El lehet nevezni hibrid demokráciának, autoriter demokráciának, kutyafüle demokráciának, de leginkább ahhoz a gyümölcsléhez hasonlít, ami nem 100%-os, hanem gyümölcssűrítmény hozzáadásával készült. Tehát tudjuk, hogy hiába hívják úgy, valójában soha nem látott valódi gyümölcsöt.
A hatvanas évek másról sem szóltak mint a tömegmunkások harcairól, akik szemben elődeikkel, a szakképzett, szervezett, büszke munkásöntudattal rendelkező munkásokkal, már távolról sem akarták a gyárakban leélni az életüket, hogy a korban használt nyelvvel éljünk: „a munkásöntudat átugrásával proletáröntudatra tettek szert”.
A lakhatási válságon nyerészkedik a fideszes elit, és a kárvallottjait el akarja tüntetni a szem elől.
Akik a #Metoo-ból a higgadt párbeszédet hiányolják, elfelejtik, hogy a polgári jogi és kisebbségi mozgalmak sem kéztördelve indultak.
A rászoruló időskorúakról való gondoskodásra a magyar állam a szükségesnél kevesebbet költ, ami azért lehetséges, mert a magyar társadalom az idősekről való gondoskodást jellemzően a családon belül kezelendőnek tekinti.
Hogy lehetséges, hogy míg például Sepp Blatternek egy tízmillió dolláros korrupciós ügy miatt kellett lemondania, Magyarországon sokkal nagyobb ügyeknek sincs következménye?
A Fidesz még a saját elhatározása megvalósításához sem teremtette meg a szükséges feltételeket.
Akár alkalmazzák a törvényt, akár nem, le kell szögezzük: embertelen, és értelmetlen dolog az erőforrásainkat büntetésre pazarolni.
Ez pedig szemétség, nem csupán a rendőrökkel szemben, hanem mindannyiunkkal szemben akik azt várják el, hogy a rendőrök a köz érdekében lépjenek fel.
Október 15-én lép hatályba az Alaptörvény 7. módosítása, mely egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy Magyarországon „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.” Hogyan és mit is sikerült a törvényalkotóknak összehozniuk ahhoz, hogy a jövőben több jogsértés körüli jogvita és ne kevesebb hajléktalan legyen az országban?
