Tovább fogunk élni, mint ők

Nehéz erre szavakat találni. Múlt szombaton egy szélsőjobboldali tömeggyilkos besétált egy pittsburghi zsinagógába, és lemészárolt 11 embert, köztük egy 97 éves nőt, egy testvérpárt és egy házaspárt is. Ez volt minden idők legsúlyosabb antiszemita indíttatású támadása az Egyesült Államokban.

terrorista, Robert Bowers Gab-profilja (ez egy, a Twitterhez hasonlító szélsőjobbos közösségi média platform) tele volt különféle antiszemita, bevándorlásellenes és összeesküvés-elmélet hívő tartalmakkal (az egyik posztja szerint például Amerika nem tehető újra naggyá addig, amíg „bibsi fertőzöttség” alatt áll). Szerinte a zsidók „népirtást” követnek el népe (a fehér amerikaiak) ellen, a hondurasi menekültkaravánt pedig „megszállóknak” tartotta. Profilján posztolt a fegyvereiről is. Trump elnökről is megvolt a véleménye, szerinte ő valójában nem nacionalista, hanem globalista. Ugyanakkor az FBI szerint nem érdeklődtek iránta a hatóságok, érvényes fegyverviselési engedélye volt.

Fel kell ugyanakkor tennünk a kérdést, mi vezetett odáig, hogy egy héten belül két szélsőjobboldali kötődésű erőszakos cselekmény rázta meg Amerikát?

(A másik a Demokrata Párt vezetői politikusainak és más Trump-kritikusoknak küldött csőbombák esete.)

Az amerikai szélsőjobbnak komoly lökést adott Donald Trump megválasztása – és így többek között az antiszemita indulatoknak is. Az Anti-Defamation League, a legnagyobb amerikai antiszemitizmus-ellenes szervezet számai alapján 2017-ben 2016-hoz képest 57%-kal nőtt az antiszemita incidensek száma Amerikában (és már a 2016-os számok is jelentős növekedést mutatnak), de komoly kiugrás történt 2016 novemberében, az amerikai elnökválasztás hónapjában is. A most következő félidei választások előtt pedig megnőtt az újságírókkal és politikusokkal szembeni online antiszemita cselekmények száma.

Természetesen nem minden antiszemita incidens történik szélsőjobboldali megfontolásból, beszélhetünk baloldali és iszlamista antiszemitizmusról is. Ugyanakkor a tendenciák egyértelműek: az antiszemitizmus és a szélsőjobb megerősödése párhuzamos, és bár Trump és az „alt-right” vezető figurái ritkán nyíltan antiszemiták, a hangsúly a „nyíltan”-on van: ahogy az Orbán-kormány Soros-kampányai, úgy az amerikai jobboldal sorosozása is antiszemita húrokat penget.

Valószínűleg a Trumpot zsidóbérencnek tartó Robert Bowers az amerikai szélsőjobboldalon is kilógott a sorból. De tavaly a charlottesville-i felvonuláson is arról skandáltak, hogy „a zsidók nem fognak minket lecserélni”, hiszen szerintük az amerikai demográfiai változások, a fehér amerikaiak várható kisebbségbe kerülése (az a bizonyos „fehérek elleni népirtás”) zsidó ármány. Nem véletlenül került a szélsőjobboldal (így többek között Bowers) érdeklődésének középpontjába a menekülteket támogató zsidó segélyszervezet, a HIAS.

A 97 éves Rose Mallinger, a 84 éves Bernice Simon és 86 éves férje, Sylvan, valamint a 75 éves Joyce Fienberg már éltek a Soá idején – szerencséjükre, Amerikában. Nem volt okuk arra gondolni, hogy egyszer Pennsylvaniában is életveszélybe kerülnek a zsidóságuk miatt.

Öt perccel azelőtt, hogy értesítették a rendőrséget a lövöldözésről, Robert Bowers megírta élete valószínűleg utolsó Gab-posztját. Eszerint Bowers nem tudja tovább nézni, ahogy a „népét” (a fehér amerikaikat) „mészárolják”, és kezébe veszi a dolgokat. A „fehérek mészárlásáról” szóló antiszemita összeesküvés-elmélet miatt Robert Bowers immár minden idézőjel nélküli mészárlásba kezdett. Rose Mallingernek és tíz társának, 73 évvel a koncentrációs táborok felszabadulása után, pusztán zsidóságuk miatt kellett meghalniuk.

Bowers tette borzalmas, ám tulajdonképpen magától értetődő következménye a nézeteinek. A gyűlölet könnyen ide vezet, mint ahogy ide vezetett tíz éve Magyarországon is a romákkal szembeni gyűlölködés. Amikor valakit „kártevőnek” neveznek, az magával hordozza azt is, hogy a „kártevőt” ki kell irtani. Ezt sosem szabad elfelejtenünk. Érthető, ha valaki egy kicsit nehezebben vállalja zsidóságát egy ilyen eset után.

Azonban nem szabad meghátrálnunk sem. Nem szabad (nekünk, a zsidó közösség tagjainak különösen nem) ölbe tett kézzel néznünk, ahogy egyre erősödik a szélsőjobb a világ minden táján. Nem szabad behódolnunk nekik, és nem szabad engedni a gyűlölködésnek – még akkor sem, ha azt mondják, a zsidók érdekében gyűlölködnek. Egyfelől erkölcstelen volna, másfelől pedig az igazság az, hogy akik ma a muszlimokat gyűlölik, holnap mást fognak – és a nyugati történelemben a zsidók igen gyakran válnak gyűlölet tárgyává.

Legyünk hát szolidárisak azokkal szemben, akiket bántanak – ahogy az amerikai muszlim közösség tette a pittsburghi lövöldözés után, akik eddig kb. 180 ezer dollárt gyűjtöttek össze az áldozatok családjainak. A szolidaritás erkölcsi kötelességünk. Joggal félünk a szélsőjobboldaliaktól (és más antiszemitáktól) – de nem szabad engedni a félelmeinknek.

Mir velen zei iberleben – tovább fogunk élni, mint ők.

Címlapkép: A megtámadott pittsburgh-i zsinagóga előtti utca; forrás: Twitter.
Olvass tovább!