Guy Debord tegnap, ma, holnap I.
Vannak, akik lassan belenyugszanak a világ állásába, és vannak, akik az ellenségeskedést választják: Guy Debord az utóbbiak közé tartozott.
Vannak, akik lassan belenyugszanak a világ állásába, és vannak, akik az ellenségeskedést választják: Guy Debord az utóbbiak közé tartozott.
Cserne Klára verse egy fiatal felnőttekből álló művészeti-pedagógiai közösség kríziséről és kiútkereséséről, illetve ennek szélesebb körű politikai jelentőségéről.
1915. november 1-jén jelent meg A Tett első száma. Kassák Lajos első folyóirata minden porcikájában háborúellenes volt, 1916-ban az uralkodó nézetekkel való szembehelyezkedés okán be is tiltották.
A kulturális munkások tudásai egy szolidáris mozgalom részeként nemcsak a művészet válságára, hanem a tágabb társadalmi krízisekre is tudnának reagálni – miközben ezek az alternatív intézmények megélhetést és stabilitást is nyújtanának a résztvevőknek.
A kormánypárti Demokratának adott interjút a sokat kritizált színházi vezető.
Az egyetemes művészet évezredes hagyománya volt a nők kihasználása múzsaként, aktmodellként, de a rengeteg névtelen áldozat után mára a szexuális zaklatások nyilvánosságra kerülésével – és olyan művészeknek köszönhetően, mint Betty Tompkins – megnyílt a párbeszéd a témáról.
Erre pedig bizonyítékok is vannak.
„A magyar kultúra sokszínűségét eddig a művészet szabadsága biztosította. A politika nem szólhat bele a színházi életbe! A színházigazgató kinevezési joga nem lehet hatalmi játszmák eszköze.”
Szorosabbra azt a gyeplőt!
Mitől és mennyire lesz egy művész rendszerellenes, és milyen lehetőségek vannak a társadalmi feszültségek művészeti kifejezésére?