Minden eddiginél több diákok és szülők által szervezett szolidaritási akciói kíséri a Pedagógusok Szakszervezete által meghirdetett pénteki tanársztrájkot országszerte, miután az elmúlt hetekben a tankerületek újabb határt átlépve kirúgással fenyegető levelekkel kezdték bombázni a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat, sőt: megkezdődtek a kirúgások is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete gyűjtése szerint már legalább 75 mai megmozdulásról lehet tudni: a reggel a legtöbb helyen élőlánccal indul, emellett már délelőtt is várhatók tüntetések – több esetben teljes tankerületeket, vagyis több iskola diákjait, szülőit és pedagógusait utcára hívva. Mindeközben a pedagógusok az őket kötő szigorított törvény nyújtotta szűkös lehetőségek közt sztrájkolnak vagy épp – többek közt a sztrájkot gátló törvény ellen is tiltakozva – polgári engedetlenséghez folyamodnak.
Késő délutántól pedig a tüntetéseké a főszerep – diákok tüntetnek többek közt Budapesten, Győrben, Szombathelyen, Debrecenben, valamint számos településen szerveznek demonstrációt a szülők is gyermekeik jövőjéért.
A nap folyamán több helyszínről is élő közvetítéssel, valamint interjúkkal, képekkel, tudósításokkal jelentkeztünk, beleértve a reggeli élőláncokat, flashmobokat, valamint a délutáni, estébe hajló tüntetést, melynek egy pontján a tanárok fegyelmi levelei is lángra lobbantak.
A Hősök terei tüntetésről élőben jelentkezünk, közvetítésünk az alább követhető:
Élő közvetítésünk a budapesti Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium diákjainak és polgári engedetlenkedő tanárainak demonstrációjáról:
Élő közvetítésünk a dunakeszi tankerület iskoláinak tüntetéséről:
Élő közvetítésünk a Móricz Zsigmond körtéri diáktüntetésről:
Széchenyi tér • Véget ért az év eddigi legtüzesebb megmozdulása, melynek keretében ezúttal nemcsak vonultak a diákok és támogatóik, de még meg is dobálták Pintér Sándor belügyminiszter papírmasé-mását, mielőtt felgyújtották volna a minisztériuma nevében küldött fenyegető leveleket a Széchenyi (Roosevelt) téren.
Mi is zárjuk hát beszámolónkat a parázs hangulatú megmozdulásról, egyszersmind kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben tehetik, ne csak a diákokat és a tanárokat, hanem minket is támogassanak.
Életnagyságú Pintér Sándor figurát dobáltak meg Metropolból gyűrt papírgalacsinokkal, elégették a tanáraiknak küldött fenyegető leveleket, és bejelentették az Egységes Diákfront megalakulását a pedagógusokkal szolidaritást vállaló diáktüntetők a Széchényi téren, a Belügyminisztérium épülete előtt.
Az este eseményei képekben:
Széchenyi tér • Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője megerősítette, hogy október 23-án délután 4 órakor a Kálvin térre szerveznek gyülekezőt, ahonnan a Műegyetem rakpartra vonulnak majd a tüntetők, ami – ahogy Nagy is említette – történelmi hely.
Megköszönte a pedagógusoknak a részvételt a mai sztrájkban és polgári engedetlenségben – mint elmondta, online kérdőívükön 600-nál jóval többen jelezték a részvételt – de ennél tapasztalataik szerint sokkal többen vettek részt a pénteki sztrájkban.
Egyúttal közölte, hogy a PDSZ és a PSZ által közösen meghirdetett következő sztrájknap október 27-én lesz,
amire – mint felhívta a jelenlévők figyelmét – október 20-ig kell regisztrálniuk magukat a pedagógusoknak a köznevelésben dolgozókra vonatkozó sztrájkrendelet értelmében.
Strbka Anna, az Eötvös József gimnázium végzős diákja és a Diákok a Tanárokért csoport tagja elmondta, szeretné azt gondolni, hogy vannak bizonyos dolgok, amik még ebben az országban sem történhetnek meg,
„de időről időre ez az elképzelés megbukik, és elképesztő dolgokat tapasztalunk országunk nagyjaitól”.
A diáktüntető hozzátette, előtte arctalan levelek százai égnek, de a mai sztrájk után még több ilyen levél lesz majd.
„A levelek puszta létezése megbotránkoztató és elfogadhatatlan viszont azt is szeretném gondolni, hogy vannak bizonyos dolgok, amiket a magyar nép nem tűr el szótlanul.”
Strbka Anna elmondta, ma végtelen büszkeséget érez, büszke a tanáraira, akik kiálltak magukért, azokra, akik polgári engedetlenkedtek, sztrájkoltak, vagy a tőlük telhető egyéb módon kifejezték a támogatásukat. Megtiszteltetésnek érzi, hogy tanulhatott tőlük, mert ők
nemcsak a tananyagot tanítják az iskolában, az órán, hanem a társadalmunk egyik legnagyobb hiányosságára is tanítanak: a bátorságra.
A hatalom szerint ezek az emberek rossz példát mutatnak, de a diákok szerinte a lehető legjobbat: kiállnak , nem adják fel és megmutatják, hogy lehet ebben az országban becsületes embernek maradni, még akkor is, amikor a megfélemlítési gépezet ennek a csíráját is igyekszik elfojtani.
„De ezért csak gyáva fenyegetést kapnak. Olyan tanárokhoz érkeztek fenyegető levelek, akik évtizedek óta tanítanak, a nyugdíj előtt állnak, vagy pályakezdők, akik tanítani szeretnének.
A hatalom nem tesz különbséget”
– mondta Strbka Anna, hozzátéve, ez a köszönet azért, hogy a hátukon viszik az ország jövőjét. Elmondta, hogy az ő tanárainak a tankerület még a szemébe sem mert nézni, postán küldték a levelet.
„Meddig hagyjuk még ezt? Hogy arra hivatkozzanak, hogy parancsot teljesítenek?”
Most egy olyan ellenfél ellen játszanak, akiknek nincsenek játékszabályai – mondta el a diáktüntető, aki szerint a hatalom legújabb taktikája a levélírogatás. Ezért ők is írtak egy levelet Pintér Sándornak címezve, amit fel is olvastak.
Ebben mélységes sajnálatukat fejezték, hogy Pintér részt vett több tanár elbocsátásában vagy szégyentelen megfenyegetésében. Ez a diákok szerint a tanárhiány miatt jogilag és erkölcsileg is „kritikán aluli”. Úgy vélik, hogy ez az, ami rossz képet mutat a diákságnak.
Elmondta, hogy a Pintérbe fektetett kevés bizalom is el fog veszni, és nem fogják tűrni, hogy nem biztosít megfelelő oktatást.
Széchenyi tér • A Diákok a Tanárokért tagja, Mihalics Lili bejelentést tett:
„Most figyeljen a hatlom: mert mi, diákok, a Grund csoport, a Diákok a Tanárokért csoport, a pécsiek, a szegediek, a szentesiek, győriek, csabaiak, a gyulaiak összefogunk, megalapítottuk az Egyesült Diákfrontot (EDF)„.
A diákok az újonnan alapított szervezet zászlaját is bemutatták a színpadon.
Azzal folytatta: „Legyen ez példa minden csoportnak, akit a hatalom elnyomott vagy semmibe vett. Csak közösen érhetünk el valamit. Folytatjuk, mert nem félünk!”
Arról is beszélt, a hatalom fél, mert ahányszor megpróbálták megfélemlíteni az elégedetleneket, ők, a diákok, országszerte ott voltak és nem engedték.
A bejelentés után a tömeg közösen elénekelte a Himnuszt.
Széchenyi tér • Gajzágó József, a Diákok a Tanárokért elnökségi tagja kezdte a felszólalások sorát. Emelt hangon üdvözölte, hogy több vidéki városban van ezekben a percekben is tüntetés. Az országban több mint 50 megmozdulás volt az oktatás ügyében – közölte, amire hangos éljenzéssel reagált a tömeg.
A szervező diákok számításaik szerint több mint 500 tanárt fenyegettek meg, az elmúlt napokban, hetekben, amiért sztrájkoltak vagy engedetlenkedtek. A hatalom annyira fél, hogy már a diákokat is vegzálja – mondta Gajzágó, aki szerint több példa is van arra, hogy tankerület az iskolákban információkat keres arról, hogy az ott tanuló diákok ott voltak-e a múlt szerdai élőláncon.
Pintér Sándornak és Maruzsa Zoltánnak címezve azt kérdezte: „Talán elkúrtátok?” – majd azzal folytatta:
„A tanárok kirúgása utána többen vagyunk, és még hangosabbak!”
Hangosan követelte, hogy azonnal helyezzék vissza a kirúgott tanárokat. „Amíg nincsen szabad oktatás, addig nincsen szabad ország” -mondta, majd további négy követelést ismertetett:
- Azonnali megoldást a tanárhiányra, azonnali béremelést!
- Tanítható és tanulható mennyiségű és minőség tananyagot, szakmai szabadságot a pedagógusoknak!
- Élhetőbb körülményeket az iskolákba! (Legyen kréta, ne szakadjon le a plafon, jó minőségű menza.)
- Tényleges nemzeti konzultációt a diákok, tanárok, szakszervezetek, szakértők bevonásával!
Azzal zárta beszédét: mindenkinek ki kell állni, mert az oktatás nemzeti ügy.
A tüntetés szervezői a színpad elé kihelyezett hordóba dobálták a tankerületektől a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő tanároknak küldött figyelmeztető, fenyegető leveleket, majd felgyújtották azokat „Gyújtsuk fel!” skandálás közepette.
„Ég a félelem!”
Széchenyi tér • Csődöt mondott a színpadi hangszóró és a lejátszó közti vezeték nélküli kapcsolat, ezért zenés rásegítés nélkül énekelt néhány részletet a tömeg és a Tanárok a Diákokért a Mi vagyunk a grundból.
Széchenyi tér • A tüntetés szervezői papírgalacsinokat osztottak ki a demonstrálók között, hogy azokkal megdobálják Pintér Sándor színpadra kihelyezett életnagyságú kartonmásait. A tömeg vége még mindig nem ért be a Széchényi térre, a szervezők addig az Akadémia elé felállított színpadról skandáltatják azokat, akik már beérkeztek a Lánchíd pesti lábához.
Széchenyi tér • Már a Pintér-tárca Széchenyi téri épületénél az első tüntetők.
Egy online tömegbecslő segédeszköz alapján, szellős, négyzetméterenként másfél fős tömeggel számolva nagyjából 15 ezer ember vonulhat jelenleg az Andrássy úton. Az Operaház utáni Dobó utcától az Oktogonig tartó tömeggel számoltunk, ugyanis megfigyeléseink szerint egyazon időpontban ezeken a szakaszokon volt a tüntetés eleje, illetve vége.
A fentiek nem hivatalos adatok, de legjobb tudásunk és az általunk hozzáférhető legjobb eszközök segítségével becsültük.
Az alábbi kép készítésének időpontjában volt az élő videónkon a Dobó utcánál a tömeg eleje:
A következő képek pedig az Operaház és az Oktogon között készültek:
Oktogon • 18 óra 9 perckor készítette az alábbi képet a Közút Figyelő az Oktogonnál:
Most hagyja el az Oktogont a demonstráció eleje, miután bevárták, hogy a tömeg vége is elhagyja a Hősök terét, a vonulás kiszélesedve a teljes Andrássy utat elfoglalja. Képeink a helyszínről:
andrássy út • A Közút Figyelő felvételei alapján a tömeg 17:47-kor ért az Oktogonhoz (ahol egyelőre meg is állt):
A menet vége még két perccel később sem haladt át a Kodály köröndön (igaz, az is látszik, hogy két-három sávon, szellősen haladnak a tüntetők):
Elindult a tömeg a Hősök teréről, ahonnan az Andrássy úton keresztül az oktatásért is felelős Belügyminisztérium elé vonulnak. A demonstrálók között a „Szabad ország, szabad oktatás!” és a „Nincs tanár, nincs jövő!” skandálásokat lehet hallani. Riporterünk a tömeg elején haladva most érkezik a Kodály köröndhöz.
Hősök tere • Ezekben a pillanatokban indulnak el a Belügyminisztérium felé a tüntetők, a start előtti gyülekezőt mutatjuk képekben:
Hősök tere • Mikrofonvégre kaptuk Székely Tamást, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnökét a Hősök terén. A szakszervezeti vezető szerint a VDSZ azért tartja fontosnak a tüntetést, mert az oktatás jelenti jövőt, és rengeteg fiatal szakember hiányzik a magyar gazdaságból. Székely úgy véli, megindult most egy olyan szolidaritás, ahol helye van a vegyészszakszervezetnek is.
A VDSZ elnöke szerint a diákok példát mutatnak azoknak a szakszervezeteknek, akik most nincsenek itt.
Kovács Dávid, a VDSZ ifjúsági tagozatának vezetője szerint fontos lenne, ha végre közös célokért tudnának összeállni a különböző társadalmi csoportok, ennek útját hosszú távon lehet szerinte eredményesen kitaposni.
Egy 22 éve a pályán lévő tanár a Hősök terén riporterünknek elmondta, hogy azért tartotta fontosnak, hogy kiálljon, mert hihetetlenül felemelőnek érzi a „katartikus erőt”, ami megmozgatta az egész társadalmat a pedagógusokért.
„Az elmúlt évek apátiába süllyesztették ezt a réteget, de a mostani kiállások azokat is megmozgatták, akik ebben voltak”
– fogalmazott a tanár, aki számára lelkesítő, hogy a szülők támogatóak és mellettük állnak. Hozzátette, őt az is motiválja, hogy
rendkívül felháborítónak tartja a hatalom lenéző stílusát, amivel a tanárok problémáira reagál.
Elmondta, hogy a közelmúltbelihez hasonló elbocsátásokra nem számít az iskolájában, de megfélemlítésre és nyomásgyakorlásra igen. A tankerületeknek azt üzente, hogy amíg megtehetik, addig találják meg az egyéniségüket:
„Nagyon fontos lenne, hogy a huszonegyedik században képesek legyenek a saját identitást megtalálni akkor is, ha ez az jelenti, hogy meg kell válniuk a pozíciójuktól.”
Hősök tere • A tüntetés egyik szervezője a Mércének kifejtette, hogy a kölcseys tanárok kirúgásával még inkább felháborodtak az emberek, ami új erőt adott a pedagógusok melletti kiállásnak.
Mint mondta, Facebookon több ezer visszajelzés volt a tüntetésen való részvételre, azonban október 5-én jóval többen mentek el a tüntetésre, mint ahányan visszajeleztek.
Hozzátette, mindenképp szeretnék folytatni a tiltakozásokat, és noha részleteket egyelőre nem közölt, elmondása szerint látványos akcióra számíthatunk.
Hősök tere -Budapest • Innen indul hivatalosan 17:00-kor a menet a Belügyminisztérium elé.
Székesfehérvár • Székesfehérváron is tüntettek a helyi tankerület épülete előtt. Olvasónk beszámolója szerint pár százan, jellemzően fiatal gimnazisták gyűltek össze, akiknek a „fizessétek ki a tanárainkat” és egyéb rigmusokat skandálva sikerült elérniük azt, hogy a tankerület épületébe beengedjenek egy háromfős delegációt.
A megbeszélés a tankerület képviselőivel viszonylag rövidre sikeredett, olvasónk szerint 10 percig voltak a diákok az épületben, de több, a tankerület vezetésétől kapott fontos ígéretet is sikerült az ott összegyűlt tanárokkal, diákokkal és szülőkkel megosztaniuk.
Többek között ígéretet tett a székesfehérvári tankerület arra, hogy képviselői meglátogatják a fenntartásuk alá eső intézményeket, és ott megbeszéléseket szerveznek az alkalmazottaikkal, a tanárokkal arról, hogy milyen problémákkal néznek szembe, és hogyan tudna a tankerület a saját hatáskörén belül javítani azokon.
Emellett megígérték, hogy az ő tankerületükben nem fog egy pedagógust sem retorzió érni, nem fognak tanárokat elbocsátani a munkájukból.
Zalaegerszeg • Fővárosi kollégáik felmentése kulcsjelentőségű lehetett abban, hogy a város számos iskolájából részt vettek a pénteki zalaegerszegi élőláncban, amely összesen másfél kilométer hosszúra nyúlt.
Összesen másfél kilométer hosszan állt fel az az élőlánc Zalaegerszeg városközpontjában péntek reggel, amelyet civilek szerveztek a pedagógusok helyzetének javításáért. A résztvevők számát nehéz pontosan megbecsülni, de a helyszíni felvételek tanúsága szerint, míg egyes részeken ritkásabban, egyesével álltak a tüntetők, másutt egy-egy láncszakaszt több, sűrű sorban is alkottak, ez alapján akár a 2-3 ezres létszám is lehetséges.
Látványos volt, hogy jó hangulatban telt az akció – ezt Csuha Máté, a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára mondta a Mércének. Csuha gimnáziumának tanárai voltak azok, akik a városban legrégebben álltak ki együtt a pedagógusok helyzetének rendezéséért. A tanár szerint a városban reggel közlekedők szimpátiája is érezhető volt: járókelők és autósok is szolidaritásukról biztosították a résztvevőket, utóbbiak gyakran hangos dudaszóval.
Zalaegerszegen meglehetősen sokáig kellene visszamenni az időben, ha hasonló méretű tüntetés nyomait keresnénk. Csuha Máté ezt a város „erős kormánypártiságából” vezette le, és sokáig a pedagógusok ügyében is csak szórványos tiltakozások követték egymást. Ebben javarészt – a helyi Ady Endre Gimnáziummal karöltve – a Kölcsey volt a kivétel: az itt dolgozók közül már idén februárban 30-an tiltakoztak polgári engedetlenségi akcióval a sztrájkjoguk elvétele ellen. Idén szeptemberben nyílt levelet is fogalmaztak a zalaegerszegi tankerület vezetőjének. „Ennek azért volt a városban visszahangja” – mondta Csuha Máté a Mércének.
Mindezzel együtt önmagában még ez sem volt elég ahhoz, hogy városszerte több intézmény tanárai, diákjai, az ő szüleik, illetve a velük szolidaritást vállalók egységesen álljanak ki. Csuha Máté benyomása szerint
az október 5-i országos sztrájk, illetve a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárainak kirúgása jelenthette a fordulópontot.
Ezt követően jelezte több tanár az egerszegi kölcseysek felé is, hogy bánják, hogy nem vettek részt az eddigi akciókban, illetve a fővárosi kollégáikkal már számos helyi iskolában is szolidaritásukat fejezték ki olyanok is, akik eddig kevésbé hajlottak a nyilvános kiállásra.
Figyelemre méltó a városi méretűre duzzadt demonstrációban az, hogy az élőlánc előzetesen felrajzolt szakaszai között önálló helyet kapott egy helyi egyházi fenntartású iskola, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium is.
Arról is kérdeztük Csuha Mátét, hogy a pedagógusok környezete hogyan viszonyul a tiltakozásukhoz. Szerinte a diákok átérzik tanáraik ügyét, értik a problémájukat, és támogatják őket. Már csak abból kifolyólag is így van ez, hogy a saját bőrükön érzik a közoktatás problémáit. „Nálunk van olyan osztály, akik negyedik éve járnak ide, és a negyedik matektanár tanítja őket, két tanárunk pedig nyugdíj mellett jött vissza ” – érzékeltette a helyzetet Csuha. A szülők esetében már vegyesebb a kép: vannak, akik kevésbé helyeslik a pedagógusok küzdelmét, de a zalaegerszegi tanár úgy látja, a többség az ő esetükben is inkább támogató.
Ami az iskola vezetését illeti, Csuha szerint van olyan köztük is, aki az ügy mellett áll, de tudja, hogy a pozícióját kockáztatná, ha arccal-névvel felvállalná ezt. „Nem gáncsolják a tiltakozást, de nem is szolidarítanak, inkább passzívak” – jellemezte az intézményvezetés hozzáállását a tanár. Csuha Máté egyébként kétszer is beszélt a tankerületi igazgatóval, aki szerint az egerszegi Kölcsey tanárai „koptatják” a gimnázium hírnevét a kiállásukkal.
Pénteken egyébként a város több iskolájában – így a város másik állami gimnáziumában, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, de szakképzési intézményekben is – sztrájkolt a tanárok egy része. A Kölcseyben éppen nem, ugyanis ma diáknapot tartanak az intézményben, és Csuha Máté szerint a pedagógusok nem akarták elrontani a rendezvényt, miközben természetesen szolidárisak a többi iskola tanáraival.
Az egerszegi kiállás az ország más pontjain rendezett demonstrációkhoz hasonlóan nem vált ellenzéki rendezvénnyé: a szervezők hangsúlyosan kérték a pártok távolmaradását. Ugyanakkor vártak a helyszínen más, nehéz helyzetben levő közszolgálati dolgozókat is: „vasutasokat, volánosokat, postásokat, kukásokat, közszférában- és egészségügyben dolgozókat, fizikai munkásokat, értelmiségieket”.
Az élőlánc apolitikusságát üdvözölte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg fideszes polgármestere, aki szakmáját tekintve egyébként ugyancsak pedagógus. Bár az etyeki, szintén fideszes polgármesterhez képest sokkalta szelídebb hangnemet ütött meg a zalai megyeszékhely vezetője, leginkább a Gulyás Gergely miniszter tegnapi kormányinfóján elhangzottakra rímelve fejezte ki véleményét.
Mint írta, reméli, hogy „hamarosan létrejön az állam és az Európai Bizottság közötti megállapodás, amely tartalmazza, hogy a korábbi orvosi bérrendezéshez hasonlóan 2023-ban 21 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelkedhetnek a pedagógusbérek”. Azt is hozzátette (ugyancsak Gulyás miniszter tegnapi érvélése mentén): „Senkinek nem lehet baja abból, ha a jogszabályi kereteket betartva figyelemfelhívó eseményen vesz részt!”.
A demonstráció szervezői egyébként nem konkretizálták követeléseik között, hogy milyen arányú béremelést tartanának megfelelőnek. Annyit írtak, hogy „azonnali pedagógus-béremelést és aktualizált életpályamodellt” szeretnének. Mint ismert, az egyik nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ azt szeretné, ha a pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által korábban ajánlott 10 százalékon (ez kúszott fel a héten 20 százalékra) felül további 45 százalékkal emelkedne.
Az élőláncot alkotók követelései a következők voltak:
– új tanterv kidolgozása, szakértők bevonásával
– diákok és tanárok óraszámainak csökkentése
– azonnali pedagógus-béremelés és aktualizált életpályamodell
– a pedagógusok zaklatásának és elbocsátásának megszüntetése
– a kirúgott budapesti tanárok visszahelyezése az állásukba és nyilvános bocsánatkérés tőlük.
brüsszel • A kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében, azt egyedül a baloldal akadályozza – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez eljuttatott közleményben a pénteki országos pedagógussztrájk és a tüntetések kapcsán.
A kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében. „Ahogy azt a csütörtöki Kormányinfón ismertettük: minden eddiginél nagyobb pedagógus-béremelés következhet, amint meglesz az uniós megállapodás” – írták. Azt is közölték, hogy az a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. október 13-án.
MTI/Balogh Zoltán
A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig hazai forrásokból tervezett 10 százaléknál magasabb, csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.
„Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógus-béremelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógus-béremelést is fedeznék” – áll a kommünikében.
A KTK azt írta: „ezúttal is hangsúlyozzuk, hogy a törvényesen szervezett sztrájk a véleménynyilvánítás törvényes és következmények nélküli formája”. Azokat a pedagógusokat, akik törvényes sztrájkban vesznek részt, retorzió nem éri. A baloldali állításokkal ellentétben semmiféle tömeges kirúgásról nincs szó, felmentésre eddig mindösszesen azon 5 pedagógus esetében került sor, akik többszörösen is jogszerűtlen munkabeszüntetésben vettek részt – olvasható a közleményben.
Tegnap mindezt Gulyás Gergely miniszter úgy összegezte: a tüntetések valójában Dobrev-ellenes tüntetések, amelyek céljával még a kormány is azonosulni tud.
Dunavarsány • A dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskolában 750 diákból mindössze 26, vagyis a tanulók mindössze 1/29-ed része ment be pénteken az iskolába, ami minden más esetben aggasztó arány lenne, de
az országos közoktatási sztrájk napján figyelemreméltó kiállás a szülők és a diákok részéről a tantestület mellett.
A kiállásról az ADOM Diákmozgalom posztjából értesülhettünk.
Amint az ADOM posztjából kiderül, a pedagógusgárda többek között kertrendezéssel töltötte sztrájkidejét, melynek keretében lehullott falevelekkel írták ki az udvarra, hogy tanítanának.
Deák Ferenc tér • A Magyar Anyák csoport online petíciót hirdetett „Minőségi oktatást a gyerekeinknek” címmel, aminek keretében értelemszerűen a minőségi oktatás mellett gyűjtenek aláírásokat.
A petíciót délután 1 és 3 között a budapesti Deák Ferenc téren is alá lehetett írni, de online formában folyamatosan elérhető az aHang honlapján.
A szervezet élő videóval is jelentkezett a Deák Ferenc térről, amit az alább lehet visszanézni.
A Magyar Anyák követelései a következők:
- Újragondolt, KORSZERŰ NEMZETI ALAPTANTERVET! A jövőben várható munkákhoz szükséges KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉT!
- Értéktartó, diplomás átlagbért elérő, MÉLTÓ PEDAGÓGUSFIZETÉSEKET!
- Ahogy minden fejlett országban, követeljük az ÖNÁLLÓ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMOT!
- MINŐSÉGI NYELVOKTATÁST a közoktatásba!
- Mérsékelt osztálylétszámokat, több kiscsoportos oktatást!
- Állandó iskolapszichológust, fejlesztőt és egyéb nevelési, oktatást segítőket minden intézménybe!
- JÓ ÁLLAPOTÚ ISKOLÁKAT! Jusson pénz és figyelem az intézmények állagóvására, felújítására, korszerűsítésére, felszerelésére!
- DIGITÁLIS OKTATÁS feltételeit és lehetőségét az iskolákba!
- SZABAD TANKÖNYVVÁLASZTÁST!
- A pedagógusi és az intézményi önállóság helyreállítást, valódi TANSZABADSÁGOT!
- A hátrányos helyzetű gyerekek és problémákkal küzdők megfelelő támogatását!
- Decentralizált oktatásfejlesztési intézményrendszer létrehozását! Érdemi párbeszédet a pedagógus szakmai szervezetekkel!
- KEVESEBB TANÓRÁT gyermekeinknek, legfeljebb heti 20 TANÓRÁT pedagógusainknak!
A szervezet a petíció honlapján az oktatás számos súlyos problémájára hívja fel a figyelmet, amik miatt a fenti követelések egyelőre nem teljesülnek, beleértve a tanárhiányt, az elavult tantervet, valamint a szektor alulfinanszírozottságát.
Ma reggel a VIII. kerületi Bárczi iskolában tanuló speciális igényű gyerekek szülei egytől-egyig szolidaritást vállalva álltak ki a gyógypedagógusok mellett, lehetővé téve, hogy a legkevesebb sztrájkjoggal rendelkező szakemberek is hallassák hangjukat.
A nem mindennapos megmozdulásra – a gyógypedagógusok korlátozott sztrájkjoga miatt minden szülő otthon tartotta a gyerekét – a tankerület rendkívüli szünet elrendelésével és munkanap pótlására való felszólítással válaszolt. Ez azt jelenti, hogy a mai tanítást egy szombati napon kell pótolniuk.
Az iskola egyik tanára a Facebook-esemény bejegyzésében munkajogász segítségét kéri az eljárás jogi szabályosságának felülvizsgálatához. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete időközben már meg is válaszolta a kérdést, miután a tankerületi központ több helyen is a sztrájk előtti napon vagy a sztrájk napján rendkívüli szünetet rendeltetett el, „mert kevés lenne a gyerek”.
A szakszervezet blogposztjában azt írja, „ez egyszerűen joggal való visszaélés és nem rendeltetésszerű joggyakorlat”.
Míg az intézményvezető valóban a sztrájk előtti nap 16:00 óráig dönthet a másnapi munkarendről, semmi esetre sem teheti meg, hogy váratlanul rendkívüli szünetet rendel el.
Ha azt tapasztalja, kevés diák jelenik meg az intézményben, akkor felügyeletet rendelhet el. Ezt a PDSZ szerint nyilvánvalóan azért nem szeretné az intézményvezető, mert a felügyeletet nem kell igazolniuk a szülőnek, emellett kicsit büntetné is a támogató szülőket és a részt vevő pedagógusokat azzal, hogy emellett majd esetleg – szintén jogszabályellenesen – a tanítási nap pótlásáról dönt.
Csakhogy a PDSZ jogásza szerint, ha a jogellenesen elrendelt rendkívüli szünet miatt egyes intézményekben a tanév rendjében tanítás nélküli munkanapra munkavégzést rendelnének el – ahogy a Bárcziban is tették -, azzal szintén komoly problémák merülnek fel.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő iroda blogján teszi világossá, mit is jelent jelenleg az oktatásban a sztrájk, illetve hogy miért kell számos oktatónak sztrájk helyett polgári engedetlenségben részt vennie.
A TASZ emlékeztet rá, hogy a sztrájk, vagyis a munkabeszüntetés alkotmányban rögzített alapjog – azonban a közszolgáltatásokban, azon belül is az oktatásban dolgozók helyzete speciális ilyen szempontból.
Nekik ugyanis biztosítaniuk kell a még elégséges szolgáltatást, amit idén márciusban – veszélyhelyzeti körülmények között – rendeletben szabályozott a kormány. Ami alapján Zeller Judit, a bejegyzés szerzője szerint jogosan mondják a pedagógusok, hogy voltaképpen ellehetetlenítették a sztrájkot, hisz
- a gyerekfelügyeletet külön csoportonként biztosítani kell,
- a sajátos nevelési igényű gyerekeknek valamennyi órát meg kell tartani,
- ahogy az érettségiző osztályoknak is.
Így szabályosan csak kevés tanár és szűkös keretek között sztrájkolhat. A TASZ szerint ugyanakkor a sztrájk meghirdetésével fel tudják hívni a szülők figyelmét a munkabeszüntetésre, akik ha ily módon nem küldik iskolába a gyerekeiket, a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat segíthetik.
A polgári engedetlenség ugyanis egy másik tiltakozási forma, mint Zeller írja, „egy tudatos, nyíltan vállalt, erkölcsi indíttatású és erőszakmentes szabályszegés. Célja, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára, és ezzel érjen el változást.”
Jelenleg pedig az oktatás, vagyis a jövő generációk nevelésének ellehetetlenülése az az erkölcsi ok, ami legitimmé teszi ezt a tiltakozási formát.
Noha a polgári engedetlenségben részt vevő tettével vállalja a következményeket, a TASZ szerint néhány kihagyott óra miatt aránytalanul súlyos büntetés kirúgni a tiltakozásban részt vevő tanárokat.
Mint írják, „A TASZ ingyenes jogi segítséget nyújt azoknak a bátor pedagógusoknak, akiket a hatalom megpróbál elhallgattatni. Nagyobb tiltakozó akciók esetén bekapcsoljuk a forródrótunkat a +36 30 722 3356 telefonszámon. A [email protected] címen pedig folyamatosan várjuk a megkereséseket.”
A Széll Kálmán téren tartottak osztályfőnöki órát, énekórát és fogadóórát a Kodály Zoltán iskola diákjai, tanárai és a szülők, kodályosok és nem kodályosok egyaránt. A demonstráción felolvasták az iskola sztrájkoló és polgári engedetlenségbe lépő tanárainak közös nyilatkozatát. A fogadóórát azzal a célkitűzéssel találták ki a Diákok a Tanárokért mozgalom szervezői, hogy közvetlenül megszólíthassák az utca embereit, és megválaszolják az oktatással kapcsolatos kérdéseiket.
Csibrán Barna, a Diákok a Tanárokért mozgalom elnökségi tagja a Mércének arról beszélt, hogy diáktársain és tanárian egyaránt látja a félelmet.
„Ki fog minket tanítani? Hogy lesz ebből érettségi?”
– hangsúlyozta azt a közös kérdést, amely szerinte mindenkinek a kérdése, hiszen az oktatás az alappillére mindennek.
Diáktársaival hisznek abban, hogy a tüntetések növekedése egyre közelebb viszi őket és a társadalmat a cél eléréséhez, aminek kulcsa az összefogás, és ezt következő lépésként a tankerület iskoláinak az összefogásával szeretnének bizonyítani.
Az ő iskolájukban a tanárok még nem kaptak fenyegető leveleket. A fenyegetés módszerként való alkalmazásáról azt gondolja, hogy
„a fenyegetésekből nagyobb düh lesz, a nagyobb dühből pedig nagyobb tüntetés”
– csupán ebben áll a hatékonysága.
A múlt heti hídfoglaláson – amelyet a Grund diákmozgalommal együtt szerveztek – összegyűlt 40 ezres tömeg megmutatta, hogy a magyar társadalomban még van hit és remény, valamint egyre kevésbé félnek már. A mai Visszavágó! névre keresztelt újabb tüntetés célja, hogy megmutassák:
„Egyre többen vagyunk, egyre többen leszünk, és ha nem lesz változás, még többen leszünk ”
– mondta magabiztosan.
A Diákok a Tanárokért mozgalom tagja hangsúlyozza, hogy az összefogás nemcsak a pedagógusokért és a közoktatás ügyével szolidaritást vállalók összefogásában áll, hanem mindazok – kukások, volánbuszosok, vasutasok stb.– összefogásában, „akik jobb jövőt szeretnének”.
Állítása szerint mozgalmuk már meg is kereste a különböző szakszervezeteket és sztrájkoló szerveződéseket, akiknek azt üzeni, hogy ne féljenek:
„A félelem a legnagyobb fegyver, a félelemmel bárkit el lehet némítani. Nem muszáj, hogy egy cél legyen, ha tényleg ki tudunk állni. A lényeg, hogy változás kell.”
ecséd • Az rtl.hu szerint cseles megoldással törik a sztrájkot Ecséden, már a tekintetben, hogy miközben sztrájkolnak a tanárok, valaki törölte az óráikat a KRÉTA online adminisztrációs rendszerből.
Magyarán úgy néz ki az adminisztrációs rendszerben, mintha eleve nem is létezett volna az óra, ami sztrájk miatt elmaradt.
A Richter Gedeon Általános Iskolában 13-ból 11 tanár sztrájkol, ami miatt gyerekfelügyeletet kellett volna elrendelni – bár 150-ből eleve csak 36-ot engedtek iskolába a szüleik. A hatvani tankerület ezzel szemben először 3 óra megtartását, majd később valamennyi óra megtartását rendelte el.
Az órák törlésére hivatalosan azért volt szükség, mert nem tudtak helyettesítő tanárt biztosítani, miután szakos tanárt csak azonos szakos tanár helyettesíthetne ilyen esetben.
XV. kerület • Sajtótájékoztatót tartott a XV. kerületi óvodai polgári engedetlenségről a kerület polgármestere, a DK-s Cserdiné Németh Angéla, az óvodák képviseletében Kátainé dr. Kovács Viktória tagóvoda-vezető, valamint Beke Károly, a kerületi intézményfenntartó Csokonai Nonprofit Kft. ügyvezetője. A sajtótájékoztatót élőben közvetítettük, felvételünk az alább nézhető vissza.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a kerületi óvodák dolgozói október 21-én, pénteken nem veszik fel a munkát, hogy így tiltakozzanak a pedagógusok és társszakmabeliek méltatlan helyzete és az alacsony fizetések ellen.
Cserdiné elmondta, hogy az önkormányzat fenntartóként támogatja az óvodai dolgozók által kezdeményezett sztrájknapot és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A polgármester arról is beszámolt, hogy a dolgozók szolgálati lakhatást is kapnak a kerületben, említve, hogy több más támogatási formában is részesülnek. Elmondta továbbá, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok nem kell, hogy retorzióra számítsanak.A Pedagógus szakszervezetekkel megállapodtak abban, hogy a kerület a sztrájk idejére sem vonja meg a dolgozók juttatásait.
Kátainé dr. Kovács Viktória a köznevelés és a közoktatás méltatlan helyzetére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a tanárok mellett a gyerekekkel foglalkozó más szakembereknek is súlyos mindennapi megélhetési problémáik vannak.
Támogatják a pedagógus szakszervezetek követeléseit, és hangsúlyozta, hogy pártpolitikától függetlenül állnak ki a fizetésemelések, valamint más, rendszerszintű problémákkal összefüggő közös ügyeik mellett. Mint mondta, ez a kérdés független attól, hogy ki milyen ideológiában hisz.
Említette továbbá a gyermekek esélyegyenlőségének fontosságát, miszerint elengedhetetlen, hogy a gyerekeknek biztos háttere legyen. Értve ezalatt azt, hogy legyen olyan pedagógusa, aki biztos pontként szolgálhat számára, és figyel rá, míg az óvodába jár – ahelyett, hogy folyamatos helyettesítésekkel kelljen megoldani a gyerekfelügyeletet. Hisz az óvoda jóval több, mint gyerekfelügyelet.
Reméli, hogy mások is csatlakoznak a kezdeményezésükhöz, és október 21-én nem veszik fel a munkát.
Beke Károly elmondta, hogy támogatják az óvodapedagógusokat és dolgozókat, kiemelve, hogy a kerület kérésére a Csokonai Nonprofit Kft. meg fogja szervezni a gyerekfelügyeletet jövő pénteken. Közölte, hogy reggel 9-től délután 1-ig ingyenes gyerekprogramokkal várnak mindenkit, összesen 6 helyszínen, ennek pontos részleteiről a jövő héten tájékoztatnak. Mindenesetre lesz bábszínház, kézműveskedés, miegymás.
Beke kiemelte, hogy akiknek egésznapos ellátásra van szükségük, azoknak is biztosítják a felügyeletet a kerületben élő nyugdíjas dajkák és óvónők segítségével.
Beke gyermeke is feltűnt a színen egy időre.
Néhány napja nem lehet telefonon keresni a budapesti tankerületeket, miután a Klebelsberg Központ eltüntette honlapjairól a telefonszámokat.
A HVG kérdésére azt válaszolta a fenntartó:
„Sajnálatos módon az ellenzéki sajtóorgánumok, ellenzéki politikai szereplők hecckampányai, hazugságai miatt a gyalázkodó, fenyegető telefonok százait kapják a fővárosi tankerületi központok, emiatt vettük le ideiglenes jelleggel a telefonszámokat, annak érdekében, hogy a kollégáink a feladataikat el tudják látni.”
A telefonszámok azonban nem tűntek el végleg, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) közszolgálati jelleggel újra közzétette őket a Facebook-oldalán. Így, akinek fontos elintézendő ügye volna az illetékes tankerületnél, nem ütközhet akadályba – feltéve persze, ha a vonal másik végén fel is veszik a telefont az „ellenzéki hecckampányt” elszenvedő tankerületi dolgozók.
Kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetői Kollégiuma és a Közoktatási Elnöki Bizottsága is állást foglalt a közoktatás jelentőségével, jelenlegi helyzetével és fejlesztésével, valamint a pedagógusi szakmával járó nehézségekkel kapcsolatban.
A jelenlegi válsághelyzet súlyos kockázatai mellett esélyt látnak arra, hogy bekövetkezzen a hazai közoktatás pozitív fordulata, és végre képes legyen a fiatalok önálló gondolkodásra és véleményalkotásra,
„valamint a társadalom és a gazdaság életében való tevékeny részvételre”
való nevelésre és felkészítésére.
Fejlett, hatékony és esélyegyenlőséget biztosító, hosszú távon stabil közoktatás fontosságára, és az ehhez szükséges motivált pedagógusok képzésre hívják fel a figyelmet. Úgy gondolják, hogy az ezekkel kapcsolatos problémák egy része orvosolható lenne a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, a tanári bérek azonnali növelésével.
„Vonzóvá kell tenni a pedagógusi életpályát!”
– az anyagi juttatások mellett kitüntetett szerepet tulajdonítanak a pedagógusi pálya erkölcsi megbecsülését is.
Dunakeszi • Dunakeszin tartózkodó kollégánk a tiltakozás két résztvevőjével is interjút készített.
Falus Dóra, a tüntetés egyik szervezője lapunknak elmondta, hogy múlt héten már szerveztek egy élőláncot az iskola elé, ahol meglepődve tapasztalták, milyen sokan jelentek meg. Ekkor keresték meg őket más iskolákból, hogy közös tiltakozást kellene szervezni.
Dunakeszin egy iskola kivételével az összes iskola szülői közössége csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, sőt Fótról és Gödről is érkeztek a mai tiltakozásra.
A pedagógusok ma nem hagyhatták el az iskola épületét a sztrájktörvény miatt, de tudomása szerint ők is szívesen csatlakoztak volna a mai demonstrációhoz.
Nincsen kapcsolatuk szakszervezetekkel, sem a Tanítanék mozgalommal, önerőből szervezték meg magukat.
Egy Facebook-csoportban szerveződnek, amelynek már több mint 1300 tagja van. A tanárok nagyon meghatódtak attól, hogy mennyi szülő melléjük állt.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne megoldani a szülői felügyeletet egy oktatási sztrájk alatt, az édesanya azt válaszolta, a szülők már elkezdtek összebeszélni annak érdekében, hogy egymást közt oldják meg a gyermekfelügyeletet, ha valaki munkájából adódóan ezt nem tudja megoldani.
Sőt, már szülői engedetlenségi mozgalom is szerveződik. Bár a sztrájk csak az első két órára vonatkozik, a mai napon sok szülő a többi órára sem engedte iskolába a gyermekét.
A Telex információi szerint a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban 771 diákból csak 88 ment iskolába a mai napon.
Nemes Katalin, a Radnóti Gimnázium egyik diákja lapunknak elmondta, hogy azért vett részt a tüntetésen, mert egyetért a tanárai követelésével és a sztrájkhoz való jogukkal.
Lekorlátozva érzik magukat, a mindennapokra is ráül „a letargikus életérzés, ami kerülgeti az országot”.
Becslése szerint az iskolájából száz-kétszázan vettek részt a demonstráción. Korábban nem tapasztalt olyat, hogy az iskolák együttműködésben lépnek fel, és reméli, hogy ez az összefogás folytatódni fog.
Győr • Opris Tamás, a Győri Tulipános Általános Iskola pedagógusa nyílt levélben fordult a tankerületéhez, miután sok más tanár mellett őt is kirúgással fenyegették meg egy lakcímére kiküldött levélben.
A pedagógus szerint már a levél kézbesítésének módja is erősen aggályos, hiszen nem személyesen neki adták át a levelet, ami így már felbontva várta otthon, vagyis kiadták bizalmas adatait egy harmadik félnek.
„Ennyi leszolgált év után úgy érzem, ezt az apróságot megérdemlem”
– jegyzi meg.
Opris emellett tájékoztatja a tankerületet, hogy nem a munkából maradt távol, amikor polgári engedetlenséghez folyamodott, mivel oktató-nevelő munkát nem végzett abban a két órában, viszont adminisztrációs feladatokat, osztályfőnöki munkákat igen. Az órák esetleges elmaradása pedig nem merült fel, az intézményvezetőt és helyettesét is tájékoztatta. A tanórákat előkészítette előző nap, illetve aznap is, a tanulók joga nem sérült.
„Legfeljebb le kellett mondaniuk csodálatos személyiségem tanórára gyakorolt pozitív hatásairól. Nehezen, de kibírták.”
A pedagógus ezután tájékoztatást kér a tankerülettől többek közt arról, hogy hány elmaradt órája volt szabadság, betegség miatt vagy egyéb okból, hány túlórát vállalt, és ezek milyen arányban vannak az engedetlensége miatt elmaradt tanóráival.
„Amennyiben ez a két óra jelentős mértéknek számít, akkor kérem ismerje el, hogy én jelentős mértékű túlmunkát vállaltam eddig az intézményben. Felhívom figyelmét, hogy az ezért járó éves bónuszra és pecsétes oklevélre, valamint kiváló dolgozó jelvényre is igényt tartok”
– írja.
„Az (is) számít, hogy hogyan, milyen módon érik el ezt a diákjaim. Ezért szeretném megkérni, hogy a jövőben a burkolt fenyegetést mellőzze”
– teszi hozzá.
„Ne küldjenek el tanárt csak azért, mert a mostani helyzetet teljesen kilátástalannak tartja és az oktatás jövőjéért emeli fel a szavát. Ha mégis, akkor kinek lesz rosszabb? Elveszthetjük az egzisztenciánkat? HAHA, a mit? A bruttó 263 900 forintos alapilletmény mellé nem jár. Tegyenek meg mindent azért, hogy a diákok a legjobb feltételek mellett, korszerű eszközökkel és megfelelő környezetben, sokkal kevesebb kötelező óraszám mellett járhassanak be tanulni az iskolába”
Szeged • Az iskolából nevük elhallgatását kérő források arról tájékoztatták a Mércét, becslésük szerint hozzávetőleg a tantestület harmada nem vette fel a munkát. Mindezek miatt a reggel élőlánccal is tiltakozó gimnáziumban az terjed, hogy csak nagyon nagy nehézségek árán sikerül a minimális szolgáltatásnak számító, legalább 3 tanórát mindenütt biztosítani.
Széll Kálmán tér • A Széll Kálmán téren a Marczibányi téri Kodály Zoltán Iskola és Gimnázium egyik, a polgári engedetlenségben részt vevő tanára, Papp Béla is nyilatkozott a Mérce tudósítójának. A földrajz-történelem szakos tanár az iskola sztrájkbizottsága nevében volt ott a demonstráción.
Elmondta, az előző félévben még hárman szervezték a polgári engedetlenséget, immár csak egyedül, de amúgy
„mindenki érzi az iskolában, hogy baj van, és össze kell fogni”, ezért végül, hiába csak egy szakszervezeti tag van a tanárok között, mégis 40 embert sikerült a Kodályban beszervezni a sztrájkba. Mindezt annak ellenére, hogy Papp elmondása szerint az órabéren foglalkoztatottaknak a sztrájkkal töltött órákat is levonják a bérükből.
Elmondta még, a havi 200 ezres fizetésből „lehetetlen albérletet és rezsit is fizetni”, ez pedig nagyon fontos része a tiltakozásnak. Ezen kívül nagy a bizonytalanság a felvételi és a tanterv körül is, ebben kiszámíthatóságra és nagyobb stabilitásra lenne szükség.
A tanár azt is elmondta, most jóval nagyobb a lelkesedés a pedagógusok között, mint korábban volt. Az interjút az élő közvetítésünkben, 25:30 perctől lehet megnézni.
-
Szülők flashmobja a gyógypedagógusokért, az SNI tanulókért és a Bárczi Suliért. Fotó: Mérce / Juhász-Boylan Kincső
A VIII. kerületi Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola szülői csapata kezdeményezésére hirdettek sztrájkot a gyógypedagógusokért, a gyógypedagógiai ellátás siralmas helyzetéért, és az speciális nevelési igényű (SNI) tanulókért.
„Azért állunk mi itt, mert a mi gyerekeink nem mehetnek ki a Kossuth térre”
– hangsúlyozzák a szülők, akik kötelességüknek érzik kiállásukat a gyerekeikkel foglalkozó szakemberek mellett. A sztrájk nem valósulhatott volna meg a szülők rendkívüli összefogása nélkül.
A gyógypedagógusok sztrájkjoga a legkorlátozottabb, ugyanis a sztrájkot szabályozó rendelet az órák száz százalékának megtartását írja elő, ami azt jelenti, hogy minden órát ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben és ugyanazokkal az emberekkel kell megtartani, nem lehet helyettesíteni, nem lehet összevont órákat tartani.
„Ezért vagyunk nagyon hálásak a szülőknek, hogy kiálltak mellettünk és segítenek nekünk, otthon tartják ma a gyerekeket, hogy kiállhassunk és hangot emelhessünk magunkért és a gyerekekért is”
– nyilatkozta Hamar Sára, az iskola pedagógusa és sztrájkszervezője.
A gyógypedagógus elmondása alapján a tavalyi tanév végén több kollégájuknak is el kellett hagynia a segítői munkáját, mert képtelen egy budapesti albérlet megfizetésére nettó 210.000 forintos fizetés mellett.
-
Szülők flashmobja a gyógypedagógusokért, az SNI tanulókért és a Bárczi Suliért. Fotó: Mérce / Juhász-Boylan Kincső
A pedagógusok tizenegy pontban fogalmazták meg követeléseiket:
- Egyenlő bánásmódot a sérül gyermekeknek!
- Tisztességes béreket a pedagógusoknak és az asszisztenseknek!
- Szólásszabadságot és sztrájkjogot a gyógypedagógiai dolgozóknak!
- Szakmai és pénzügyi önállóságot az intézményeknek!
- Önálló oktatásügyi minisztériumot!
- Gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezetőket!
- Szakmai kommunikációt a gyakorló szakemberek és a döntéshozók között!
- Vegyék figyelembe a speciális szakmai igényeket is!
- Egészségügyi szakembert a speciális intézményben!
- A tanulók és oktatásban dolgozók terhének csökkentése!
- Biztosítsák az előírt fejlesztéseket a közintézményekben is!
„Ez az életünk, ez a szerelmünk és mi ehhez értünk!”
– tette hozzá Hamar.
-
Szülők flashmobja a gyógypedagógusokért, az SNI tanulókért és a Bárczi Suliért. Fotó: Mérce / Juhász-Boylan Kincső
Ezt követően a szülők is felolvasták követeléseiket:
- Méltó anyagi és erkölcsi megbecsülését követelünk a gyógypedagógiában dolgozó szakembereknek!
- Fizessétek meg a gyógyszereket is!
- Csökkentsék a pedagógusok és az asszisztensek munkaterheit!
- Követeljük, hogy adják vissza a gyógypedagógusok sztrákjogát, mert a sztrájk alapjog!
- Adják vissza a tanárok és az oktatás szabadságát!
- Szabad ország, szabad oktatás!
- Esélyegyenlőséget a közoktatásban minden gyereknek!
- Minden fogyatékos gyermeknek magas színvonalú fejlesztést és oktatást követelünk!
- Legyen megfelelő számú gyógypedagógiai férőhely, hogy minden fogyatékos gyermek járhasson iskolába, mert Magyarországon minden gyermek tanköteles!
- Biztosítsák az iskolák színvonalas működéséhez a személyi, tárgyi és anyagi feltételeket!
- Szüntessék meg a központosítást!
- Az iskolákat adják vissza az önkormányzatoknak!
- Tűnjön el a KLIK! (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)
- Követeljük az Önálló Oktatási Tárcát!
„Nagyon nehéz a speciális szakembert találni, aki nem ijed meg tőlük és tudást tud átadni, nem tudom elképzelni, hogy lehetne őket helyettesíteni.”
– nyilatkozta Szabó Anikó, akinek 11 éves, középfokú fogyatékossággal élő kisfia tanul az iskolában. Elmondása szerint mindent az iskola kiváló szakembereinek köszönhetnek, akik nélkül gyerekeik nem lennének azok, akik ma.
-
Szülők flashmobja a gyógypedagógusokért, az SNI tanulókért és a Bárczi Suliért. Fotó: Mérce / Juhász-Boylan Kincső
Ezzel egyidőben az érdi tankerület is csatlakozott a Bárczi iskola szülői megmozdulásához, felhívva a figyelmet a gyógypedagógiai fejlesztésre szoruló gyerekek egyre inkább ellehetetlenülő oktatási helyzetére.
-
A Szikra Tehetséggondozó Egyesület tiltakozása a gyógypedagógusok helyzetének ellehetetlenítése ellen Érden 2022. október 14-én. A fotót egy olvasónk küldte be.
-
A Szikra Tehetséggondozó Egyesület tiltakozása a gyógypedagógusok helyzetének ellehetetlenítése ellen Érden 2022. október 14-én. A fotót egy olvasónk küldte be.
-
A Szikra Tehetséggondozó Egyesület tiltakozása a gyógypedagógusok helyzetének ellehetetlenítése ellen Érden 2022. október 14-én. A fotót egy olvasónk küldte be.
Budapest • A Széll Kálmán téren tartott 10 órai kezdettel kis koncerttel egybekötött röptüntetést a Marczibányi téri Kodály Iskola. Az iskola egy felszólaló tanára itt közölte, a polgári engedetlenség nem jog, hanem kötelesség, és „erkölcsi kötelesség” is.
„Mikor veszik már észre, hogy gond van? Ha felgyújtjuk a haranglábat, azt már észreveszik?” – kérdezte.
Az egyik tanuló felolvasta a tankerületnek küldött nyílt levelet. Ebben követelték az érdemi sztrájkjog, a tanári autonómia visszaállítását, a tankönyvválasztás szabadságát, ahogy egy önálló Oktatási Minisztérium felállítását is.
A petíció után rövid koncertre is sor került a zeneiskola rendezésében, amelyet közös éneklés is kísért. A Tavaszi szél dallamára például azt énekelték:
„Nincs más válasz,
Egymásért kiállunk!”
Budapest • A Mérce élőben jelentkezik erről a helyszínről:
Budapest • Olvasói információnk szerint a pénteki napon a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium 17 dolgozója vesz részt az országos sztrájkban.
Szeged • A szegedi Gábor Dénes Technikum és a Deák Ferenc Gimnázium köré is élőláncot vontak tanárok és diákok pénteken reggel. Sőt,
a szegedi tanárok bejelentették, az október 14-i akció után október 20-án is tüntetni fognak az oktatás szabadságáért és a jogokért.
Ekkor a szegedi belvárosban, a Dugonics téren gyülekeznek majd, délután háromnegyed 5-től.
Budaörs • Az ellenállás szimbólumát, egy körbezárt felkiáltójelet alkottak Budaörsön az óvodapedagógusok, hogy így fejezzék szolidaritásukat a sztrájkoló tanárokkal. Egy helyszíni beszámoló szerint sok szülő, pedagógus, önkormányzati képviselő, dolgozó és gimnazista is jelen volt a tiltakozáson a korai idő pont ellenére.
Budapest • A 13. kerületi Németh László Gimnáziumban is tiltakoztak tanárok és diákok, valamint kiálltak a szakszervezetek és tanári mozgalmak követelései mellett, megbecsülést követelve a szakmának. Egy olvasónk fotót is küldött a tilakozó akcióról.
Sárospatak • „A sárospataki Árpád Vezér Gimnázium tanárai, kollégiumi nevelői és technikai dolgozói csendes szolidaritással állnak ki a pedagógus társadalmat a hatalom részéről érő folyamatos megaláztatás ellen”, – írták a helyiek Facebookon.
A gimnáziumból képet is mellékeltek a tiltakozásról, ezen egy „Veletek vagyunk!” felirat és a pedagógusok mozgalmának jelképe, egy kockás ing is látható. Az akció szolidaritási, támogató jellegű volt.
Dunakeszi • Versszavalással kezdődött Dunakeszin a pedagógusok melletti tüntetés, ahol mintegy négyszáz fő jelent meg. A tüntetők egy körbezárt felkiáltójelet formáztak, a pedagógusellenállás új szimbólumát.
A versek után egy végzős gimnazista, Boda Máté mondta el tapasztalatait a magyar oktatási rendszerről.
Évről évről degradálódik az oktatás meglátása szerint. Elmondása szerint nemrégiben „furcsa módon” töröltek egy alapjogokról szóló érettségi tételt, vélhetően azért, mert elvették a tanároktól a sztrájkhoz való alapjogukat.
Felháborítónak tartja, hogy az elmúlt években a tiltakozásokra csak fenyegetéssel válaszolt a kormány. Arról is beszámolt, hogy a héten szigorították a hiányzásra vonatkozó szabályokat és a családi pótléktól való megvonása is felvetődött, így próbálták ellehetetleníteni el a diákok tüntetésen való részvételét. Mindennek ellenére bízik abban, hogy az elmúlt hetek tiltakozása nem volt hiába és eredményt fog hozni.
Következőként egy szülő, Ocskó Emese mondta el tapasztalatait. A többi szülőt arra buzdította, hogy folytassák azt, amit a tanárok elkezdtek. Ezután röviden beszámolt arról a borzalmas helyzetről, amibe az oktatás jutott.
Előfordul, hogy egy-egy osztálynak a tornateremben kell tanulni, mert a saját termük beázik. Több iskola felső tagozatának csak egy matematika tanár áll rendelkezésére, és fizika szakos tanár már nincs is. Vécépapírt, papírt, nyomtatót, labdát stb. a szülőknek kell bevinniük az iskolákba, mesélte el.
Az alsósoknak talán már nem lesz senki, aki ezeket a tantárgyakat tanítja. Hiányolja az oktatás digitalizációját is. A diákok aggódnak, meddig lesznek képesek kitartani a tanáraik. Hangsúlyozta, milyen fontos, hogy példát mutassanak a szülők egy gyermekeinek, ezért is fontos, hogy megmutassák, ki mernek állni magukért és másokért. Névvel és arccal, nem félve a következményekről kell harcolni, hogy legyen remény egy élhetőbb jövőre.
Ma délután a Hősök terén folytatódik a tiltakozás, hívta fel a figyelmet a felkonferáló. A tüntetés befejezéséül lejátszották a Grund c. dalt.
Helyszínen lévő kollégánk interjút készített egy demonstrálóval, aki elmondta, a felesége pedagógus. Örül, hogy a mai napon már nem csak „ketten morogtak otthon” az oktatás problémáiról, hanem többen felszólaltak. Elmondása szerint a tanárok a sztrájktörvény miatt a tüntetés ideje alatt az iskolában tartózkodott.
A férfi egy saját készítésű, „a tanárok szívhangjait ki hallgatja meg?” feliratú molinót tartott, így kifejezve annak abszurditását, hogy az új abortusztörvény értelmében a szívhangot meg kell hallgatni, de a pedagógusok hangját nem akarják meghallani.
debrecen • Élőláncot vontak ki a Fazekas Mihály Gimnázium és a Tóth Árpád Gimnázium diákjai a főtér és a Fazekas Mihály Gimnázium közé pénteken reggel Debrecenben. A Debreciner helyi portál videója szerint a lánc simán beérte a távolságot. Tanárok és diákok egyaránt részt vettek benne.
Az akciót a tanítási idő kezdete elé szervezték, hogy a sztrájk előírásai szerint az abban részt vevő pedagógusok időben be tudjanak menni az iskolába.
A tiltakozásban helyben résztvevők követeléseket is megfogalmaztak:
„1. LEGYEN: KORSZERŰ TUDÁST BIZTOSÍTÓ NEMZETI ALAPTANTERV!
2. LEGYEN: TANSZABADSÁG A TANKKÖNYVVÁLASZTÁSBAN, A PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ÉS UTAK MEGVÁLASZTÁSÁBAN!
3.LEGYEN: AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET ÉS A TÁRSADALMI MOBILITÁST BIZTOSÍTÓ OKTATÁSI RENDSZER!
4. LEGYEN: A TUDÁS MEGBECSÜLÉSÉT KIFEJEZŐ BÉREZÉS AZ OKTATÁSBAN DOLGOZÓK SZÁMÁRA!”
A Tanítanék Mozgalom a debreceni akcióról fotókat is közzétett:
Budapest • A Telex olvasói információk alapján megtudta, rendkívüli oktatási szünetet rendelt el a budapesti Madách Imre Gimnázium vezetősége, miután 28-an jelezték a tantestületből, pénteken sztrájkba lépnek, és így nem veszik fel a munkát.
Azt is írják, megkeresték a szünetet elrendelő igazgatót, Mészáros Csabát, aki nekik úgy nyilatkozott,
a sok munkabeszüntetés miatt nem tudták megoldani a helyettesítést, így nem is tudják pénteken biztosítani az oktatást.
„vannak betegek is a testületben. Az összevont felügyelet pedig nem számít tanítási órának, így ezekből nem jön ki a tanítási nap”- mondta el nekik.
Budapest • Noha a kormányzati propagandagépezet zászlóshajója, az M1 és az Origo egyelőre a biztos utat választotta, és semmiféle módon nem kommentálta a mai pedagógus- és diáktüntetéseket előzetesen, volt helyettük is olyan kormánypárti média, ami megtette.
A Hír TV megmondóipari médiaterméke, a Vezércikk vendégei, Bencsik András, Bayer Zsolt és Gajdics Ottó csütörtökön este egyaránt azt hangsúlyozták, nem értik, miért tüntetnek továbbra is a tanárok, miután januári, 21 százalékos béremelést ígért nekik csütörtökön a kormány.
Bayer Zsolt szerint ez azt bizonyította, hogy a tanárok tiltakozása csak „a baloldal politikai akciója”. Hozzátette: „az mindennek a teteje volt, amikor múltkor a Bella Ciao-t énekelték” a Margit hídon a diákok. Ezzel minden bizonnyal azt nehezményezte, hogy az olasz antifasiszta partizánok dala is repertoárra került néhány október 5-i tüntetőnél.
Gajdics és ő is azt mondták, a tüntetőknek „szerintük az ellenzéki pártok székháza elé kell vonulni”, mert ők akadályozzák az EU-s pénzek kifizetését, amiből lehetne bért emelni (ami viszont már megtörtént).
Gajdics Ottó emellett az oroszellenes szankciók okozta gazdasági nehézségeket is okolta a 2013 óta elmaradt lényegi közoktatási béremelésért.
De a Magyar Nemzet is cikkel üdvözli a mai pedagógusok mai demonstrációját. Igaz, a cikk címe már eleve az, „Politikai tőkét kovácsolnának a tanárok helyzetéből”. Kincses Krisztina összeállításából ezen felül kiderül még, az október 5-i akciónapot
„a Gyurcsány Ferenc szatellitszervezetének is nevezett Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezte.”
Ezeken felül Pálfalvi Milán, a kormányzathoz közel álló Nézőpont Intézet elemzője beszél arról a lapnak, hogy „a baloldal” miatt nincs pénz oktatásra.
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjúja során sem a Kossuth rádió munkatársa, sem a miniszterelnök nem tartotta fontosnak arról beszélni, hogy miközben a stúdióban ülnek, az egész országban diákok és szülők demonstrálnak a sztrájkoló pedagógusokért és az utolsókat rúgó oktatási rendszer megmentéséért.
Úgy tűnik, a kormány elegendőnek érezte Gulyás Gergely tegnapi, hangulatjavítónak szánt kijelentését, miszerint közel a megállapodás a Bizottsággal az uniós forrásokról, így a következő években „jelentős” béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Ezen felül a miniszterelnök nem érezte lényegesnek, hogy reagáljon a mai eseményekre.
Országszerte több mint hatvan iskola elé szerveztek élőláncot ma reggelre a diákok és a szülők részvételével, hogy a pedagógusokért demonstráljanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete élő adásban jelentkezett be az érdi Bolyai János Általános Iskola elé szervezett tüntetésről.
A szakszervezet arra buzdít, hogy a sztrájk további napjain is szervezzenek hasonlót, és hangsúlyozták milyen sokat jelent a tanároknak a szülők támogatása.
„Vannak ismerős arcok, vannak ismeretlenek”, majd üdvözölte a megjelenteket egy szülő. Szülőként nap mint nap szembesül azzal, hogy milyen súlyos problémákkal küzdenek a kiváló pedagógusok, akik tanítják gyermekét. A gyermeke ugyanazt a tananyagot tanulja, amit ő harminc-negyven éve, a magyar iskolarendszer tehát nem változott együtt a világgal. Ráadásul sok pedagógus kénytelen elhagyni a pályát, vagy erőn felül kell teljesíteniük, hogy tanítani tudjanak. Életidegen ismereteket kell átadniuk, gyakran rossz tankönyvekből, magas óraszámban. Az iskolaépület állaga is romlik, előfordul, hogy a szülőknek kell önerőből elintézni az osztályterem felújítását. Végezetül felolvasott egy nyilatkozat a szülők nevében, amely a pedagógusokkal való szolidaritásukat fejezte ki.
Ezután egy tanár felolvasta Ady Endre „A tűz csiholója” c. versét.
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.
További tiltakozásokról képekben:
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az eddig ígértnél gyorsabb béremeléssel próbálta tompítani a pedagógusok dühét a mai sztrájk előtt. A miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt: az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások része az is, hogy „jelentős” pedagógusbér-emelés valósuljon meg.
Hozzátette „végig egyetértés volt” a Bizottság és Magyarország között abban, hogy a pedagógusbérek emelésre szorulnak, és szerinte amennyiben megszületik a megállapodás – az első utalást év végén, jövő év elején kaphatjuk meg – már január elsejétől 20 százalékos emelés léphet életbe a tervezett 10 százalékos helyett.
Érdemes hozzátenni: a pedagógusok bérének értéke a szakszervezetek szerint az inflációnak köszönhetően legalább 20%-kal romlott mára, így kérdéses, mekkora segítséget jelenthet a – többek közt – súlyos megélhetési problémákkal küzdő, több állásban dolgozó tanároknak a 20%-os emelés több mint két hónap múlva.
A miniszter azt is kifejtette a pedagógusok tiltakozásával kapcsolatban:
„Ha valaki nem megy be a munkahelyére, az nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályokat.”
Gulyás – teljesen kiforgatva a pedagógusok követeléseit – azt is mondta, hogy a polgári engedetlenség szerinte nem szolgálhat anyagi célokat, csak magasabb, morális, erkölcsi célokat.
Móricz Zsigmond körtér • A Móricz Zsigmond körtéren négy újbudai közoktatási intézmény, a Kempelen Farkas Gimnázium, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, a Újbudai Széchenyi István Gimnázium, és a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium tartotta a tanárok megbecsüléséért, és a szabad oktatásért.
A tüntetés kezdetén a diákok zenére moldvai csángó és roma népdalokat énekeltek, és táncoltak is, remek hangulatban.
Ezt követően egy diák arról beszélt, „2022-re eljutottunk oda, hogy már a tudásvágyunkat is korlátozni akarják”. Egy másik tanuló szerint pedig azért vannak itt, hogy „gyökeres változást érjenek el az oktatási rendszerben”, mivel az „válságos, és ezt mindannyian érezzük és tudjuk.”
Hozzátette, az elmúlt években a döntéshozók szerinte semmit sem tettek az oktatásért, kevesebb a pénz és az autonómia is.
„A tantervben fontosabb lett a politikai ideológia, mint a szakértelem, beázott a tető, nincsen kréta, WC-papír és a termeket is nekünk kell kifestenünk. Az illetékesek tisztában van a helyzettel, mégsem teszik a dolgukat.”
„Ma azért nem vagyunk iskolában, mert tanulni akarunk!” – tette hozzá.
Azt is aláhúzta, az oktatás szerinte „nemzeti ügy, és tanár nélkül nincs jövő”.
Egy másik felszólaló fiatal pedig azt hangsúlyozta, a 19-24 év közöttiek hatoda emigrál, de ehelyett Magyarországon kellene tudniuk boldogulni. A diákok a beszédek után azt skandálták:
„Fizessétek ki a tanárainkat!”
Egy felszólaló emellett megemlítette, a kormány „egy negyvenezres tüntetést hallgatott el, mert megijedt tőlük”.
A rövid demonstráció végén mindenkit a délutáni 16.30-as tüntetésre hívtak a Hősök terére.
Tegnap – 2021. október 13-án – volt 1 éve, hogy először ült tárgyalóasztalához a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottsága a kormány képviselőjével, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárral és jogászokból álló csapatával. A végeláthatatlan harcról meg is emlékeztek a szakszervezetek.
„Ők akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai voltak, ma már a belügyminiszter beosztottjai. A szakszervezetek megbízói nem változtak, mi azóta is az oktatásban foglalkoztatottakat képviseljük”
– olvasható a két pedagógus-szakszervezet közös közleményében.
Ünneplésre azonban nincs ok: az egy éve folyó tárgyalások és az egyre romló közoktatás ellenére nem teljesültek a sztrájkkövetelések.
„A pedagógusok és a közoktatásban foglalkoztatott többi munkavállaló élet és munkakörülményei azóta csak súlyosbodtak. Szánalmas fizetésük értéke legalább 20%-kal csökkent, túlterheltségük viszont jelentősen megnőtt, hiszen a pályáról távozott kollégáik feladatait is el kell látniuk.”
A szakszervezetek úgy látják, mindezt egyre több diák és szülő is érzékeli, és egyre szélesebb körben támogatják akcióikat. A következő országos sztrájknapot a Diákok a tanárokért budapesti tüntetésén jelentik be ma este.
