Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt az idő számot vetni arról, hogyan romlott a magyar sajtó szabadsága a járvány alatt

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi, sajtóviszonyokkal kapcsolatos jelentése szerint Magyarország 92. helyen áll a világ országainak sajtószabadság skáláján. A járvány alatt jelentősen romlottak a független sajtóviszonyok, a legutóbbi mérés során ugyanis még a 89. helyen álltunk, mára azonban az Európai Unióban egyedül Bulgária teljesít rosszabbul nálunk.

A jelentés összesen 180 országban vizsgálta a független sajtó helyzetét, ez alapján Magyarország az EU alternatív, elnyomó modellje besorolást kapta. A sajtószabadság szempontjából a  legrosszabb helyzetben lévő ország Eritrea, ezt követi Észak-Korea, Türkmenisztán, Kína, Dzsibuti, Vietnam, Irán, Szíria, Laosz és Kuba. Az RSF mellesleg 2013 óta gyűjt adatokat különböző országokból a sajtószabadság állapotáról, hazánk pedig 8 éve folyamatosan romló tendenciát mutat. 2013-ban még az 56. helyen szerepeltünk, 2014-ben erős váltással már a 64. helyen végeztünk. 2018-ban a 73. helyre futottunk be, majd 2019-re már a 87. helyre estünk. A felmérés tükrében itt az ideje, hogy számot vessünk arról, hogy a kormány a járvány alatt milyen, a független sajtót ellehetetlenítő intézkedéseket vezetett be.

Nemcsak a kormányközeli sajtóban, de a köztévén és a hivatalos koronavírussal kapcsolatos tájékoztató oldalakon is folyamatosak a propagandaüzenetek, amelyek oltásellenességgel vádolnak bizonyos politikai csoportokat, miközben az ellenzéket és a független sajtót fenyegetik, hogy törekvéseikkel akadályozzák a járványkezelést. Már egy éve csak az Operatív Törzs online sajtótájékoztatóiból vagy Orbán Viktor Facebook oldaláról értesülünk a vírus fejleményeiről, ahol a szabad sajtót kérdezési lehetőségre sem méltatják.

Arról se tudunk semmit, mi folyik a kórházak falain belül, ugyanis a jelenlegi szabályok szerint az orvosok, ápolók nem beszélhetnek szabadon a nyilvánosság előtt, miközben a sajtó munkatársait nem engedik be az intézményekbe, így nem tudunk beszámolni arról, mi történik valójában. 28 szerkesztőség (köztük a Mérce is) nyílt levélben kérte a döntéshozókat, hogy ne akadályozzák a sajtó szabad tájékoztatását, engedjék az egészségügyben dolgozókat beszélni, az újságokat pedig beszámolni. Ezt a kormány annyival söpörte le, hogy az általuk baloldalinak titulált hírportálok úgyis csak kamuhíreket terjesztenek és lejáratják a magyar egészségügyet, valamint hogy ,,a kórházakban gyógyítani kell és nem kamerázni”. A szabad tájékoztatást ellehetetlenítő intézkedések során több olyan eset is előfordult, hogy a sajtónak saját magát kellett cenzúráznia. Pedig a független újságírásra a járvány idején nagyobb szükség van mint valaha, ugyanis életeket menthet.

De szintén az elmúlt egy évben történt, hogy az Index vezetése menesztette Dull Szabolcsot pozíciójából, a főszerkesztő kirúgásának hírére pedig július végén a lap szerkesztőségének nagy része beadta a felmondását, mivel a lépéssel súlyosan csorbult függetlenségük egyik alappillére, vagyis a szerkesztőség összetételének meghatározásának szabadsága. A független sajtóorgánumok közül a Klubrádiónak is búcsút inthettünk, mikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy pályázati döntés során megvonta a rádió frekvenciáját. Érvényes frekvencia nélkül a csatorna február 15. óta már nem sugároz az addig használt Budapest 92,9 MHz frekvencián, ehelyett csak interneten keresztül vált hallgathatóvá. De nemrég az ELTE-n működtetett EPER Rádió frekvencia pályázatát is elkaszálta a Médiatanács.

Habár az Index volt munkatársai a Telexnél, a Klubrádió pedig a YouTube-on tudta folytatni a tartalomgyártást, egy bezárás mindenhol megterheli a nézettséget. Az elmúlt években a sajtóperek gyakorlata is változott. Habár még mindig magasan a kormánypárti médiumok vesztik el a legtöbb helyreigazítási pert, a független médiumokat jelentősen megterheli, ha különböző jogi fórumokra terelik az ügyet, még ha végül nekik is ítélnek igazat. Ellenük pártok helyett magánszemélyek kezdeményezik az eljárást, és habár sokszor egyértelmű, hogy többedfokon is elmarasztalják őket, a Kúriáig viszik az ügyet. Ez hatalmas mentális megterhelést és anyagi költségeket ró az újságírókra. A Chomsky-féle tartalomszűrés alapvető módszere a sajtóperek indítása, amelyek a független sajtó megfélemlítésére szolgálnak. Ezért nem meglepő, ha sokszor inkább öncenzúrát alkalmaznak a médiumok az esetleges pereskedés elkerülése érdekében.

Az egészségügyi dolgozók megnyilatkozásának tiltásával pedig csak tovább nőtt az öncenzúra a járvány alatt. A sajtó kénytelen az MTI szépen beállított képeire és az Operatív Törzs által csepegtetett információkra hagyatkozni, miközben árgus szemekkel pásztázza a miniszterelnök Facebook oldalát, hogy a héten épp zárni, vagy nyitni készül a kormány. Ha pedig esetleg már mi is elvesznénk a kormányzati kommunikáció ködös útvesztőiben, csak ráfogják a független médiára, hogy „álhírgyár”.

 

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher