Decemberben tíz évre előre kapott környezethasználati engedélyt a gödi Samsung a hatóságok jóváhagyásával, ami úgy tűnik, rugalmasan módosítható, a dél-koreai multi ugyanis újabb több mint 43 ezer négyzetméterrel bővítené gödi akkumulátorgyárát. Az engedély módosítási folyamatát már meg is indította a Pest Vármegyei Kormányhivatal – ami a már megszokott módon, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítva zajlik.

A hatóság közleménye szerint a telephelyen két épületet bővítenének, valamint az ezeket összekötő hidat is. Újabb három kazánt is telepítenének a már meglévő hét mellé, „az akkumulátor gyártási kapacitás növelése érdekében” pedig további négy gyártósort létesítenének a meglévő 12 mellé.

Néggyel bővül az úgynevezett „mixing” területek száma is – itt történik az akkumulátorgyártás első lépése, az elektróda gyártás, és itt használják a hírhedt oldószert, az NMP-t, amelyből találtak már a gödi kutak vizében, a gyárból kiömlött szennyvízben és a levegőben is.

Ezzel együtt 20 százalékkal növekedne a gyártási kapacitás, valamint a szerves oldószerekből az eddigi közel 14 és fél ezer tonna helyett 22 ezer tonnányit használnának fel éves szinten. A Samsung által beépített terület így 510 575 négyzetméterről 553 864 négyzetméterre növekedne.

A hatóság közleménye szerint „a tervezett bővítés során a gyártechnológia nem módosul, ugyan azon alapanyagokból ugyan azt (sic!) a terméket tervezik előállítani, mint ami a már meglévő gyártósoroknál történik”.

A környékbeli lakosok azonban épp ezzel a „jól bejáratott” gyártechnológiával kapcsolatban bizalmatlanok évek óta.

A lakott terület közvetlen szomszédságába épített, mostanra gigantikusra nőtt akkumulátorgyár ugyanis zavaróan zajos éjszakánként (amit hosszú évek lakossági panaszáradata után most egy szakaszon egy mindössze öt méter magas zajvédő fallal próbálnak orvosolni), rendszeresen napvilágot látnak szabálytalanságok (tetten érte már a hatóság a dél-koreai multit például súlyos tűzvédelmi szabálysértésen és a dolgozók rákkeltő anyaggal való veszélyeztetésén is), amelyek miatt a gödiek a saját biztonságukat is féltik, arról nem is beszélve, hogy átláthatatlan, milyen hatással van a környezetre és az emberek egészségére a gyár – ismeretlen mennyiségű – kibocsátása. Az a néhány adat pedig, amely rendelkezésünkre áll, csak tovább fokozza az aggodalmat.

Mint arról az Átlátszó beszámolt, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból kiderült, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése: az elektróda-gyártás során használt mérgező, belélegezve magzatkárosító hatású szerves oldószerből, az NMP-ből 88 tonna került a levegőbe 2019 és 2022 között.

Ami azonban ennél is aggasztóbb, hogy ennek a nagy része, 81,4 tonna egyetlen év alatt, 2021-ben került ki, ennek az okára pedig nincs magyarázat.

Az NMP-t először 2022-ben mutatták ki olyan helyen, ahol semmi keresnivalója nem lett volna: a helyi Göd-ÉRT Egyesület akkor akkreditált laboratóriummal vizsgáltatta be több kerti locsolókút vizét, amiben NMP-t mutattak ki. A szennyezés okát és forrását sem a hatóságok, sem a vízmű nem tárta fel.

Idén aztán újra előkerült az NMP, ezúttal a gyár melletti termőföldeken felbugyogott szennyvízben (az ilyen esetek rendszeresek a környéken), amiből a Greenpeace vett mintát. A vizsgálat jelentős mennyiségben – 200 mikrogramm/liter – mutatta ki a súlyosan egészségkárosító oldószer jelenlétét. A környezetbe került NMP-szennyezések egyikét sem vállalta magára a Samsung; a legutóbbi két esetet még csak nem is kommentálta.

A Greenpeace a vizsgálat után többek közt azt kezdte követelni, hogy a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és ha az akkumulátorgyár a forrása az NMP-nek, akkor biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyezések. Ezzel kapcsolatban a vízmű szolgáltató annyit közölt, hogy csőtörés történt, a kifolyt szennyvízben a Samsung kommunális szennyvize is benne volt,  a gyár ipari szennyvízvezetékén nem volt csőtörés, az ipari szennyvízelvezető rendszeren nem volt üzemzavar. „A hibaelhárítást a Vízmű munkatársai elvégezték, a fertőtlenítés és takarítás is megtörtént a hiba észlelésének napján.”

Hogy ennek ellenére miért volt NMP a szennyvízben, azt továbbra sem tudhatjuk.

A zöld szervezet követeli továbbá, hogy a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy valóban fel tudjanak lépni a szennyezések ellen, akár sokkal elrettentőbb büntetési tételekkel is, mint a jelenlegiek (a munkavédelmi bírságok felső határát ugyan 100 millió forintra emelte a kormány nemrég, az ellenőrzések nem elég gyakoriak, környezetvédelmi kérdésekben pedig ennél is kevésbé vannak a helyzet magaslatán a hatóságok); garantálják a lakosság és a dolgozók egészségét; ne nyomják át az akkuberuházásokat a lakosokon az akaratuk ellenére, és legyenek folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések.

A Samsung újabb bővüléséről szóló közleményt egyébként nem verték nagydobra a döntéshozók, Göd weboldalán a nem túl figyelemfelkeltő „Tájékoztató” címet kapta, míg a különleges gazdasági övezet felett őrködő vármegyei önkormányzat oldalán még ennyit sem találni.

A bővítés kapcsán online – avagy köz nélküli – közmeghallgatást sem hirdettek meg, a lakosság május 1-ig küldhet írásban véleményt, már amennyiben szembetalálkozik valahogy egyáltalán ezzel a lehetőséggel.