Azt nagyon jól tudja, mit nem kéne tennie egy nőnek, hogy boldog legyen. Például azt hinnie, egyenlő fizetés jár neki ugyanazért a munkáért.
Pogátsa Zoltán megbírált cikkében csakugyan antikommunistának és szovjetellenesnek mutatkozik. Emiatt ne lehetne szociáldemokrata?
Hasonlóan a többi állami családtámogatási programhoz.
A magyar médiát és általában a politikai közbeszédet a rasszizmus két formája uralja. A kormány-szélsőjobboldal keresztény-nacionalista-antiszemita propagandája és a patologikus antikommunizmussal súlyosbított ruszofóbia.
A szegénység, a COVID-válság katasztrofális kezelése és a tény, hogy az ortodox egyháznak nagy befolyása van a társadalom és a politika életére: mindezek és még számos tényező vezetett a szélsőjobb előretöréséhez.
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
Ez az egész táppénz-mizéria mint cseppben a tenger világít rá mind a kormányzati járványkezelés képmutatásaira, mind pedig a munkaalapú társadalom orbáni filozófiájának valódi arcára.
Dánia 2050-re felhagy az olajkitermeléssel és teljesen felszámolja olajiparát, hogy így küzdjön a klímaváltozás ellen. De mennyire követhető példa ez másoknak?
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.
Orbán győzött? Vagy meghátrált? Mi lesz akkor ezzel az egész jogállamisági eljárással? És mit mond el ez a szövevényes ügy arról, hol tart az EU?
