Sem a NER, sem az EU: akkor ki hozhatja el a fenntartható zöld átmenetet?
A tőke minél nagyobb megtérülése helyett az emberi szükségletek szolidáris kielégítése kerüljön a központba.
A tőke minél nagyobb megtérülése helyett az emberi szükségletek szolidáris kielégítése kerüljön a központba.
A rezsim meglátta a lehetőséget a napelemekben politikai-gazdasági hátországának megerősítéséhez.
Az energiapolitika terén az EU válasza minden kihívásra a piacosítás, ez pedig tévút.
A migrációs válság tüneti kezelése és a fokozódó ellenőrzöttség ismét arra mutat, túl későn, túl keveset tesznek a nagy gazdasági szereplők a klímavédelemért.
A szövetkezetek ellenállóbbnak bizonyulnak a válságnak a hagyományos vállalkozásoknál, és akár azok alternatívájaként, kihívójaként is megjelenhetnek a világjárványt követő gazdasági újjáépítés során.
A 2008-as válság után globálisan megerősödtek az alternatív közgazdaságtani megközelítések, többek között a fánkgazdaságtan is. A mostani válság is magában rejti a potenciált, hogy elmozduljunk a környezetünkkel harmonikus viszony és együttélés irányába.
A birminghami Lucas harci repülőgép gyárra a felszámolás sorsa várt 1976-ban. A dolgozók inkább elkezdtek hasznos dolgokat gyártani.
A kulturális munkások tudásai egy szolidáris mozgalom részeként nemcsak a művészet válságára, hanem a tágabb társadalmi krízisekre is tudnának reagálni – miközben ezek az alternatív intézmények megélhetést és stabilitást is nyújtanának a résztvevőknek.
A vidéken újrakezdés és önfenntartás napjainkban egyre népszerűbb, a terhek megosztása nélkül azonban sokszor a puszta túlélés is megugorhatatlan feladatnak bizonyul.
A Fordulat frissen megjelent, a Szolidáris Gazdaság Központtal közösen szerkesztett új száma arra tesz kísérletet, hogy megmutassa az ökológiai és gazdasági válságra reagáló mozgalomépítés egy lehetséges irányát.