A politikus Dante és a korai kapitalizmus
Dante halálának hétszázadik évfordulóján még mindig rejtélyesnek tűnik, hogy miben áll vagy minek köszönhető költészetének és gondolkodásának nagysága.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Dante halálának hétszázadik évfordulóján még mindig rejtélyesnek tűnik, hogy miben áll vagy minek köszönhető költészetének és gondolkodásának nagysága.
Ha létre is jönne egy „tehetséges” és szigorúan „piaci alapú” nemzeti tőkésosztály, nem világos, hogy ez miben hozna változást a munkavállalói jogokat vagy a környezetpusztító beruházásokat illetően?
Ha ez a mai ellenzék mégis nyerne jövőre, akkor ellenzékben leszünk vele szemben.
Jelenleg az irodalmi élet nem az invenciózus alkotásokat, nem a nóvumot díjazza. A művek általános (és némiképp megfoghatatlan) esztétikai romlása helyett az igazi probléma az, hogy a „jutalmazási rendszer” kifejezetten piaci alapon operál.
A kommunizmus az együttlét azon kerete, amelyben a szabadság felszabadítja magát – ezt írta, értelmezte Jean-Luc Nancy, a kontinentálisnak nevezett filozófia egyik utolsó jelentős alakja. Jean-Luc Nancy augusztus végén hunyt el.
A menekültek pont ugyanolyanok, mint mi. Vannak közöttük egyedülállók, családok, ez utóbbiból szigorúbb hangulatúak és boldogok. Vannak tervezgetők, álmodozgatók és gátlástalan hazudozók. Pont ugyanolyanok, mint mi, magyarok.
A magyar állam segélynek nevezi azt, amit épp el akar venni, vagy nem akar többet adni belőle, és íme, az eredmény: az európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküli segély.
A miniszter évnyitóbeszédében homlokegyenest szembement a kormány agrárpolitikájával.
Arra, hogy roma közösséget a koronavírus-betegség súlyosabban érintette, mint a nem romákat, pusztán következtetni tudunk. Azonban az, hogy a járvány minden következményével egy kataklizma erejével hatott a legszegényebb községek lakóira, s ezeken belül a romákra – egyértelmű.
Legkésőbb 1933 óta olyan erőkkel állunk szemben, amelyek ellenségüknek tekintik az emberiséget mint olyant, sőt: letagadják a puszta létezését. Ezért lehet az afganisztáni és másunnani menekültek befogadását a legridegebben elutasítani, ezért lehet visszalökni őket a kín- vagy éhhalálba, mert az elutasítók úgy vélik, hogy az elutasítottak nem tagjai az emberiségnek.