Kizsákmányolás az újkapitalizmusban
Szinte már itt az az idő, amikor az egyéni szintű kizsákmányolások kollektíve felismerhetővé összegződhetnek, az ellenük való harc pedig így társadalmi hatóerővé válhat.
Szinte már itt az az idő, amikor az egyéni szintű kizsákmányolások kollektíve felismerhetővé összegződhetnek, az ellenük való harc pedig így társadalmi hatóerővé válhat.
Talán most már elhiszik a munkavállalók mindenhol, hogy szembe lehet szállni a kizsákmányolással, hogy ki lehet harcolni a tisztességes béreket, a megbecsülést, a pihenőidőt maguknak.
Február 1-től 7400 rendőr pedig új, „rendvédelmi igazgatási jogviszony” alá kerül, 1400-an a Munka Törvénykönyve hatálya alá. 550-en még így is kimaradnak a béremelésből.
Nem elég a rabszolgatörvény eltörlése, a 2012-es munka törvénykönyve egészének felülvizsgálatára szükség volna.
A rabszolgatörvény-ellenes magyarországi mozgalom továbbra is törékeny, erre utal legalábbis, ha azt a lengyel és francia helyzettel vetjük össze. Ugyanakkor van remény a megszilárdulásra is.
Közben tovább érkeznek az alacsony fizetésekről és embertelen túlórákról szóló rendőri beszámolók.
A jogászgyerek úgy képzeli, hogy majd a dolgozó odamegy, és érvényesíti a jogait, a valóságban meg az van, hogy jól seggbe rúgják… a törvénnyel kitörölheted a segged, mert az nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót védi.
Akármi lesz is, mozgalmas, küzdelmes idők előtt állunk, melyben a baloldaliak végre kiléphetnek a hosszan tartó depresszió állapotából…
A Honvédkórház számos dolgozója fontolgatja a felmondását.
Akár sztrájkba is léphet a győri Audi dolgozóit tömörítő helyi szakszervezet, miután három hét után sem kaptak választ bérmegállapodási ajánlatukra munkáltatójuktól, az Audi Hungáriától.