Mit remélhetünk a magyar konzervatívoktól?
A magyar konzervatívoknak még hosszú és rögös utat kell megtenniük önvizsgálatban, a helyzet elemzésében, hogy képesek legyenek a maguk módján szembenézni a rezsim támasztotta kihívásokkal.
A magyar konzervatívoknak még hosszú és rögös utat kell megtenniük önvizsgálatban, a helyzet elemzésében, hogy képesek legyenek a maguk módján szembenézni a rezsim támasztotta kihívásokkal.
Ez egyébként többször kiderült már, és egyik lehetőség sem hangzik különösen jól.
Visszatértünk oda, ahonnan indultunk: ismét pár elitfrakció hegemónián belüli harcává silányul a politika tétje az országban.
A magyarországi cigány szakkollégisták nem ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint a nem-roma társaik.
A Momentum EP-képviselője éppen ott privatizálna, ahol ez nagyon nem működik.
Bige László bezáratja szolnoki gyárát, de ezzel nem az ő, és főleg nem Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc, hanem 250 elküldött dolgozó számára lett csak sokkal nehezebb az élet.
Egy legyengített és lefegyverzett médiapiacot hagy némileg fellélegezni a kormány azzal, hogy lényegében eltörli a reklámadót.
A sikeres sztrájk kulcseleme a gazdasági kár okozása, ezért főleg akkor kecsegtet sikerrel, ha az a munkaadó pénztárcájának fájdalmat okoz.
Támogatnunk kell a határon túli magyarokat, de nem úgy, hogy a nagyromán sovinizmusra nagymagyar sovinizmussal felelünk.
A hegemóniaváltásra törekvő szervezet nélkül semmiféle új politika megvalósítására nincs lehetőség.