Eső után köpönyeg
Mi értelme volt, hogy Soros György akkor szólalt meg, amikor az ellene indított „nemzeti konzultáció” már lefutott.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Mi értelme volt, hogy Soros György akkor szólalt meg, amikor az ellene indított „nemzeti konzultáció” már lefutott.
Benzinár-csökkentő magánakciójával Tállai András bizonyára jót akart, de ha igazán segíteni akar az embereken, akkor többre lesz szükség ideiglenes látszatintézkedéseknél.
Guy Debord maga is kitűnő példája (vagy áldozata) a kései kapitalizmus általa leírt tendenciájának, amely mindennek a banalizálásában és ellaposításában áll.
Ha szabadságot akarunk, nem csak a Fidesz, hanem mindenki oligarcháival le kell számolni.
Németh Szilárd szerint nem írtuk alá az Isztambuli Egyezményt, pedig de. Viszont a rezsibiztos egyetért Semjénnel, aki szerint a magyar nőket csak a muszlimoktól kell félteni.
Kinyírta a saját maga által épített politikai pillanatot a Közös Ország Mozgalom?
Ha a Monsanto a melegjogok, és úgy általában az emberi jogok okleveles bajnoka lehet, akkor ott valami nagyon nem stimmel.
Az életszínvonal, a fogyasztás javulása, a restaurációs periódusokra furcsa mód jellemző – politikamentes – kulturális föllendülés, egyben lemondás az egyéni és közösségi szuverenitásról, a politikai szabadságról: ez a „kollektív emlékezetben” a maximum, amit népünk elért.
A hatalmi egyenlőtlenség nem csak a nők elleni erőszakban fejeződik ki, hanem akkor is, amikor a feministák és az antifeministák az erőszakról beszélnek.
Ha nem vigyázunk, a feministák helyett az antifeministák fogják elmagyarázni, mi az a feminizmus.