Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Akkor is jó évünk volt, ha beledöglöttünk

Ez a cikk több mint 6 éves.

Mert bizony kőkemény év volt a 2017-es a Mérce szerkesztőségének. Persze nem panaszkodni akarok, az a sok szeretet, dicséret, olvasói levél és persze támogatás, amit tőletek kaptunk, minden nehézségen tovább lendít minket. Na meg persze a kritikák, amikből egy nagy teherautónyit kaptunk, és reméljük, látszik, hogy próbáljuk megfogadni is őket.

Tavaly ilyenkor álmodni se mertünk volna arról, ahová egy év alatt eljutottunk. Idén több mint 23 milliónyi forinttal támogattátok a Mércét, összesen több mint 3000-en. A Facebook-oldalunk majdnem 150 ezer fősre nőtt, miközben tavaly ilyenkor léptük át a 100 000-es határt. Összességében majdnem 10 millió oldalletöltést köszönhetünk nektek a Kettős Mérce blogon, majd a merce.hu-n.

Tehát tényleg nem panaszkodni jöttem, hanem mesélni, hogy mi hogy éltük meg 2017-et, ami úgy indult, hogy nem tudtuk, év végéig tudjuk-e majd üzemeltetni a Kettős Mérce blogot, és úgy fejeződött be, hogy van egy merce.hu.

A Mérce története egy folyamatos tanulás, tudatosodás, fejlődés. 2014-ben találtuk ki, hogy jól van, akkor ezt a blogot elkezdjük rendszeresen csinálni és fejleszteni, azóta több mint 20 tagja volt a szerkesztőségnek, amely most a legnagyobb: 10 fő, teljes-, fél-, háromnegyed-, negyed-, sőt ötödállásban, ki mennyit tud hozzárakni a melóhoz.

Sokáig kocsmákban dolgoztunk, meg otthonról, vagy a munkából-szabadidőben, azután egy 14 négyzetméteres szobából, hogy eljussunk mára oda, hogy van egy irodánk, igaz, egy volt kocsma helyén.

Két éve kértünk először pénzt tőletek. Az első évben össze is jött 9 millió, a másodikban 23, és jövőre megpróbálunk 33 milliót összegyűjteni. Az elmúlt években megtanultuk, mi az a fundraising, hogy kell projekteket menedzselni, a közösségi médiát kezelni, és valamennyire újságot is írni, még ha nem is tökéletesen. Mindent egyszerre kell tanulnunk, és majd meglátjuk, mi következik be előbb, hogy profik leszünk, vagy az, hogy elérjük azt a határt, hogy ezt már profiknak kell csinálni.

Nagyjából a Mérce idei éve is ennek a fejlődésnek és tudatosodásnak a mentén bontható 3 részre.

Júniusig összeraktuk a Kettős Mércét annyira, hogy naponta jöttek a pozitív visszajelzések, hogy ez tényleg az a lap, amire szükségünk van. Aztán szétvertük az egészet, egy új koncepció mentén, és októberre összeraktuk a merce.hu-t. 4 hónap alatt építettünk fel a semmiből egy új portált. Majd október óta elkezdtük megint összerakni, elkezdtünk tanulni egy teljesen új működést, hogy egyre többen mondják azt: igen, ez a mi lapunk. És közben ugye újságot is írunk.

Az év első felében a NOlimpia, a CEU-s tüntetések kapcsán nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy hírrel, élő közvetítéssel, percről-percével, a teljes magyar sajtót megvertük, hogy aztán nálunk jelenjenek meg a reflexiók is ezekre a történésekre, elemzések, publicisztikák formájában. Mindemellett tudtunk vinni olyan, számunkra elementárisan fontos ügyeket is, mint a dolgozók jogai. Öröm, hogy a 20 legolvasottabb idei cikkünkből egy az egészségügyi dolgozók bérhelyzetéről, egy a Tesco dolgozók tüntetéséről, egy a mentősök tüntetéséről, és egy a pihenőidő elvételére vonatkozó, szerencsére megbukott törvénytervezetről szól.

És persze nyáron sem álltunk meg. Egyszerre terveztük a Mérce új arculatát, az új portált, hajtottunk végre szervezetfejlesztést és egy pénzgyűjtő kampányt is a merce.hu-ra. Ugyanúgy pörgettük a témáinkat, a cikkeinket, a Facebookot. Nem volt lazsálás. Inkább napi 12-14 óra munka.

Október 22-én pedig elindult a merce.hu. Akkor az indító cikkben türelmet kértem.

Mást nem tudok tenni, továbbra is türelmet kérek. Bár kívülről talán ez kevésbé látszik, de már két hónap alatt óriásit fejlődtünk afelé, ami a Mérce akar majd lenni. Egyre több valóban olyan cikk van, amilyet saját magunk is szeretnénk látni a portálon a későbbiekben is.

Az első két hónap arról szólt, hogy tanuljuk ezt a hírgyártás nevű dolgot. A következő két hónap pedig arról fog szólni, hogy egyre több saját hírt hozzunk a nekünk fontos témákban, egyre karakteresebb balos lapot csináljunk a Mércéből.

Ebben, ahogy korábban a blogon is, óriási támogatást kaptunk azoktól a szerzőktől, akik a Mércén osztják meg veletek elemzéseiket, hogy nap mint nap a dolgok mélyére is nézhessünk, és felmutathassuk a számunkra legfontosabb értékeket. Reméljük, 2018-ban is méltóak leszünk a bizalmukra, akárcsak arra a más jellegű, de éppúgy fontos önkéntes munkára, amelyet mások fektettek abba, hogy létezzen egy szabad, a széles tömegek emancipációja, felemelkedése mellett elkötelezett és egy igazságosabb, boldogabb Magyarországért is küzdő lapunk.

Nekik, nektek is azt ígérjük, tanulni fogunk, tudatosabbak leszünk, és fejlődni fogunk. Ha tehetitek, maradjatok velünk, támogassatok minket, kritizáljatok és dicsérjetek, ha van rá ok. Nézzük meg veletek együtt, hova jut el a Mérce. Mert ez a lap nélkületek nem működne, a Mércét ti tartjátok fenn, pont ezért a ti lapotok is!

Címlapkép: „Nem adjuk a jövőnket” – 2017. május 21-én több tízezren vonultak utcára a CEU védelmében Budapesten (FOTÓ: CSOSZÓ GABRIELLA / FREEDOC)