Kizsákmányolás az újkapitalizmusban
Szinte már itt az az idő, amikor az egyéni szintű kizsákmányolások kollektíve felismerhetővé összegződhetnek, az ellenük való harc pedig így társadalmi hatóerővé válhat.
Szinte már itt az az idő, amikor az egyéni szintű kizsákmányolások kollektíve felismerhetővé összegződhetnek, az ellenük való harc pedig így társadalmi hatóerővé válhat.
Egy borotvamárka profitorientált harcáról a nem létező mérgező maszkulinitás ellen.
Túl sok hulladékot termelnek a gyártók.
Ez tisztán látszik a privát bankok és alapkezelők számláiról készített legújabb elemzésből is.
Akármi lesz is, mozgalmas, küzdelmes idők előtt állunk, melyben a baloldaliak végre kiléphetnek a hosszan tartó depresszió állapotából…
Lehet, hogy ebben a rendszerben nincs jobb opció – azonban opció egyáltalán?
A valódi magyar baloldalnak ki kell találnia, hogy miként lehet horizontális szerkezetű, uralom nélküli, a végsőkig toleráns intézményeket a világra hozni, amelyeknek ugyanakkor van intézményi memóriájuk, képesek hagyományt és történetet költeni és rögzíteni, amelyben a barátság egyenlősége uralkodik.
A legfőbb probléma a rabszolgatörvénnyel az, hogy kizsákmányoló. De mit jelent pontosan a kizsákmányolás, miért kellene azt problémának tartanunk?
A kommunistákból – akik persze csak nevükben voltak kommunisták – az új demokraták lettek, az államiból magán, a munkásosztály harcából pedig etnikai harc lett.
Nem elégedettebbek vagy boldogabbak a nyugdíjprémiumtól a magyar nyugdíjasok, hanem rá vannak szorulva, és ezt tudják is nagyon jól.