Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Míg a Marton László körül kirobbant botrány esetében nagyon sokan reflexből a nyilvánosság elé álló áldozatot hibáztatták, addig Kerényi Miklós Gábor esetében ez már fel sem merült. Mi változott?
Unalmas téma az offshore cégek és az adóelkerülés ügye, pedig ez ma az első számú probléma, mely sürgős megoldásra vár.
A forradalom folytatódó története még mindig az osztályegyüttműködés fölbontásának időszakában van elméletileg, és a polgári egyenlőség-egyenjogúság rekonstrukciójának szakaszában politikailag: mintha még mindig 1917 februárjában lennénk. 1917 októbere még csak ezután következik.
A magyar kormány „megvédte” a családokat: a választásokig meghosszabbítja a többezer családot érintő moratóriumot. Utána pedig felőle mehetnek az utcára.
Ez így nem mehet tovább, ha nem akarunk történelmi Fidesz győzelmet látni 2018 áprilisában.
Minden egyes alkalommal, amikor egy miniszter, egy képviselő, vagy az utolsó utáni aktakukac, aki az állam ügyeivel foglalkozik, kibújik az ellenzék vagy a sajtó kérdései alól, megsérti a demokráciát, semmibe veszi a népképviseletet.
Benéztünk a Fidesz kereszténységről és keresztényüldözésről szóló retorikája mögé!
József Attila írásának, amelyre itt föl akartam hívni a figyelmet, úgyszólván nincsenek aktualizálható tanulságai, mivel a munkásmozgalom pillanatnyilag szünetel (jobb esetben talán „átalakítás miatt zárva”). De van, ami – a kontextustól függetlenül – mégis hasznosítható belőle.
Mire az anyák hazamennek a kórházból, már százszor megkérdőjelezték a kompetenciájukat, és teljesen leépítették az önbizalmukat. Erről beszélni is nehéz, nem hogy mozgalommá szerveződve tegyünk ellene.
Hétfőn reggel tüntetnek a kéményseprők a Parlament előtt. A kutya se lesz ott. Pedig nem csupán azért tüntetnek, mert tönkreteszik a szakmájukat, mert elveszik a megélhetésüket, hanem értünk is.