Ha a Magyar Idők szerint senkit sem érint a 400 óra túlmunka, akkor miért kellett törvénybe írni?
Több szakszervezet számolt már be arról, hogy a vállalatok igenis alkalmazni fogják a rabszolgatörvényt.
Több szakszervezet számolt már be arról, hogy a vállalatok igenis alkalmazni fogják a rabszolgatörvényt.
A jogászgyerek úgy képzeli, hogy majd a dolgozó odamegy, és érvényesíti a jogait, a valóságban meg az van, hogy jól seggbe rúgják… a törvénnyel kitörölheted a segged, mert az nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót védi.
Akármi lesz is, mozgalmas, küzdelmes idők előtt állunk, melyben a baloldaliak végre kiléphetnek a hosszan tartó depresszió állapotából…
Beauvoir a nő helyzetének enciklopédikus rajzával a társadalmi nemek tudománya alapjául szolgált, „A második nem” ma is a legjobb átfogó mű e területen, maga a biológiai nem (sex) és társdalmi nem (gender) megkülönböztetése is visszavezethető rá.
Ha hiszünk abban, hogy akár csak minimális esély is van egy jobb Magyarország megteremtésére, akkor racionális cselekedetté válik az ezért való munka.
Így kergették szüleim azt az álmot, amit elhitettek velük, miszerint ha többet dolgoznak, többet is keresnek, és az majd milyen jó lesz. De ennek nagy ára volt.
A rabszolgatörvény ügye a hazai ellenzék nagy próbatételévé vált – de nem abban az értelemben, ahogyan a legtöbben az ellenzéki térfélen gondolják.
Politikatudományt művelni csak demokratikus keretek között lehet, a „modern” politikatudomány ugyanis azzal párhuzamosan jött létre, hogy a nép egyre nagyobb mértékben kiharcolta a politikai részvétel jogát.
György László szavai most úgy tűnik, tisztázzák minden érdeklődő számára: az általuk elképzelt felsőoktatás célja, hogy kiszolgálja a piac igényeit, a világszínvonal ára pedig az, hogy lemondanak a rossz anyagi helyzetben lévő fiatalokról.
Ennél a menünél tényleg nincs szimbolikusabb, hogy Orbán Viktornak jár a 300 forintos csülkös bableves ebben az országban, közpénzzel megtámogatva.