Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elkaszálta a Médiatanács az ELTE-n működtetett egyetemi közösségi rádió frekvenciapályázatát

Ez a cikk több mint 3 éves.

Formai hibára hivatkozva kizárta az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az ELTE Múzeum körúti épületéből sugárzó, a tanulást nagy mértékben támogató Első Pesti Egyetemi Rádiót (EPER) az eddig használt frekvenciájára kiírt pályázatból – szúrta ki a Media1.

A hatóság indoklása szerint „A Pályázó képviseletében eljáró személy a pályázati ajánlat 2021. március 17-én történő benyújtása során nem mutatta be a Pályázó hatályos adatait tartalmazó, a nyilvántartó szerv által 30 (harminc) napnál nem régebben kiállított papír alapú eredeti okiratot vagy annak hitelesített másolatát, csupán egy bírósági honlapról kinyomtatott, a Pályázó adatait tartalmazó dokumentumot adott be.”

Az ügyel kapcsolatban Jamriskó Tamás, a rádió főszerkesztője közleményt adott ki, melyben arról ír: úgy gondolták, hogy a hivatalos oldalról lekért adatok hitelesek, csakhogy a Médiahatóság szerint nem azok. Fellebbezési és hiánypótlási lehetőségük azonban nincs, ami Jamriskó szerint

„abszurd, mert a kisközösségi rádiós formát az egyszerűsített ügymenettel azzal a céllal hozták létre annak idején, hogy a kissebb, lokális, térségi, falusi és kis közösségi, ehhez nem professzionális szinten értő rádiók is eséllyel pályázhassanak, azaz szociális, segítő szándékkal. Az pedig, hogy a hiánypótlási lehetőséget is kiveszik egy formai szempontú paraméter esetén, az pontosan ennek az ellenkezője.”

Véleménye szerint a jelenlegi helyzetet árnyalja az is, hogy alig egy hónapja a – szintén elhallgattatott – Civil Rádió nyílt levélben fordult a Médiatanácshoz, amelyben aggályait fejezte ki a közösségi rádiózás hazai helyzetével kapcsolatban, kiemelve, hogy „a jelenlegi médiatörvény és szabályozás valójában csak névleg ismeri el a közösségi rádiózást, tartalmában nem.”

A főszerkesztő szerint jó esetben a közeli jövőben kiírják a újra a frekvenciapályázatot, amit, ha sikerül megnyerniük, a következő években is szólhat a rádió a 97.0-s frekvencián.

Ez azt is jelenti, hogy pályázhatnak kettő, a rádió működése szempontjából kiemelten fontos támogatásra, a „rezsi” pályázatra, amelyet a rádió működtetésére lehet fordítani és egy műszaki pályázatra, amelyből és önerejükből folyamatosan frissíthetik az EPER Rádió stúdióját és eszközparkját.

Kevésbé jó esetben csak kicsit később írja ki az NMHH az új pályázatot, így amennyiben sikerül is megnyerniük azt, túlcsúszhatnak a július 31-ei határidőn, ameddig a jelenlegi jogosultságuk tart, így lesz néhány hónap, amíg nem szól az éterben a rádió.

Ennél rosszabb forgatókönyveket is vázolt Jamriskó: ha a Médiahatóság jó néhány hónap múlva írja ki a frekvenciapályázatot, amelynek az átfutási ideje a kiírástól számítva a döntésig szintén néhány hónap, várhatóan az EPER Rádió hónapokig nem lesz fogható Fm-en, vagy legrosszabb esetben legalább hat hónap vagy egy év múlva írják ki újra a pályázatot, ami még hosszabb kényszerű elhallgatást eredményezhet.

A frekvenia jogosultság azért is fontos, mert ezzel pályázhatnak a támogatásokra, amelyekből az EPER-t fejlesztik és támogatni tudják különböző közösségi és közszolgálati műsorok elkészülését, előadások rögzítését, publikálását és archiválását. A támogatások elmaradása miatt ezeket a tevékenységeket kisebb hatásfokkal tudják majd ellátni.

A főszerkesztő azt ígéri, az EPER Rádió online változatlanul fog működni és műsort adni, „minden körülmények között”, illetve, hogy az eddig rögzített és elkészült hangzóanyagaikat, magazinokat, interjúkat, egyetemi előadásokat és egyéb tartalmaik archívumát megőrzik és mindenki számára elérhetőek maradnak.