércén

Ez a cikk több mint 2 éves.

Nemcsak megnyerte, hanem két mandátummal még növelni is tudta kétharmados többségét a Fidesz-KDNP az április harmadikai országgyűlési választásokon. Míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, addig a Toroczkai László vezette Mi Hazánk kényelmesen bejutott 7 képviselővel. A mai napon az ellenzéki összefogás teljes kudarcára adott reakciókról és a szoros körzetek sorsáról fogunk tudósítani, illetve mi magunk is igyekszünk majd értékelni a helyzetet.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.
Köszönjük, hogy velünk töltöttétek az elmúlt két napot. A Mérce élő közvetítéseiben több helyről jelentkeztünk be, és folyamatosan tudósítottunk a legfrissebb eredményekről, értékelésekről és a választás legfontosabb helyszíneinek történéseiről.

A két napos élő közvetítésünkön harmincnál is többen dolgoztunk, rengeteg önkéntes segítséggel, amiért nagyon hálásak vagyunk!

Az irodában és a helyszínen lévő kollégák mellett Tőletek, olvasóktól is kaptunk képeket, beszámolókat, ezt is köszönjük!

Ha tehetitek, támogassátok anyagilag is a munkánkat, mivel a Mérce reklámok nélkül, szinte kizárólag a Ti támogatásotokból működik!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával az Adjukösszén:

Támogatás PayPallal:

 

Átutalással:

Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

Külföldről utaláshoz ezek az adatok fognak kelleni:
IBAN: HU68162002161707601800000000
BIC: HBWEHUHB

Készpénzes befizetéssel:

A MagNet Bank fiókjaiban lehet készpénzzel támogatni a Mércét. A befizetéshez a ezekre az adatokra lesz szükség:
Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

 

A támogatással kapcsolatban keletkezett adatokkal az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően bánunk.

Köszönjük, hogy veletek együtt csinálhatunk független médiát!

Márki-Zay Péter Gulyás Mártonnak elmondta, hogy amikor a Partizánban úgy fogalmazott, csak a NATO lépéseit támogatná, azt ki tudták ragadni – ebből csinálták meg a háborút követelő ellenzéket. Ha a kezdetektől fogva elítéli a háborút, azzal lehetett volna jobban csinálni. Megjegyezte, hogy ő egyetlen alkalommal sem mondta azt, hogy elzárná a gázt, ez hazugság volt.

Gulyás Márton kérdésére elmondta, nem követtek el stratégiai hibát. De hiba volt, hogy nem volt „ellenzéki MTI”, és hogy azt hitték, hogy Orbánt a saját rendszerében meg lehet verni.

Arról, hogy Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter nem mentek el az ellenzéki eredményváróra, azt mondta, hogy az már a választás után volt. Bár ő korábban is tapasztalta, hogy vannak nézeteltérések a két pártvezetővel. Gulyás kérdésére, hogy a két legerősebb párt vezetőjével nem tudott együttműködni, alig kampányoltak együtt, elmondta, ez a pártok küzdelme volt, a győzelem minden előnyét a pártok kaptak volna.

„Az én hibám, hogy nem sikerült rávenni a többi párt vezetőit, hogy álljanak mellém”

– mondta el Márki-Zay.

Tegnap este ő kérte, hogy a családja álljon mögötte és ne politikusok, mert azt akarta üzenni, hogy az országot elhagyni készülő magyarok maradjanak itthon. Arról, hogy egy nappal azután, hogy miniszterelnök-jelölt volt már páriává vált, azt mondta, ő továbbra is támogatja a képviselőtársait.

Arról, hogy a pártok vezetői olyan nyilatkozatokat tesznek, ami arról tanúskodik, hogy nem képzelnek el vele közös politikai jövőt, azt mondta, hogy ő nem ezekkel a vezetőkkel képzeli el ezt a jövőt.

A kampánycsapat működéséről, amely Gulyás szerint nem volt strukturált, Márki-Zay elmondta, hogy a pártok szakértői mellett a pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom aktivistái dolgoztak a központban. Ő úgy látta, hogy a folyamatok olajozottan működtek, de nem tudtak szembeszállni az agymosással, a propagandával és az erőforrás különbségekkel.

Arról, hogy felveszi-e a mandátumát, elmondta, hogy a hódmezővásárhelyiek döntenek, ő még nem hozott határozott döntést, de megvárja, hogy jövő szombaton megszámolják a levélszavazatokat a városában.

Ha kis előnnyel nyer vagy veszít akkor marad Vásárhelyen.

Szerinte azért maradjanak az országban azok, akik elhagynák az ellenzék veresége után, mert „a hazának szüksége van rájuk”. Ha mindenki elmegy, akkor négy év múlva biztosan nem tudna változni semmi.

Kiemelte, nem gondolja, hogy össze kell fogni azért, hogy kiálljon a kisebbségekért, akikért most egyetlen párt sem áll ki. Ezt meg tudja tenni összefogás nélkül is.

Arról, hogy távozik-e a politikából, azt mondta,

„Nem távozhatok a politikából”.

Hozzátette azt is, a politikai jövőjét Magyarországon képzeli el.

Márki-Zay Péter a Partizánban beszélt az ellenzéki stratégia sikerességéről, szerinte alapvetően nem volt jelentős hibája az ellenzéki kampánynak. A baloldali szavazók eleve megvoltak, és sikerült az ellenzék mellé állítani a fiatal szavazókat, a konzervatív értelmiséget, sőt még a roma szavazókat is. Nem véletlen, hogy a Fidesz az utolsó héten már Kis Grófóval igyekezett visszanyerni a kisebbségi szavazatokat – mutatott rá az ellenzék vesztes miniszerelnök-jelöltje.

„Biztos, hogy nem én taszítottam el a szavazókat”

– tért rá saját szerepére Márki-Zay Péter. A választási vereséget a jobboldali érzelmű szavazókkal magyarázta, akiket szerinte Gyurcsány Ferenc személye ijeszthette el, hála a Gyurcsány-show féle kormánypárti propaganda-hadjáratnak. Pedig az ő kérésére Gyurcsány Ferenc tényleg háttérbe vonult, a kampány pedig mindent megtett, hogy megnyugtassa a jobboldali szavazókat.

Rámutatott arra is, hogy épp azért kellett megígérniük, hogy megtartják a legnépszerűbb Fidesz-intézkedéseket, mert ezzel a jobboldali szavazókat igyekeztek megtartani. De nem lehetett legyőzni a propaganda erejét Márki-Zay szerint.

Az ellenzék listavezetője szerint a baloldali szavazók „dekára megvoltak”. Gulyás Márton felhívta rá a figyelmét, hogy ez nem teljesen igaz, hisz Kunhalmi Ágnes is kevesebb szavazatot kapott, illetve Szél Bernadett kikapott Budapesten. Márki-Zay ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz propagandája sok „lakótelepi embert” átállított, de a budai, polgári körzetek szavazói az ellenzékkel maradtak szerinte.

A problémát tehát Márki-Zay Péter nem abban látta, hogy a baloldali szavazókat ne tudta volna megszólítani, hanem abban, hogy sokakat elvitt a propaganda. Ennek kapcsán kifejtette, hogy nem lehet baloldali, megélhetési kérdésekkel kampányt vinni egyébként sem, ugyanis a legszegényebb emberek úgyis a Fideszre szavaznak, mivel ők a legfogékonyabbak a legegyszerűbb propagandára. Továbbá egy újraelosztásra alapuló kampány az adóemelés rémével a középosztályt is elijesztheti a vesztes miniszterelnök-jelölt szerint.

A Momentum színeiben induló, Menczer Tamás fideszes jelölttel szemben három és fél százalékponttal alulmaradó Szél Bernadett hétfő délután írt először hosszabban választási vereségéről Facebook-oldalán.

A 2012 óta az Országgyűlésből először kieső politikus amellett, hogy köszönetet mondott szavazóinak és az őt segítő önkénteseknek és aktivistáknak, arról is írt: a választókerületi eredmény szoros lett, és bár „sokan voltunk, de a győzelemhez nem elegen”.

Szél sajnálja, hogy a parlamentben nem tudja megszolgálni a bizalmat, de azt üzente:

„Nagyon is állok a lábamon és nincs az a túlhatalom, ami ezen változtatni képes.”

A Pest 2-ben veszítő politikus arról írt, eszközt vált, „de küzdelmet nem”.

A Fideszről és a Nemzeti Együttműködés rendszerével kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Egészen eddig választásokat nyertek, rengeteg erőforrást elvittek, de minden nem lett az övék. Még nem. És mindannyiunk közös feladata, hogy ne is legyen.”

Márki-Zay Péter a Partizánban beszélt az egyesült ellenzék tegnapi vereségéről. Itt elmondta, hogy büszke arra, hogy a hat párt össze tudott rakni egy jó programot. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerint két oka van az ellenzék vereségének, az egyik Gyurcsány, a másik háború. Ezek mellett a propagandát véli az egyik legnagyobb problémának, mert amíg 2010 előtt az ellenzék is megjelenhetett a köztévében, addig most agymosás ment.

„Orbán arcán is látszott, hogy nem biztos a győzelmében.”

Márki-Zay szerint volt egy halvány remény, hogy ők nyerik meg a választást, de arra senki sem számított, hogy a Fidesznek kétharmada lesz.

A szavazatszámlálók delegálása és a Fidesz hazugságairól szóló hírek szélesebb körbe eljuttatása jól működtek, azt 4 éven keresztül építették fel. De az összefogás modellje volt az, ami nem működött szerinte.

„Ami működött az önkormányzati választásokon, az a modell most nem működött.”

Márki-Zay Péter szerint is az 1 millió eltűnő szavazó a Jobbiktól pártolt el, az ő szavazóiknak kétharmadát nem tudták megszólítani. Szerinte a rengeteg Gyurcsány-üzenet nekik szólt, és úgy tűnik sikeresen. A jobbikos szavazók egyharmada a Mi Hazánkhoz, harmada a Fideszhez pártolt, és csak harmaduk maradt az ellenzéknél.

A baloldali szavazók mindennek ellenére elmentek szavazni, de a Gyurcsány kártya a jobbikos szavazók eltántorítására jól működött. Az elmúlt fél év, a karaktergyilkosságok és a háborús kommunikáció az ellenzéki szavazók elbizonytalanításáról szólt.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint azt már látták az előválasztáson, hogy Jakab Péter rossz szereplése a jobbikos szavazók elvesztését mutatta.

Tóth Bertalan Facebook oldalán értékelte a tegnapi választást. Az MSZP társelnöke tudták, hogy a pálya leejteni fog, de nem nekik, a propaganda gépezettel és a 12 éves kormányzás alatt kialakított gazdasági háttérrel szemben nem tudtak versenyezni. Eközben az ország jobban el van adósodva mint 2010-ben.

„A háború, az osztogatás és a 6 párti ellenzékből kiszűrődő viták nem az ellenzék irányába tolták a szavazókat.”

Tóth szerint a DK és a Jobbik együttműködésének hatására a Jobbik korábbi szavazói a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez pártoltak át.

Megjegyzete azt is, az MSZP a legtöbb korábbi helyét meg tudta szerezni. Tóth felsorolta, hogy az ellenzéki pártokból egyéniben ki mennyi helyet tudott szerezni, ez alapján az MSZP-Párbeszéd a 8 mandátumával a legtöbbet. Elmondta, pártjával országjárásba kezdenek, hogy párbeszédet folytassanak és közösen tervezzék meg a jövőt a választókkal. Emellett választmányi ülést írtak ki április 23-ra. Nem vígasz ugyan, de 15-16 helyével az MSZP-Párbeszéd a legerősebb parlamenti erő – jegyezte meg Tóth.

„Most az értékelés, soraink rendezésének és a tervezés időszaka következik. Soha nem volt még ekkora szükség arra, hogy összekapaszkodjunk, hogy megtartsuk egymásban a hitet és az elszántságot! A munka, amit elvégeztünk, nem volt hiábavaló. A közös erőfeszítéseink adhatják az alapot annak az új politikának, amely elvezeti Magyarország többségét a felismerésig: csak egy világosan beszélő, baloldali alapokra építkező erő képes leváltani a Fideszt.”

A Párbeszéd  Magyarország választási rendszer egyenlőtlenségét és  az „orosz típusú progapandagépezetet” okolja a közös ellenzék bukásáért, de azért elfogadják a választási eredményeket – írják Facebook-posztjukban.

Továbbá üdvözlik, hogy „Magyarország történetének legaljasabb népszavazása” érvénytelen lett, és rámutnak arra is, hogy az elnyert egyéni és a listás szavazatokkal együtt a Párbeszéd erősebb frakcióval vághat neki a következő ellenzékben töltendő ciklusnak, mint az ezt megelőzőnek. Posztjukból az viszont nem derült ki, hogy leendő frakciójukhoz számítják-e még Márki-Zay Pétert, aki ellenzéki listavezetőként biztosan bejut a parlamentbe – már ha felveszi a mandátumát -, és korábban a Párbeszéd frakcióját jelölte meg .

Karácsony Gergely pártja a továbbiakban is zöld-baloldali célokért fog küzdeni, valamint felhívták a figyelmet az ellenzéki népszavazásra is:

„Hisszük továbbá, hogy az előttünk álló népszavazás – a Fudan-törvény visszavonása és az álláskeresési járadék meghosszabbítása – sikeres lesz.”

A következő kormány pénzügyi segítsége nélkül aligha működtethető tovább Budapest – mondta el a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A budapesti önkormányzat fél éves költségvetést fogadott csak el 2022-ben, a kormányváltásban reménykedve. A működési bevételek közé eleve betervezték az elvont 20 milliárdos iparűzési adó kormányzati kompenzációját és egy, a fejlesztésekre szánt 30 milliárdos hitel felvételét, amit majd a negyedik Fidesz-kormánynak kell majd engedélyeznie.

„Budapest sorsa annak a kormánynak a kezében van, amelyik gyakorlatilag csak Budapesten szenvedett vereséget. A fővárosiak láthatóan változást akarnak városvezetés és a kormány kapcsolatában”

– nyilatkozta a Népszavának.

A főpolgármester-helyettes reménykedik abban, hogy a kormány demokratikusan fog eljárni és leülni tárgyalni a városvezetéssel tárgyalni. A politikus szerint a városvezetésnek most nincs értelme valamiféle válságstábot összehívni, először tisztázni kell saját helyzetüket és megvárni a kormány első lépéseit.

Jakab Péter a Jobbik elnöke a Facebook-oldalán összegezte a párt országos elnökségének mai ülését, ahol megerősítették „az eddigi néppárti politika helyességét”.

„Azok, akik a régi Jobbik szavazóit keresik rajtunk, a régi Jobbik szélsőségektől sem mentes hangját akarják viszonthallani.

A Jobbik azonban nem kíván letérni a párt elnöksége által kijelölt néppárti útról, és nem kíván letérni az összefogás útjáról sem.”

Jakab posztjában megígéri, hogy vissza fogják szerezni azokat a jobbikos és baloldali szavazókat is, akiket „a közös miniszterelnök-jelölt megszólalásai elriasztottak az egységes ellenzéktől”.

„A magyar emberek számíthatnak ránk nemcsak a rezsim elleni küzdelemben, hanem akkor is, amikor az Orbán-kormány megszorító intézkedései ráomlanak az országra. Készen állunk, hogy kivezessük az országot a válságból.”

A magyar választások tisztaságát vizsgáló EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) delegáció  szakemberei online sajtótájékoztatón értékelték a magyarországi 2022-es országgyűlési választások és a „gyermekvédelmi” népszavazás lebonyolítását.

Elmondásuk szerint a választások „különböző alternatívákat” biztosítottak választók számára és jól lett lebonyolítva, azonban annak ellenére, hogy valódi versenyről beszélhettünk a pártok között, azonban a kormánypárt üzenetei „összemosták az állam és a párt” fogalmát. A kormány számára pedig további előnyt biztosított a részrehajló sajtó és a kampánytámogatás „átláthatatlansága”.

 „Ahhoz, hogy a szavazók jól informált döntéseket hozhassanak meg, ahhoz elengedhetetlen, hogy a választáson résztvevő pártoknak egyenlő hozzáférése legyen a médiához, ahol informatív kampányokat tudnak bemutatni, nem pedig polarizáló üzenetek és személyes támadásokat közvetíteni, mint ahogy azt itt megfigyelhettük”

– fejtette ki álláspontját Kari Henriksen a delegáció speciális koordinátora és vezetője.

Azt is megállapították, hogy a jogi keretek megfelelően voltak biztosítva „egy demokratikus választás megtartásához”, azonban a nemzetközi szinthez képest vannak hiányosságok. A választás napja „békésen telt”, a szavazás lebonyolítása pedig „jól szervezett, rendezett és zökkenőmentes” volt. Azt viszont kiemelték, hogy megfigyeléseik alapján a szavazás „titkossága” többször is sérült, különösen a zsúfolt választóhelységekben.

Továbbá a nők alulreprezentáltságát, mind a kampányban, mind a magyar politikai életben súlyos hiányosságnak találják. Ezért arra bíztatják a politikai pártokat, hogy vonjanak be minél több női szereplőt vonjanak be a politikai színtérbe, és engedjenek a nőknek is beleszólni a politikai döntéshozásba.

Donáth Anna, a Momentum elnöke Facebook-posztban értékelte a tegnapi választás eredményét. Ebben úgy fogalmaz:

„Nincs mit szépíteni: elvesztettük ezt a választást.”

Hozzáteszi, hogy eltűnt legalább 800 ezer ellenzéki szavazó, és erre szerinte nem csak a rendszer működése, a hatalom erőforrásfölénye vagy a kampányban elhangzó néhány, a propaganda által hazug módon kiforgatott mondat a magyarázat. Ennek az okait fel kell tárniuk és meg kell érteniük – fogalmaz Donáth.

„De nem szabad most egy-egy bűnbakot keresnünk. Ezért a bukásért ugyanis ellenzéki politikusként mindannyian felelősséggel tartozunk.”

Szerinte nem tudtak élni tegnap a lehetőséggel arra, hogy megvalósítsák az „igazságos és emberséges Magyarországot”, amiben hisznek. Most feladatnak érzi, hogy a dühös és csalódottságot amit most érzünk teremtő erővé formáljuk, „és hogy felkészítsük a lelkünket a következő időszakra”.

Mert a szabad Magyarországért folytatott küzdelem hosszabb és nehezebb lesz, mint azt bármikor is gondoltuk volna.

A Parlament elől jelentkezett be az érvénytelen népszavazással kapcsolatban Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója és Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. Mint fogalmaztak, azon parlament elől, ahol elfogadták a homofób törvényt és ahol döntöttek a propagandatörvény népszavazási megerősítéséről. Ez a törvény hátrányosan érinti a magyarországi szexuális kisebbségek tagjait és korlátozza a tanárokat az oktatási szabadságukban is – mondta el Vig.

„A tegnapi népszavazáson a választók úgy döntöttek, hogy ez megbukott. Azért lett érvénytelen, mert a választók jelentős része érvénytelenül szavazott vagy nem vette át a szavazó lapot.”

Dudits Luca hozzá tette, több, mint 1,6 millió ember szavazott érvénytelenül és további 450 ezer szavazó vette fel, de nem adta le a szavazó lapot, ami szintén a tudatos érvénytelen szavazás egy formája. Szerinte ez az eddigi legmagasabb arányú érvénytelenszavazás.

Elmondták, a két szevezet közös kampányt indított, ami során 20 várost jártak végig, hogy párbeszédet folytassanak a szexuális kisebbségekről. Ezt a győzelmet mindenki győzelmének tartják.

„Ez a kampány és ez a népszavazási győzelem azt üzeni az összes aktivistának, önkéntesnek és az érvénytelenül szavazóknak, hogy érdemes megszervezni magunkat és érdemes kiállni, hangosan elmondani, hogy nem kérünk az uszító putyini propagandából.

A kormánynak azt üzeni, hogy az emberek nem kérnek ebből a törvényből, a kirekesztő népszavazásból. A kormány feladata most az, hogy elfogadja a választók akaratát és törölje el a propagandatörvényt”

-mondta el a Vig a népszavazás kapcsán.

Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság sajtótájékoztatója itt visszanézhető:

 

„Lehet, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltünk egy végtelen monológgá változtatta a kampányunkat”

– fogalmazott hétfői online sajtótájékoztatóján az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté. Ezzel Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc után  újabb pártvezető fogalmazott meg kritikát a súlyos vereséget szenvedő ellenzéki szövetség kormányfőjelöltjével, Márki-Zay Péterrel szemben.

Kanász-Nagy szerint számos kérdés adódik a kampánnyal kapcsolatban, ezt értékelni is fogják.

Az LMP társelnöke azt mondta, sok mindenkinek, így az LMP-nek is ki kell elemeznie, hogyan történt az ellenzék választási veresége, és hogyan szakadhatott ketté az ország egy gyakorlatilag ellenzéki Budapestre és egy kormánypárti vidékre.

Kanász-Nagy azt ígérte, az LMP marad a zöldpolitika útján parlamenten belül és kívül is, és olyan országot szeretnének építeni, ahol a szociális biztonság mindenkinek jár, és ahol az infláció növekedése nem eszi meg a béreket és a nyugdíjakat.

Az ellenzéknek nem a szervezeti felépítésével volt a gond, hanem nem tudtak olyan életképes víziót nyújtani Magyarország számára, amely vonzó lett volna az embereknek, nyilatkozta Dúró Dóra a Spirit Fm-nek. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese egyetértett Török Gábor azon, Telexen elhangzott kijelentésével, hogy ennek a választásnak ellenzéki oldalon ők az egyedüli nyertesei.

Bár voltak erőforrásai a ”baloldalnak” – vette át Dúró a kormány jelzőjét az egyesült ellenzékre -, ez az „elképesztő választási vereség” arra utal szerinte, hogy ellenzékváltásra van szükség.

Dúró úgy fogalmazott, hogy ők programközpontú kampányt vittek, és óriási ellenszélben küzdöttek. Így a multinacionális tech cégek cenzúrájával, utalva ezzel arra, hogy a párt Facebook-oldalát letiltották a múlt héten. De a fideszes médiabirodalom is igyekezett elhallgattatni őket, többek között minimális számú plakáthelyet kaptak.

Toroczkai László, a 2018-ban alapított formáció elnöke lesz a párt 7 fős parlamenti frakciójának vezetője. Dúró bízik benne, hogy mindez csak a kezdet, és a növekedés évei következnek.

A jelenlegi adatok szerint a Mi Hazánk tegnap 295 349 listás és 295 349 egyéni szavazatot kapott, ezzel sikerült 7 mandátumot elnyernie. Toroczkai Csongrád-Csanád 02. számú oevk-ban a szavazatok 9,66% -át szerezte meg. Dúró Dóra pedig 4,93%-ot kapott a győztes Jámbor András ellenfeleként Budapest 6. választókerületében.

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhelyre fogok fókuszálni – mondta Márki-Zay Péter a Telexnek, amely arról kérdezte őt, miként folytatja a politikai tevékenységét.

A kérdésre, hogy akkor tehát nem ül be a parlamentbe, azt mondta:

„a vásárhelyiekért fogok dolgozni a következőkben, ennek fényében döntök a parlamenti mandátumról”.

Vagyis aligha lesz képviselő, állapítja meg a Telex.

Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc már tegnap este bírálta Márki-Zay Pétert. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott: „Talán a kevesebb és megfontoltabb, egyértelműbb beszéd most több szavazatot hozott volna. Márki-Zay Péter októberben azt mondta, hogy ő leváltja az ellenzéket. Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta”, a Demokratikus Koalíció elnöke pedig úgy fogalmazott az ellenzéki miniszterelnök-jelöltre utalva, hogy: „Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják. Kapitány attól lesz valaki, hogy biztonsággal, biztonságos úton, biztonságos kikötő felé vezeti a hajót.”

Márki-Zay Péter nemcsak országosan szenvedett vereséget, hanem a választókerületében, a Csongrád megyei 4-es egyéni választói kerületben is kikapott a fideszes Lázár Jánostól. Lázár 52-39 százalékra nyert ellene.

Ennek a választókerületnek a része maga Hódmezővásárhely is, ahol Márki-Zay most a polgármester. A városban egyelőre pár száz szavazattal nyerhet Lázár, de csak a külképviseleti szavazatok megérkezése után lehet majd végeredményt hirdetni.

 

A TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatott arról, hogy Vlagyimir Putyin táviratban gratulált a magyar miniszterelnök újabb győzelméhez, írja a 444.hu.

A TASZSZ a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva azt állítja, hogy az Orosz Föderáció elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy „a nehéz nemzetközi helyzet ellenére a kétoldalú partnerségek továbbfejlesztése teljes mértékben megfelel Oroszország és Magyarország népeinek érdekeinek”.

A gratulációnak különös súlyt ad, hogy tegnap újabb drámai felvételek járták be a nemzetközi sajtót, ezúttal a Kijev melletti Bucsából. Ahogy az orosz erők visszavonulnak, egyre láthatóbb az atrocitások mértéke: a településen készült felvételeken az utcákon civilek holttestei hevernek, többük keze hátra van kötözve, írta tegnap többek között az Euronews.

Ugyanezen a napon, mint ismeretes, győzelmi beszédében Orbán nevetve utalt rá, hogy a választási küzdelemben a szokásosan hangoztatott ellenfelein kívül még „az ukrán elnökkel” is meg kellett küzdenie:

„Ez a győzelem azért marad emlékezetes, mert most kellett a legnagyobb túlerővel megküzdeni: a baloldal itthon, a nemzetközi baloldal, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média, és a végén még az ukrán elnök is.”

Márki-Zay a Partizánnak adott éjjeli interjújában válaszolt a kudarccal kapcsolatban felmerülő alapvető kérdésekre.

Míg valamivel korábbi beszédéből látványosan hiányoztak az önkritikus mondatok, kérdésre válaszolva készséggel elismert, hogy hibázott, sok hibát elkövetett, de az elmúlt 4 évben mindent megtett. És abban is biztos, hogy senki másnak nem lett volna esélye a Fidesszel szemben.

Az egyesült ellenzék jelöltje kissé ellentmondásosan magyarázta az eredményt. Egyrészt szerinte az utóbbi 4 évben felépített stratégia az egyetlen esélyes stratégia volt. A teljes hatpárti összefogás mellé oda kellett állítani a civileket, a cigányságot, a konzervatívokat és a fiatalságot. „Senki más nem tudta ezt megtenni, nekünk sikerült” – állapította meg a politikus. Ennek ellenére lett gyászos ez az eredmény. Szerinte ha bárki más az előbb említett csoportok nélkül próbált volna győzni, az eredmény sokkal-sokkal rosszabb lett volna.

Gulyás Márton azt firtató kérdésére, hogy

vajon rossz stratégia volt-e az összefogás, ha 2018-hoz képest most több mandátuma lehet a Fidesznek, MZP azt válaszolta, hogy bár elsőre ez így tűnhet, és nehéz ezzel vitatkozni, de szerinte az elemzők majd ki fogják számolni, hogy összefogás nélkül még rosszabbul alakult volna a szereplés.

Később mégis úgy fogalmazott, hogy a „modell nem volt sikeres”, amit 4 év alatt felépítettek. Ha kisebb lett volna a lemaradás a Fideszhez képest, akkor az magyarázható lenne a többi felvetett kritikával. Az általa halmozott szerepekkel: azzal, hogy túl sok volt számára a hódmezővásárhelyi polgármesterség, az egyéni jelöltség és a miniszterelnök-jelölti kampány. Márki-Zay szerint, a polgármesteri teendőket ugyan tudta delegálni, de a másik két feladatra magánál jobb jelöltet nem talált. A vásárhelyi körzetben rendkívül csalódott az eredmény miatt, és ő is úgy látja, hogy nem koncentrálta idejét és energiáját ide, hanem az országban kampányolt elsősorban.

Hasonlóképp, arra a kérdésre, hogy Jakab Péter, illetve Dobrev Klára kampányolhatott volna intenzívebben is, MZP azt felelte, hogy jobban szerette volna, ha többet kampányolnak – de 1-2% különbség esetén lehetne rá mutogatni, lehetne rájuk mutogatni. Ennél azonban sokkal súlyosabb a helyzet.

Akkor ő miben is látja az alapvető problémát? Egyrészt Orbán megtalálta az „új migránst” a háború képében, de lehetséges, hogy Hadházy Ákosnak volt igaza, aki a köztévéhez szervezett tüntetéseket, ugyanis „abszolút racionális döntés lett volna” a választások bojkottja, ha a sajtót nem teszik igazságosabbá. Nyilván egyenlőtlen volt ez a küzdelem az agymosás és a hazugságpropaganda mellett – szerinte ez az információs egyenlőtlenség volt a meghatározó.

Márki-Zay elmondta, hogy saját kérésére volt a színpadon csupán családja társaságában, hogy azoknak üzenjenek, akik jogos elkeseredésükben azt fontolgatják, hogy elhagyják ezt az országot. „Mi maradunk”, szögezte le, mert még egy nem szabad és nem demokratikus Magyarországon is ki kell tartani”.

A politikus úgy véli, hogy a továbbiakban is azokat kell „képviselniük és támogatniuk”, akik „nem a gyűlöletben, nem a lopásban, nem a becstelenségben, nem a hazaárulásban” hisznek.

Még nem döntött arról, hogy felveszi-e a mandátumát. Előbb egy év után kialussza magát.

Lelkiismerete szerint mindent megtett, és búcsúzásképp köszönetet mondott mindazoknak a hősöknek, magyar testvéreinek, akik kitartottak ebben a 4 évben, akiken „biztos nem múlott, hogy Magyarország visszataláljon a nyugati útra”. Majd milliók nevében a Partizán teljes stábjának is megköszönte, amit hősként ők végeztek.

Az interjú körülbelül 6 óra 46. perctől látható:

Jakab Péter tegnap este rövid videóban reagált Facebook-oldalán a Fidesz újabb kétharmados győzelmére. Miután köszönetet mondott a választóknak, az aktivitstáknak, a szavazatszámlálóknak és a jobbikosoknak, és elmondta, mennyire büszke arra, hogy az ellenzék betemette azokat az árkokat, amelyek korábban megosztották, elsőként szállt bele Márki-Zay Péterbe. A Jobbik elnöke azt mondta, Márki-Zay tavaly októberben megkapta hat párt hadseregét és „tetemes ellenzéki előnyt”, amiből fél év elteltével mára ellenzéki hátrány, hovatovább, Fidesz-kétharmad lett.

„Talán a kevesebb és megfontoltabb, egyértelműbb beszéd most több szavazatot hozott volna. Márki-Zay Péter októberben azt mondta, hogy ő leváltja az ellenzéket. Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta”

– fogalmazott Jakab.

Szerinte ugyanakkor a hatpárti összefogást meg kell tartani és erősíteni kell, „az összefogásnak nincs alternatívája, ez az önkormányzati választáson bebizonyosodott.” A Jobbik elnöke szerint az ellenzéknek készülnie kell, mert az Orbán-kormány „jó eséllyel” nem húzza ki még négy évig, rá fog omlani az a válság, amit Orbán Viktor maga idézett elő az ország szétlopásával és az oroszokkal való hajbókolással.

Ha ez megtörténik, az ellenzéknek ott kell állnia, és átvenni az ország irányítását, „de már Márki-Zay Péter nélkül”

– mondta.

Gyurcsány Ferenc este sajtótájékoztatót tarott, ahol elmondta: lesz még alkalom beszélni a kudarc okairól bővebben, ezért most csak néhányat említ meg ezek közül. Muszáj megérteni, hogyha valaki csatába megy, nem adhatja fel valamilyen taktikai megfontolásból azt, amit valójában gondol. Nem lehet egy alapvetően baloldali gondolatú programmal sikeres, amely sok tekintetben a jobboldalt tekinti példának és mintának. „A Fidesz alternatívája baloldalon, a szabadelvű világban, a mérsékelt jobbközép világban, a zöld világban van.” Szerinte aki ilyen vezetőt választ, aki nem tud, nem akar ilyen politikát folytatni, az bukni fog.

De az is kétségtelen, hogy az ellenzéki szavazók az előválasztáson döntöttek arról, hogy kivel akarnak küzdelembe menni. „Majd nyilván végiggondoljuk, hogy jól döntöttünk-e.” Ha valaki nem elég bátor ahhoz, hogy nagyot álmodjon, az erőtlennek vagy gyávának fog bizonyulni, ilyen embert pedig nem bíznak meg, hogy vezessen bármit is – mondta.

„Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják. Kapitány attól lesz valaki, hogy biztonsággal, biztonságos úton, biztonságos kikötő felé vezeti a hajót. Aki a hajót viharba vezeti, aki nem éri el a kikötőt, aki nem ér oda a kívánt célhoz, az lehet, hogy ott állt a kormánynál, lehet, hogy döntött, de végül azok, akik rábízták a hajó sorsát, azoka azt gondolják, hogy talán nem ez a legjobb kapitány. És azt hiszem, hogy igazuk van”

– fogalmazott a DK elnöke.

Gyurcsány szerint a közös hajónak tovább kell mennie, a végső úticél nem változott, csak lassabb lesz a megérkezés.

A Momentum elnöke még tegnap este reagált az ellenzék összeomlására, Donáth Anna a színpadon állva arról beszélt:

„Sokkal nagyobb a felelősségünk most, mint akár tegnap, vagy egy hónappal ezelőtt. Most nem szabad feladnotok!”

A politikus elmondta, hogy „holnap hideg fejjel” ő is át fogja gondolni a dolgokat, és újra neki fog indulni, és megkérte a jelenlévőket, hogy jöjjenek vele.

Donáth szerint olyan dolgok jönnek most

„amelyeket senki nem fog tudni se egyedül, se talán közösségileg elviselni.”

Az ellenzéki pártok vezetői közül rajta kívül csak a Párbeszéd társelnöke, Budapest főpolgármestere Karácsony Gergely állt ki a színpadra.

„Nemcsak, hogy itt vagyunk, hanem itt is maradunk, és amit elkezdtünk közösen csinálni, azt végig kell csinálnunk.  Küzdenünk kell, tudva azt, hogy a magyar történelemben mindig voltak zsákutcák, amikor valójában hátrafelé mentünk a történelemben, és úgy tűnik, hogy ma nem tudtuk meggyőzni a honfitársaink többségét arról, hogy nem arra van az előre, ahova mutogat a kormányoldal”

– mondta.

Az LMP és az MSZP egyelőre nem szólalt meg.

„Bocs mindenkinek, aki ránk szavazott, és bocsánat mindenkinek, hogy nem értük el az 5 százalékot, erről biztos mi is tehetünk, és igyekszünk, hogy legközelebb jobban sikerüljön” – mondta a Partizánnak az ellenzéki összefogástól tartózkodó Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely tegnap este. A pártelnök köszönetet mondott a szavazóiknak, és azt is hozzátette:” legalább a kampánypénzt sikerült értelmesen elkölteni”, az MKKP ugyanis civil szervezetek közt osztotta szét az állami kampánytámogatását – így lett például a Gólya Presszónak napeleme és így végezhetnek a gödi civilek zaj-, levegő- és vízvizsgálatok a Samsung-gyár körül.

Budapest, 2022. április 4.
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke nyilatkozik a sajtónak a párt eredményváró rendezvényén, a fõvárosi Metro Clubban az országgyûlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.
MTI/Mohai Balázs

Látva az országos eredményeket, nehéz mit mondani, nagyon szomorú a választás végső eredménye. 2018-hoz képest kb. 100 ezerrel több ember szavazott rájuk. Szerették volna, ha ennél többet érnek el, „de a Mi Hazánkra, a Gattyánra, a Fideszre meg az ellenzékre szavaztak azok, akik korábban úgy tűnt, hogy ránk szavaznak” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e együttműködni az összefogott ellenzékkel, azt válaszolta: nincs érdemi kapcsolatuk a többi párttal, „ezt már rég elmondtuk, hogy akinek a Jobbik oké, meg az MSZP oké, azzal mi politikailag nem tudunk mit kezdeni, mert ők nekünk nem okék.”

Kovács az MTI-nek azt mondta:

„Szomorú, hogy van egy ilyen oroszbarát kormányunk”, amely az ukrajnai háború okozta helyzetből is „nullára kijött.”

Hozzátette, „a Fidesz ellenzékellenes kampányából egy szó nem volt igaz”, de úgy tűnik, működött.

„Egy ilyen párt, mint a Mi Hazánk, kétszer annyi szavazatot kapott, mint mi, abból az is következik, hogy nekünk is ügyesebbnek kell lennünk”

– közölte. Várakozásai szerint „elfelejthetjük Márki-Zay Pétert mint a magyar politika résztvevőjét, de talán a többiek levonják a tanulságot”. Kovács elmondta, a következő önkormányzati választáson igyekeznek majd sok helyre bejutni, amire szerinte potenciálisan esélyük van számos megyeszékhelyen és fővárosi kerületben.

Budapest, Pécs

Pest megye 13. számú egyéni választókerület

Pest megye 13. számú egyéni választókerületében 98,63 százalékos feldolgozottság mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Szatmáry Kristóf vezet Vajda Zoltánnal szemben. Ugyanakkor a különbség kettejük között mindössze 38 szavazat.

Szatmáry 23 648 szavazatot (45,06 százalék), míg Vajda 23 646 szavazatot (44,99 százalék) szerzett.

Vajda Zoltán hétfő hajnalban arról posztolt, hogy körülbelül 5 000 szavazat vár még arra, hogy megszámlálják, ebből ezret a külképviseleteken adtak le.

Szombatig nem is lesz végeredmény, addig számolják meg a külképviseleti és a belföldi átszavazók szavazatait – írja a Telex.

Baranya megye 1. számú választókerület

Ugyancsak bizonytalan még a végeredmény Pécsett. A Baranya megye 1. számú választókerületben az ellenzéki jelölt, Dr. Mellár Tamás kevesebb mint 300 szavazattal vezet a fideszes Kővári János előtt.

Mellár 20 926 szavazatot (43,07%), Kővári 20 671 szavazatot (42,55%) kapott.

Budapest 15. számú választókerület

Budapesten, a 15. számú választókerületben (XIII. kerület) 98,68 százalékos feldolgozottságnál 449 szavazat van Kunhalmi Ágnes és Dr. Lévai István Zoltán között. Kunhalmi 24 763 szavazatot (44,31%), Lévai pedig 24 314 szavazatot (43,50%) szerzett.

Budapest 14. számú választókerület

Ugyancsak ezer szavazaton belül van Dunai Mónika és Szilágyi György a Budapest 14. számú választókerületben (XVII. kerület). 98,80 százalékos feldolgozottság mellet a Fidesz-KDNP jelöltje 24 421 szavazaton áll (44,98%), míg az ellenzék jelöltje 23 660 szavazatot kapott (43,58%), a különbség köztük 761 szavazat.

Budapest 12. számú választókerület

Kereken ezer szavazat van Barkóczi Balázs és Dr. Pintér Gábor között Budapest 12. számú választókerületében (XV. kerület). 98,75 százalékos feldolgozottságnál az ellenzék jelöltjének 22 195 szavazata van (44,75%), Pintér Gábornak, a Fidesz-KDNP jelöltjének pedig 21 195 szavazata (42,73%).

A zuglói egyéni választókerületben győztes független képviselő ma reggeli Facebook-posztjában hosszabban is kifejtette, mi lenne szerinte a kívánatos ellenzéki stratégia a tegnapi vereség után.

Szerinte ez egy elcsalt választás, méghozzá elsősorban az elmúlt 12 évben csalták el: „a propagandagépezet, a Fidesz pártkatonává besorozott polgármesterek, az EU-s támogatásból fizetett kegyencek és a pincsikutya szintjére süllyesztett „független” intézmények” mind hozzájárultak a tegnapi eredményhez.

Hadházy szerint ezen felül tegnap is történtek csalások, sok helyről kapott olyan jelzéseket, hogy „a munkavállalóktól elvárják a fideszes szavazatot, amit fényképpel kell igazolni”. Ezen felül számos egyéb jogsértésről érkezett tegnap hír.

Csak épp sajnos mindezt „nem lehet bizonyítani és ha lehetne is, kihez lehetne fordulni? Az NVB-hez vagy az Alkotmánybírósághoz? Még viccnek is rossz”, állapította meg keserűen a politikus. Aki arra is emlékeztet, hogy „évek óta azt hirdette, hogy ilyen körülmények között nem szabad elindulni, de szóltak érvek az indulás mellett, és természetesen végig reménykedett, hogy nincs igaza”.

Az indulás nyomán 3 alapvető feladat adódott a politikus szerint:  1) az összefogás, 2) a megújulás és 3) az ellenállás.

Az első szerinte nagyjából sikerült, de nem teljesen. Továbbá hazugság, illetve önbecsapás volt, hogy önmagában az összefogás eredményes lehet.

A megújulást szerinte az akadályozta többek között, hogy mindenkinek a saját széke volt a fontos. És az ellenállás sikerült a legrosszabbul, hiszen „parlamenti szereplés helyett sokkal fontosabb lett volna aktív ellenállással fellépni a propaganda ellen, megvédeni sajátjainkat, illetve megszervezni azokat az erőket, amelyek ellent tudnak tartani a fideszes nyomulásnak. Ez nem sikerült, ez mindannyiunk hiába, így az enyém is.”

E kissé homályos célkitűzés után Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „ilyen körülmények között még egyszer nem szabad elindulni”.

Továbbá, az „Országgyűlés alakuló ülésén csak akkor szabad részt venni, ha az ellenzék garanciákat kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét (például konszenzusos közmédia vezető, ellenzéki javaslatra kötelezően felálló parlamenti vizsgálóbizottságok, a képviselők szabad belépési jogának visszaállítása a közintézményekbe stb.). Ameddig erre sor nem kerül, addig a bizottsági tisztségekről megállapodni nem szabad!”

Hadházy szerint „interpellálgatni, az elcsalt választáson hatalmat kapott kormány törvényjavaslatairól vitatkozgatni ugyanúgy kollaboráció lenne, mint ahogy Putyin parlamenti „ellenzékének” munkája is csak Putyin hatalmának legitimálására elég”. A mandátum felvétele nyomán járó fizetésért a „látszatparlament látszatvitái helyett meg kell szervezni a valódi ellenállást és meg kell szervezni magunkat”.

Ilyen értelemben egységes választ kell, hogy adjon az ellenzék az országgyűlés alakuló ülésén, és a gyászmunka elvégzése után folytatni kell a munkát, hogy a tegnap történt „tragédia ne legyen végzetes”.

.Pest 2. számú választókerület A Budakeszit magába foglaló Pest 2. számú választókerületben 98,90 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz-KDNP jelöltje, Menczer Tamás külügyi államtitkár vezet Szél Bernadett, az ellenzéki összefogás jelöltje előtt.

Menczer a szavazatok 47,49 százalékát kapta meg, az előnye tetemes,  több mint 2 000 szavazattal kapott többet Szélnél.

Menczer 33 615 szavazatot, Szél pedig 31 217 szavazatot kapott, vagyis a kormánypártok jelöltje biztosan nyeri a kerületet.

Szél 2012 óta volt az országgyűlés tagja, 2014-ben és 2018-ban is országos listáról jutott be a parlamentbe. Négy éve is indult egyéniben Budakeszin, kevesebb mint 300 szavazattal kapott ki a Fidesz-KDNP akkori jelöltjétől, Csenger-Zalán Zsolttól.

2018 júliusában az LMP etikai bizottsága három évre eltiltotta a párttisztségektől, mert a határozat szerint „szervezte a koordinációt”. 2018 októbere óta Szél független képviselőként dolgozott.

A Mérce egykori alapító főszerkesztőjét választási győzelme és az ellenzék súlyos vereségének éjjelén kérdeztük a pártszövetség és az ellenzéki politizálás jövőjéről.


Jámbor szerint az, hogy a 2006-ban még az MSZP-re szavazó emberekből hogyan lettek aztán Jobbik-szavazók, és hogyan lettek most minden valószínűség szerint (bár a részletes adatokat is meg kell nézni) „full fideszes” szavazók, egy olyan „nagyon erős történés”, amiről sokat kell beszélnünk és gondolkodnunk.

A leendő képviselő válaszolt arra a kérdésre is, van-e értelme beülni egy újabb fideszes kétharmaddal is a parlamentbe. Szerinte nyilván igen, hiszen ezzel bízták meg a józsefvárosi és ferencvárosi szavazók, és olyan konkrét ügyekkel kampányolt, amelyeket vinnie kell a jövőben is.

Jámbor nem látja még egyelőre, hogy mit is jelent majd a gyakorlatban az, hogy a Párbeszéd 6 fős frakciójába ül be a parlamentben. És bár szerinte nincsen olyan út, hogy a pártszövetség ne maradjon „valahogy egyben”, még nem látja azt sem, hogy konkrétan mit is jelent ez majd a jövőben.

Arra a kérdésre, hogy a vasárnapi eredmények alapján hogyan értelmezhető Karácsony Gergelynek az az emblematikus kijelentése, hogy Magyarországon nincs igény baloldali politikára, Jámbor András – hozzátéve, hogy nagyon nem látja még az adatokat -, ha egyet tippelhetne, akkor az az lenne, hogy a vasárnapi eredmények éppen ennek ellenkezőjét bizonyították.

Megélhetési kérdésekkel kell politizálni, azokat a szavazói rétegeket kell megszólítani, akikhez most nem szólt a kampány, azokhoz az alsó középosztálybeli, középosztálybeli és szegény emberekhez, akik, feltételezése szerint korábban az MSZP-re szavaztak, majd a Jobbikra, vagy kiábrándultak a politikából, most pedig Fidesz-szavazók lettek.

Ez pedig nem ATV-s szereplések, és jól elmondott mondatok kérdése, hanem közösségek és politikai csatlakozás kérdése. Hogyan tudunk olyan politikát csinálni, amely becsatlakozik egyes társadalmi csoportokhoz, és az ő képviseletüket, közösségbe való becsatlakozásukat ellátja. Ez a kérdés igazából.

Elérte az 1 százalékos eredményt a vasárnapi választáson Gattyán György 100 napja alapított pártja, a Megoldás Mozgalom. Így ha kapott állami támogatást – a párt nem szívesen beszélt „pénzügyekről” –, nem kell visszafizetnie.

Gattyán György a választások után tartott beszédében leszögezte, hogy folytatják a munkát, egyúttal a digitalizációról, ami a kampány fő eleme volt, közölte, hogy nekik még mindig az a legfontosabb, de a két nagy politikai tömb is elkezdett ezzel foglalkozni.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni együttműködést akár a kormánnyal is, hogy a digitalizációs céljaikat elérjék, azt mondta, hogy ez egyelőre nem aktuális, de ha bárki kéri tőlük, hogy adják át a tapasztalataikat, tudásukat, vagy nyújtsanak segítséget, nyitottak erre – írja az MTI.

A Népszava arról ír, hogy a párt kampányzárója meglehetősen rendhagyó volt. Az újságírók csak Covid-tesztelés után léphettek be a párt szimpatizánsaitól a Normafa Hotel egyik hermetikusan elzárt épületébe. Az érkező vendégek a szálloda telkén egy óriási sátorban ünnepelhették a párt megalakulásának 100. napját.

A Megoldás Mozgalom elnökéről itt írtunk részletesen. A párt legutóbb azzal került be a híradásokba, hogy a 6. választókerületi jelöltjük, Ungár Dániel ajánlóívein több mint 40 elhunyt személy adata és aláírása is szerepelt. A budapesti jelölt végül nem indulhatott a választáson.

 

A négy kérdésből álló, a kormány által „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás elbukott. A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint az érvényességi küszöb 4,1 millió szavazat lett volna, azonban egyik kérdésre sem érkezett ennyi érvényes szavazat.

Az első kérdés így hangzott:

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

Erre a kérdésre 99 százalékos feldolgozottság szerint 3 521 425 (44,46%) szavazott érvényesen, 1 590 772 (20,08%) érvénytelenül, 2 753 911 (35,46%) pedig nem vette fel a szavazólapot.

A másik három kérdés így hangzott:

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Mindhárom kérdés esetében 95 százalék fölötti a nemek aránya az érvényesen szavazók között, de egyik kérdésben sem lesz eredményes a népszavazás, hiszen 1 millió 600 ezer ember érvénytelenül szavazott.

A homofób népszavazás tehát elbukott. Nem elhanyagolható győzelme ez azoknak, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak: így több NGO, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a hat pártot egybefogó ellenzéki tömörülés.

A Háttér Társaság köszönetet mondott mindazoknak, akik érvénytelenül szavaztak a népszavazáson.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}