Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tízezreket fegyvereznek fel Kijevben, már több mint 1100 halottat jelentettek Ukrajnában – a háború második napja percről-percre

Heves rakétatámadások indultak a tegnap hajnali órákban Ukrajna ellen, miután Vlagyimir Putyin újabb egyórás beszédben hadat üzent az országnak, és megfenyegette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, erről tegnap percről-percre tudósítottunk, ezen a linken áttekinthetők a csütörtöki események. Azóta elindult a teljes invázió Ukrajna ellen az északi, keleti és déli arcvonalakon heves csatározásokkal, és az orosz csapatok lassú, de egyelőre biztos térnyerésével folytatódott.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a péntek kora reggeli órákban aláírt egy teljes mozgósításról szóló dekrétumot, az ukrán fegyveres erők harckészültségének fenntartása érdekében.

Mindeközben a civilek egyelőre sajnos jogosnak látszó aggodalmukban ezrével menekülnek úgy a fővárosból, mint Ukrajna egyéb részeiből, sokan közülük Magyarország irányába (itt Záhonynál jelen van tudósítónk, Kiss Soma, akitől folyamatosan érkeznek majd beszámolók az ottani állapotokról). Akik maradnak, azok közül sokan a metróállomásokon húzzák meg magukat a rakétabecsapódások elől.


Hogy félelmük igencsak jogosnak látszik, azt az is bizonyítja, hogy egyre több értesülés érkezik lakott területek elleni orosz rakéta- és tüzérségi támadásokról. Az égő panelházakról készült felvételeket nézve igen kétségesnek tűnnek Vjacseszlav Vologyin orosz országgyűlési elnök szavai, miszerint:

„Az ukrán lakosságnak nincs félnivalója a békefenntartó hadművelettől. Az kizárólag a demilitarizációt célozza.”

 

 

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Kijev ostroma ma elkezdődött, de a várost még korántsem sikerült bevenni. Az ott maradt lakókból civil védelmi erő szerveződött, igaz, fegyvereik egyáltalán nem veszik fel a versenyt az orosz hadseregével.

Szerény előrenyomulás történt a harkovi, donyecki és krími fronton is.

Eközben a NATO tanácskozott, növelte készültségét és az „értelmetlen háború” befejezésére szólította föl, Vlagyimir Putyin pedig eközben az ukrán hadvezetést kérte arra, buktassák meg Zelenszkij elnököt.

Holnap délelőtt a fejleményekkel ismét, összefoglaló cikk formájában jövünk.

Amennyiben úgy gondolod, tudósításaink hasznosak, akkor pedig így támogathatsz minket:


Ungvár Kiküldött tudósítónk, Kiss Soma Ábrahám ma egész nap Ungváron beszélgetett oda menekülőkkel és helyiekkel, emellett pedig rövid helyzetjelentést is küldött nekünk.

Eszerint a legfeltűnőbb jele a válságnak a városban jelenleg az, hogy az emberek a bankautomaták előtt sorban állva próbálnak pénzhez jutni,

a város közhasználatú épületei (autóbusz-állomás, pályaudvar, de még a hotelek hallja is) gyéren világított, a lámpák jelentős része nincsen felkapcsolva, tehát az elektromos áramszolgáltatásban is spórolás állt be.

Az általános mozgósításnak a helyszínen kézzel fogható jelei vannak, a behívók a 18 és 60 év közötti férfiaknak már érkeznek, de kényszersorozás még nem jellemző.

A határ ukrán oldalán azonban őket már nem engedik át, míg tegnap jó páran még átjutottak.

Záhonyhoz hasonlóan pedig Kárpátalján is készülnek a menekültek fogadására, például a katolikus templom magyar plébánosa készül az ország belső részéből érkező menekültek érkezésére, őket már lehet látni a városban, de a katolikusokhoz még nem érkeztek meg.

Egy Kijevből érkező, fiatal nő a Mércének a helyszínen elmondta, csütörtök éjszaka 10 órakor a támadások hangjaira ébredtek, és azonnal csomagolni kezdtek, ezek után a barátaikkal az óvóhelyeken töltöttek fél napot.

Később a társaság fele a maradás, a másik fele, tehát ők pedig a vasútállomásra mentek, Ungvárra tudtak jegyeket szerezni.

Most pedig egy buszra várnak, ami tovább viheti őket. A nő elmondta azt is, nem szerveznek evakuáló vonatokat Kijevből. Ő maga Szlovákiába próbál eljutni, ahol azt tervezi, nagyobb biztonságban lesz, és találkozhat a barátaival is.

Hozzátette azt is, azért nem Magyarország felé veszik az irányt, mert úgy tudja, ott „nem engedik át az embereket.” Eközben azonban csütörtök este 10 órakor a magyar kormány rendeletben oltalmazotti ideiglenes státuszt adott minden jelenleg Ukrajnában tartózkodó embernek.

Péntek este jelent meg a Le Monde francia napilap honlapján egy 664 orosz kutató és tudományos újságíró által jegyzett nyílt levél, amely „energikusan” követeli minden háborús cselekmény leállítását Ukrajna ellen.

A szöveg több ponton is szembe megy Putyin rezsimének hosszú évek óta hangoztatott üzeneteivel, amelyek ideológiailag megalapozták a jelenlegi hadműveleteket. A kutatók leszögezik, hogy ennek az „abszurd és igazságtalan”, új európai háborúnak a megindítása teljes egészében Oroszország felelőssége, és nincs semmilyen racionális igazolása. A donbaszi helyzet manipulációja és ürügyként való használata „senkit sem téveszt meg”.

Írnak arról, hogy mennyi szállal kötődnek Ukrajnához, családjuk, barátaik, kollégáig révén, és arról, hogy egykor „apáink, nagyapáink és dédapáink együtt harcoltak a nácizmus ellen. Kirobbantani egy háborút, amely az Orosz Föderáció – kétes értékű fantáziaszüleményei motiválta – vezetőinek geopolitikai ambícióit elégíti ki, elárulja az ő emlékezetüket.

Az aláírók azt is hangsúlyozzák, hogy tisztelik Ukrajnát mint demokratikus államot, és meggyőződésük, hogy békés módon rendezhető minden – a két ország között – fennálló probléma.

A háború megindításával Oroszország szerintük elszigetelődésre ítéli magát, pária ország lesz – ez nemcsak a kutatók munkáját lehetetleníti majd el, de tovább súlyosbítja majd az ország kulturális és technológiai degradációját. A háború Ukrajnával egy lépés a semmibe.

A kutatók zárásképp újra utalnak arra, hogy mennyire fájdalmas, hogy a nácizmus leverésében egykor döntő szerepet vállaló hazájuk új háborút robbant ki a kontinensen. Az ukrán állam területi integritásának és szuverenitásának tiszteletét követelik, és „békét országainknak”.

kijev Fél órája újraindult a főváros és több már város (Poltava, Harkov) rakétázása is. Ennek keretében Kijevből jelentették, hogy találat érte a Kijevet árammal ellátó ellátó fő erőművet, így megsokasodhatnak az áramkimaradások.

Vitalij Klicsko polgármester ezen kívül közölte, a Dnyeper összes hídját biztosították a fővárosnál, a polgári véderőbe pedig annyian jelentkeztek, hogy több embert már nem tudnak fegyverrel ellátni.

 

lengyel-ukrán határ Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint az invázió első napján már 50.000 ember menekült el Ukrajnából. Filippo Grandi szerint további számok pedig könnyen az egekbe nőhetnek. A február 24-én indult, általános orosz invázió óta Ukrajnában a nyugat felé vezető főutak teljesen megteltek, menekülők tízezrei torlódtak fel.

Mivel Ukrajna csütörtökön általános mozgósítást rendelt el, ezért szemtanúk szerint a Lvivből Lengyelország felé igyekvő menekültek tömegében és a kocsisorban is katonák igazoltatják a 18 és 60 év közötti férfiakat, sokukat erőszakkal viszik el besorozni, amennyiben bebizonyosodik, hogy ukrán állampolgárok.

A 20 kilométeres menetben egy tudósító kisgyermekeket, nőket, öregeket is szép számmal látott, a gyerekek számára a hosszú gyaloglás különösen megterhelő volt a hideg időben.

A lengyel határállomásokon ezért mindenkit orvosi ellátással, szállással, forró teával és információs központokkal várnak.

Amikor kisebb, vagy nagyobb tiltakozásba ütköztek, a fiatal férfiakat elhurcoló katonák egyszer úgy is fogalmaztak:

„Felejtsd el a feleséged, meg a lányod, harcolj Ukrajnáért!”

A civil, hobbifelderítő oldalak egyik legnépszerűbb tagja, az OSINT Ukraine részletes térképet állított össze arról, hogy február 25-én, este hogyan állnak a frontvonalak. Az összesítésből az látszik, hogy az oroszok ugyan Kijev külvárosait elérték, eddig nagy offenzívát azonban nem indítottak.

  • A Kijevet fenyegető, második, Kijevtől északkeletre elhelyezkedő fronton volt a legtöbb területfoglalás, itt az oroszok Szumi és Csernyigov városait is körbevették, ütemesen haladnak a főváros felé.
  • Harkovban is ugyanez a helyzet, délután elszórt harcokról, és rakétatámadásokról érkeztek a hírek, de nagyobb offenzívák itt sem indultak.
  • A Donyeck-Luganszki, keleti fronton továbbra is Mariupolt bombázzák, az amerikaiak információi szerint itt nagyszabású partraszállási hadműveletet készítenek elő.
  • A Krím-félszigettől északra kialakított ukrán védelmi vonalakat azonban az oroszok pénteken áttörték, így a Fekete-tenger partján található Kerszon felé haladnak éppen.

Összességében elmondható, hoyg a szerdai, láthatóan villámháborús taktika eddig nem nagyon jött össze, így lehetséges az, hogy hamarosan nagyobb haderő bevetésére kényszerül Moszkva hadi céljai eléréséhez.

Moszkva Marija Zaharova külügyi szóvivő úgy fogalmazott, a hírek, amelyek szerint az ukránok megtámadása után Finnország és Svédország is a NATO-csatlakozáson gondolkozik, sőt a pénteki tanácskozáson is velük együtt vesz részt, „komoly aggodalommal tölti el” Moszkvát, és

Oroszországnak „fontos lenne ezeknek az országoknak az el nem köteleződése”.

brüsszel Nehéz helyzetben vagyunk, új valósággal kell szembenéznünk az európai biztonságot illetően. Erről beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a 4-es cikkelyes, tagországi biztonsági tanácskozásokat követően.

Hangsúlyozta, a Kreml nem csupán Ukrajnával kapcsolatban fogalmazott meg követeléseket, korábban az összes 1997 után csatlakozott tagországgal kapcsolatban NATO-csapatvisszavonást követelt.

Elmondta még, a mostani „évtizedek óta a legnagyobb fenyegetés érte Európát”, és a tanácskozáson az EU és a semleges Svédország és Finnország képviselői is részt vettek. Stoltenberg szerint olyan védelmi készültséget aktivált a katonai szövetség, amely a jelenlegi biztonsági helyzetnek megfelel.

Felhívta Oroszországot, azonnal fejezze be „értelmetlen háborúját”, vonja ki csapatait Ukrajnából és térjen vissza a diplomácia útjára.

Ezért bejelentette, a NATO gyorsreagálású válaszerejének aktiválását is, ez körülbelül 45.000 NATO-katona keleti tagországokba küldését jelenti.

A sajtótájékoztatót teljes terjedelmében, angolul itt lehet megnézni:

Moszkva A szinte teljes orosz távközlést vasszigorral felügyelő szervezet, a Roszkomnadzor ezt válaszlépésként rendelte el arra, hogy a Facebookot működtető anyacég, a Meta ugyancsak korlátozta egyes orosz állami médiatartalmak elérését a paltformján.

A szervezet közleménye szerint a Facebook „cenzúrát alkalmazott, ezért most ők is korlátozásokat vezetnek be, de a részletekről még semmit nem árultak el.

A Facebook nem túl központi jelentőségű egyébként az országban, a poszt-szovjet térség fő közösségi médiája az orosz tulajdonú VKontaktye.

(The Guardian)

Ungvár Tudósítónk, Kiss Soma Ábrahám Ungváron találkozott egy Kijevből autó hiányában vonattal elmenekült öttagú családdal, akik csütörtökön este a bombázások hírét hallva spontán, saját maguk szervezték meg menekülésüket a fővárosból az utolsó pillanatban. A kollégánknak nyilatkozó nő azt mondta, inkább a menekülés opcióját választották a kijevi metróállomások nyújtotta fedezékkel szemben. Még maguk sem döntötték el, hogy merre folytatják menekülésüket – azt sem, hogy elhagyják-e egyáltalán az országot –, de egyelőre a harcoktól viszonylag távol eső kárpátaljai városban húzzák meg magukat – tudtuk meg. A nő elmondása szerint a vasúti közlekedés továbbra is működik Kijev és Ungvár között.

Az északkeleti Harkovban robbanások hangjait vették videóra, az amerikai Védelmi Minisztérium pedig arról kapott hírt, hogy az orosz csapatok Mariupol mellett nagy partraszállást tervezhetnek rövidesen.


Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök pedig az ostromlott Kijevből, a kormányzati negyed egyik utcájából jelentkezett be, azt üzente, továbbra is a városban maradnak és megvédik azt.

Budapest Ukrán állampolgárok tömegei indultak meg a nyugati határok felé, többek között Magyarország irányába is, az orosz támadás elől menekülve. Bár Orbán Viktor szerint hazánk felkészült a menekültek befogadására és minden Ukrajna felől érkező menekültet beenged az országba, a Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont ez korántsem lesz olyan egyszerű, mivel a magyar menekültügyi rendszer logisztikai és jogi szempontból egyaránt alkalmatlan a háború elől menekülők fogadására.

A Mérce összegyűjtött néhány olyan civil szervezetet és Facebook csoportot, melyek az ukrán és kárpátaljai menekültek segítségére sietnek, ebben pedig a magyar lakosságra is számítanak.

A Migration Aid felhívást tett közzé Facebookon az ukrán menekültválság kapcsán. A szervezet a határra érkező menedékkérők elszállításában kérik a lakosság segítségét sofőrök és feltölthető üzemanyagkártyák formájában. Emellett szállást is igyekeznek szervezni a határra érkező ukrán és kettős állampolgárok számára. Aki ilyen felajánlást szeretne tenni, e-mailben kell felvennie a kapcsolatot a szervezettel.

A Budapest Bike Maffia gyűjtést szervez holnapra, vagyis szombatra, melyen a menekülteknek szükséges adományokat várnak. Többek között meleg étel konzerveket, takarókat, hálózsákokat, babaápolási holmikat, termoszokat kérnek a felajánlóktól, melyeket még aznap elvisznek a határra. 

Különböző vidéki városokban is hoztak létre hasonló adománygyűjtő pontokat, ahová szintén ilyen felajánlásokat lehet elvinni.

A Segítségnyújtás (Ukrajna) nevű Facebook csoporthoz, mely a hasonló segítségnyújtással kapcsolatos felhívásokat és lehetőségeket gyűjti össze, már majdnem 40 ezren csatlakoztak.

Hasonló nemzetközi lehetőségeket gyűjtött össze a New Eastern Europe. Az oldalon közzétett, rendszeresen frissített listában olyan szervezeteket találhatók, melyek munkáját pénzadományokkal lehet segíteni. 

Moszkva Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az ukrán katonai vezetést, hajtsanak végre puccsot az ország vezetése ellen. Szavai szerint az orosz hadsereg elsősorban nem az ukrán reguláris hadsereggel harcol, hanem nacionalista egységekkel, akik „mit ismeretes, felelősek a Donyec-medencében elkövetett népirtásért és békés állampolgárok vérontásáért a népköztársaságokban.”

Putyin hozzátette: „Még egyszer az ukrán Fegyveres Erők katonáihoz fordulok:

Ne hagyjátok, hogy a neonácik emberi pajzsként használják gyermekeiteket, feleségeiteket és az időseket. Vegyétek a hatalmat a saját kezetekbe! Úgy tűnik, veletek könnyebb lesz megegyeznünk, mint ezzel a drogos és neonáci bandával, akik Kijevben telepedtek meg, és túszul ejtették az egész ukrán népet. ”

Eközben az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova, közölte, hogy a lehetséges tárgyalások az ukrán vezetéssel nem jelentik az ukrajnai „különleges hadművelet” haladéktalan leállítását.

groznij A Csecsenföldön lényegében saját, külön bejáratú diktatúrát kiépítő Ramzan Kadirov az Ukrajna elleni orosz offenzíva szerves része. Egyrészt a Kijevet ostromló seregek között már az első napon is feltűnt két zászlóaljnyi csecsen.

Most pedig újabb felvételek azt mutatják, hogy Csecsenföldön, Groznij főterén több száz, a helyi rezsim állítása szerint „önkéntes” katona gyülekezik, hogy ők is a ukrajnai háborúba induljanak.

Az 1995 és 1999 között folyó, különösen kegyetlen orosz-csecsen háborúban az orosz csapatok lényegében a teljes országot lerombolták az iszlamisták elleni küzdelemben. Kadirov előbb hivatalosan miniszterelnök-helyettes lett apja, Ahmad mellett akit Vlagyimir Putyin nevezett ki csecsenföldi bizalmasának.

Ahmad Kadirovot azonban 2004-ben az iszlamista lázadók merényletben megölték. Ezek után Ramzan, új csecsenföldi miniszterelnökként besúgókra és kegyetlen belügyi szervekre épülő, különleges rendőrállamot épített ki a régióban, ami belügyekben Moszkvánál radikálisabb és tőle független, külügyekben azonban teljesen alárendelt.

Kadirov a csecsenföldi melegek ellen elkövetett, gyilkos politikai kampányáról, és megalázós-megszégyenítős videókról is hírhedt amiket ellenfeleivel készíttet elfogásuk után.

Kadirovot sokan Putyin elnök egyik „rossz szellemének” is tartják, felmerült például, hogy Borisz Nyemcov ellenzéki orosz politikus brutális moszkvai meggyilkolását is ő szervezte meg.

isztambul Törökország pénteken bejelentette, hogy nem fogják megállítani a szorosokon átkelő orosz hadihajókat, annak ellenére, hogy Erdogan eddig több alkalommal is elítélte Putyin agresszióját. A háborúzgatni szerető Erdogan elnök úgy látszik ebből a konfliktusból most inkább ki akar maradni.

Lezárhatná-e a Boszporuszt Törökország az orosz hadihajók előtt?

Ukrajna ankarai nagykövete, Vaszil Bodnar szerdán arra kérte a török kormányt, hogy az orosz haditengerészet hajói számára tiltsák meg azt, hogy a Dardanellák és a Boszporusz tengerszorosokat használhassák. Ankara ugyan az utóbbi napokban több alkalommal is egyértemű támogatásáról biztosította Kijevet, Törökországnak egy ilyen lépés nem csak jogilag, de külpolitikai- és gazdasági szempontból is nagyon komoly problémákat okozhatna.

A két tengerszoros jogi státuszát az 1936-ben aláírt Montreux-i egyezményben foglalták össze. Eszerint Törökországnak nincs joga korlátozni a kereskedelmi és polgári hajózást a szorosokon, viszont a hadiflották átkelését megtilthatja.

Persze ez csak elméletileg van így, a gyakorlatban nem olyan egyszerű végrehajtani. A második világháborút követően Moszkva komoly nyomást gyakorolt Törökországra, hogy a korábbi egyezményt írják át úgy, hogy a szorosokat Törökországgal közösen a Szovjetunió ellenőrizhesse, és állandó katonai jelenléte lehessen a térségben. Moszkva ezen agresszív külpolitikája azonban nem járt sikerrel, sőt az amúgy semleges Törökországot pont, hogy nyugat-baráttá tette, amely ennek köszönhetően is lépett be a NATO-ba 1952-ben.

Jelenleg azonban Törökországnak nem egyszerű oldalt választania az orosz-ukrán konfliktusban, hiszen mind a két országgal jó kapcsolatokat ápol.

A helyzet furcsaságát jól mutatja, hogy míg az ukrán hadsereg az Erdogan veje által gyártott Bayraktar drónokkal van felfegyverkezve, addig a törökök S400-as orosz légvédelmi rendszert használnak. Törökország emelett nagymértékben ki van szolgáltatva az orosz földgáznak, bár már nem sokáig, hiszen éppen épül az ország első atomerőműve. A gond csak az, hogy Oroszország építi, a Paks 2-höz hasonló modellben.

A török búzaimportnak pedig 65%-a érkezett tavaly Oroszországból, 15%-a pedig Ukrajnából. A török líra folyamatos értékvesztése miatt jelenleg a turizmus lett az ország húzóágazata, tavaly pedig közel öt millió orosz és két és fél millió ukrán turista látogatott el Törökországba, a jelenlegi török vezetés pedig semmiképp sem szeretné, ha idén nyáron elmaradnának az ukrán és orosz turisták milliói.

Ezen kívül pedig még sok más területen látni, hogy Ankara számára pont ugyanolyan fontos mind a két országgal jó kapcsolatban maradni.

A Meduza készített részletes jelentést a harcok jelenlegi állásáról:
Mint ismeretes, éjszaka az orosz csapatok elfoglalták a Kijevtől északra fekvő Csernobilt. Szemtanúk szerint ugyanezek az északi csapatok egyesültek a Kijevet nyugatról megközelítő orosz csapatokkal, melyek az éjszaka és a mai nap folyamán sikeresen verték vissza az ukrán hadsereg támadásait a Kijevtől nyugatra fekvő Antonov reptérért. Keletről Szumi és Konotop városok körülvétele után orosz egységek szintén közelednek Kijevhez. Kijevtől északkeletre orosz csapatokat láttak Csernigov környékén, melyek szintén a főváros felé haladnak.

Eközben, a Harkov, Donyeck és Luganszk háromszögben a felek továbbra is ágyúzzák egymás állásait. Az ukrán hadsereg ballisztikus rakétái eltalálták az oroszországi Rosztov megyében lévő Millerovo katonai repteret.

Délen, Melitopol város elfoglalása után orosz csapatok északra, Zaporozsje felé haladnak. Szintén délen, Herszon környékén folynak harcok. Az ukrán hadsereg a Dnyepr hídjainak felrobbantásával igyekszik lassítani az orosz előretörést.

kijev A Kyiv Independent riportere szerint elképesztő ellenállás bontakozik ki az ukrán fővárosban, több tízezer embernek osztanak fegyvereket és Molotov-koktélokat. A tudósító szerint az elmúlt órákban 18 ezer lőfegyvert osztottak ki Kijevben, lényegében bárkinek, aki jelentkezik.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint már több mint 1000 orosz katona halt meg a harcokban. Zelenszkij pénteki bejelentése szerint eddig több mint 130 ukrán katona és civil halt meg, és több mint 300-an szenvedtek sérülést.  Oroszország idáig semmilyen, általunk ismert információt nem közölt az áldozatok számáról.

Az ukrán fővárost már a reggeli órákban elkezdték támadni az orosz csapatok, harcok folytak a kormányzati negyedben, és tűzharcokról adtak jelentéseket a város különböző pontjairól. Az orosz csapások többek között egy óvodát és egy árvaházat  is értek, az eddigi hírek alapján a két épület bombázásában senki nem halt meg. Az ukrán külügyminiszter azonban kijelentette: ezzel háborús bűncselekményt követett el Oroszország, és a Hágai Nemzetközi Bíróságra viszik az ügyet.

kijev „Putyin őrült, de nem tud minket megfélemlíteni” – közölte élő bejelentkezésben Ukrajna nacionalista exelnöke, Petro Porosenko az amerikai, kormánypárti CNN hírcsatornán. A nemrég még belső politikai viszályok miatt egyenesen börtönbüntetés elé néző Porosenkó most egy kijevi, civil fegyverdepó mellől beszélt arról, annyian jelentkeztek a fővárosba betörő orosz katonák elleni harcra, hogy elfogytak a fegyverek.

Hozzátette, ő is harcolni készül, arra a kérdésre pedig, hogy meddig tudják tartani magukat, csak annyit felelt.

„Örök időkig.”

Telefonon beszélt egymással Vlagyimir Putyin és a Kínai Népköztársaság elnöke, Hisz Csi-Ping. Az ukrán válságra adott pekingi válaszreakciókat a krízis kirobbanása óta élénk médiafigyelem kíséri, hiszen Kína és Oroszország geopolitikai érdekei egyaránt ellentétesek a nyugati hatalmakéval és ahogy arra a néhány héttel ezelőtti találkozójuk is rámutatott, Peking és Moszkva egyre inkább szorosabbra fűzi a viszonyt, hogy egységes frontot tudjanak felmutatni az USA vezette tömbbel szemben.

Ennek részeként alapvetően támogatóak egymás külpolitikai irányvonalával szemben: Oroszország Kína mellett áll Taiwan-kérdését illetően, vagyis támogatja, hogy a jogilag ugyan a Kínai Népköztársaság részét képező, de gyakorlatilag teljesen független, erősen nyugatbarát szigetország ismét pekingi fennhatóság alá kerüljön. Ami pedig Kínát illeti, az országot vezető Kommunista Párt határozottan osztja azt az orosz álláspontot mely szerint az olyan védelmi szövetségek, mint a NATO vagy az az Egyesült Királyságot, Ausztráliát és az USA-t magába foglaló AUKUS valójában az amerikai hegemónia fenntartását segítik elő.

Ennek ellenére a kínai állami televízión, a CCTV-n megjelent összefoglaló szerint Hisz Csi-Ping igen visszafogottan fogalmazván kijelentette, hogy Kína támogatja, hogy Oroszország diplomáciai úton rendezze az Ukrajnával szembeni nézeteltéréseit.

Sajtóértesülések szerint Putyin orosz elnök jelezte kínai kollégájának, hogy kész tárgyalni Ukrajnával a legmagasabb diplomáciai szinten.

Minderre azután került sor, hogy Ukrajna elnöke, Vologyimir Zelenszkij tárgyalást kezdeményezett Oroszország vezetőjével.

Az Al-Jazeera szerint a kínai elnök Ukrajnával kapcsolatos óvatossága nem független attól a ténytől, hogy a kelet-európai országnak igen élénk gazdasági kapcsolatai vannak Kínával.

Hszi-Csi Ping azonban arra is figyelt, hogy ne idegenítse el magától Putyint: háború helyett „kelet-ukrajnai helyzetről” beszélt és arra sem szólította fel Putyint, hogy hagyjon fel az invázióval,és arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek figyelembe kell vennie Oroszország biztonságpolitikai aggodalmait.

Minszk, Moszkva Dmitrij Peszkov (a Kreml sajtó titkára) azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin kész delegációt küldeni Minszkbe tárgyalásokra az ukrán féllel. A delegáció lehetséges tagjai a Védelmi, és a Külügyminisztérium valamint az elnöki adminisztráció képviselői. Peszkov hozzátette: „Zelenszkij ukrán elnök ma bejelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin már a kezdetkor azt mondta, hogy a külenleges művelet célja az LNK és a DNK megsegítése volt, többek között Ukrajna demilitarizálásán és denacifikálásán keresztül. Ez valójában a semleges státusz kérdésének szerves része.”

záhony Tegnap még öt kilométeres kocsisort alkottak a záhonyi határátkelőnél a magyarországi belépésre váró, Ukrajnából érkező – leginkább kárpátaljai – háborús menekültek, pénteken azonban már elenyésző számban érkeztek csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre.

A záhonyi vasútállomás péntek (február 25.) délelőtt. Fotó: Kiss Soma Ábrahám/Mérce

Helyszíni tudósítónk, Kiss Soma Ábrahám arról értesült, hogy jelenleg csak azokat engedik ki Ukrajna területéről az ukrán hatóságok, akiknek magyar útlevelük is van, és van benne ukrán beléptető pecsét is, tehát tudják igazolni, hogy korábban ezzel az úti okmánnyal beléptek az országba. Miután azonban a kettős állampolgárok jelentős része az ukrán útlevelét használja az Ukrajnába történő belépéshez, sokukat most feltartóztatják az ukrán hatóságok.

A Magyar Hang tudósítója, aki a tiszabecsi határ ukrán oldalán tartózkodik, szintén arról számolt be, hogy az ukrán határőrök magyar útlevél birtokában is csak azokat engedik ki, akiknek van belépő pecsétjük az útlevelükben. A lap úgy tudja, a nőket és gyerekeket átengedik ennek hiányában is, csak a katonakorú férfiakat tartóztatják fel.

A határátkelői gyakorlatban azt követően állt be változás, hogy a kijevi kormány tegnap este rendeletbe foglalta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiaknak a háborús készültségre hivatkozva tilos elhagyniuk Ukrajnát. Ugyan a magyar kormány tegnap este tíz órakor kormányrendeletben határozott arról, hogy minden Ukrajna felől érkező menekültet beenged az országba, azt azonban az ukrán határőrök döntik el, hogy kit engednek ki az országból.

Csütörtökön Helmeczi László polgármester becslése szerint csak vasúton nagyjából háromezer menekült érkezhetett Záhonyba. A településre érkező menekültek túlnyomó többsége rögtön továbbhaladt – előre egyeztetett fuvarral vagy vonattal – Magyarország  belseje felé, azonban így is mintegy 70 menekült éjszakázott a záhonyi művelődési házban. A záhonyi önkormányzat és a lakosság jelentős része besegít a menekültek fogadásába: a tegnapi nap folyamán felállítottak egy humanitárius segélypontot a művelődési központban a menekülteknek, ahová a polgármester felhívására rengetegen vittek pokrócokat és élelmiszert az éjszakára.

Menekültek Záhonyban. Fotó: Kiss Soma Ábrahám/Mérce

A Mérce munkatársa beszélt Mártha Mihály Tiborral, Fényeslitke polgármesterével, aki elmondta, hogy csütörtök este a képviselőtestület eldöntötte, hogy az ő településük is befogad menekülteket, amennyiben érkeznek.

Egyelőre 30 főnek állítottak fel szállásokat a művelődési házban, és ebédet, a gyerekeknek pedig óvodai felügyeletet is biztosítani fognak. Tolmáccsal is készülnek, és tesztelik az érkezőket – mondta a polgármester, aki arra számít, hogy akik az első hullámot követően indultak el Kijevből, azok mostanában fognak megérkezni. Az ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hogy kiknek sikerül átjutniuk az ukrán oldalról.

Helyszíni tudósítónk a csapi átkelőről, a határ ukrán oldaláról péntek kora délután azt jelentette, hogy mintegy 150 ember próbál ebben a pillanatban is átjutni Magyarországra.

Csütörtök éjjel Jónás Tiborral, az Országos Roma Önkormányzat helyi képviselőjével is beszéltünk, aki a tegnapi napon többször is élőben jelentkezett be (amelyet valós időben mintegy 5 ezer néző követett a közösségi médiában) a záhonyi vasútállomásról és a művelődési központ elől. Jónás kérte a közvetítés nézőit, hogy aki teheti, a helyszínen élelmiszerrel vagy fuvarral segítse a menekülteket, aki pedig helyben nem tud segíteni, az akár szállással, akár csak a videó megosztásával próbáljon hozzájárulni a segítségnyújtáshoz.

„Láttuk a szerveződést, és úgy gondoltuk, segítenünk kell, amiben tudunk” – mondta Jónás, akinek a saját becslése szerint a menekültek mintegy háromnegyede nő, kisebb részük férfi, illetve idős vagy gyermek.

Budapest Magyarország humanitárius folyosót nyit azon harmadik országbeli állampolgárok számára a határ és a debreceni repülőtér között, akik nem rendelkeznek ugyan schengeni vízummal, de legálisan tartózkodnak Ukrajnában és a háború elől menekülnek. Számos ország kérte ugyanis Magyarország segítségét állampolgáraik hazajuttatásában, többek között Irán, Jordánia, India, Izrael, Ecuador vagy Zimbabwe. Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook videójában elmondta, hogy az átkelés mind az öt átkelőhelyen folyamatos, de az ukrán oldalon folyamatos a 3-5 km közötti torlódás. 

kijev, mariupol Az UNICEF, az ENSZ gyermekjogi szervezete megnövelt kapacitással indul az ukrán menekültek megsegítésére Magyarországon, Moldvában, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában. A szervezet igyekszik felmérni az ukrán főváros infrastruktúrájában esett károkat.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala arról jelentett, hogy Oroszországban eddig 1800 háború ellen tüntető letartóztatásáról van tudomása. A főbiztos a jogtalanul, véleménynyilvánításukért letartóztatottak azonnali szabadon bocsájtását követeli.

A frontokról friss jelentés Mariupolból érkezett, itt a polgármester heves harcokról számolt be. A várost minden oldalról támadják az orosz inváziós csapatok.

A kijevi hatóságok mindeközben arra szólítják fel a lakosságot, hogy maradjanak otthonaikban, és kerüljék el az „aktív katonai műveleteket” Obolon városnegyedben, a város központjától északra.

Szintén az ukrán távirati iroda, az Interfax közli, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel az Unió további támogatásáról biztosította Vologyimir Zelenszkij ukrán államfőt telefonon, és elítélte az orosz agressziót.

„Felszólítom Vlagyimir Putyin elnököt, hogy azonnal hagyjon fel az erőszakkal. A világ közösségének mozgosítania kell magát, hogy megvédhessük a nemzetközi jogot. (…) A civilek értelmetlen szenvedéseinek és halálának azonnal véget kell vetni.”

 


 

 

 

kijev A külvárosi csatározások után hirtelen a főváros szívében is harcok indultak, egyelőre meg nem erősített információk szerint néhány átállt ukrán biztonsági és az orosz speciális egységek segítségével tűz alá vették a Radát, azaz az ukrán parlament épületét.

Más források úgy értesültek, hogy a támadó speciális orosz alakulatokat időközben felszámolták, így a támadás egyelőre megtört.


Mindeközben az ukrán védelmi minisztérium posztokat tesz közzé a Molotov-koktél elkészítésének helyes módjáról:


Korábban már beszámoltunk róla, hogy Vologyimir Zelenszkij valószínűleg előkelő helyen szerepelhet az orosz célpont-listán, így nem meglepő, hogy lendületes támadásokat indítanak a kormányzat szívének számító városrészek ellen.

(Kiemelt képünk illusztráció)

kijev Az ukrán állami szervek ellenállásra szólítják fel a főváros lakosságát, miután péntek délelőtt az orosz csapatok megkezdték a város ostromát. Az első hullámban főként beszivárgó diverzáns csapatok érkeztek, de a főerők is lassan felzárkóznak a támadáshoz.

A járókelők biztonságos fedezéket keresve rohannak az utcákon, a város Obolonszkij-negyedében kézifegyverek és robbanások hangját hallani.

 


Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök nem hagyta el a fővárost, annak ellenére, hogy ő maga is egy valószínű célpont lehet, ehelyett egész nap telefonon kéri a baráti országok segítségét. A Reuters értesülése szerint Zelenszkij egyelőre messze nem elégedett az eddigi Oroszország-ellenes szankciókkal, de minden közvetlen segítségnyújtást köszön, így például Finnország 50 millió dolláros segítségét is, de az Európai Bizottság támogatásáról szóló döntést is.

Mindeközben a Reuters gazdasági elemzői szerint ha rövidtávon nem is, de hosszútávon Oroszország gazdaság meg fog roppanni a pénzügyi szankciók (így az egyes oligarchák személyes szankcionálása, az Északi Áramlat II leállítása, a bankrendszeri korlátozások, stb.) miatt.

 

záhony A körülményekhez képest mindent megtesz a határmenti város a menekültek gyors és alapos ellátására. Kollégánk, Kiss Soma a helyszínről tudósít, és a Kárpátalja felől érkező menekültekkel töltötte az éjszakát, íme a fekhely:

Kép: Mérce

kijev, záhony Az éjszakai órák is igen mozgalmasak voltak Ukrajnában, mellyel szemben Oroszország tegnap hajnal négy óra magasságában hivatalosan háborút indított. Az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij az éjjeli órákban elrendelte az általános mozgósítást amely országszerte minden sorköteles és tartalékos katonát érint.

A kijevi kormány emellett rendeletbe foglalta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiaknak a háborús készültségre hivatkozva tilos elhagyniuk Ukrajnát.

Ez már csak azért is fontos fejlemény, mert a háború kezdete óta tízezrével menekülnek az emberek a szomszédos országokba, köztük hazánkba is. Erre válaszul a magyar kormány tegnap este tíz órakor kormányrendeletben határozott arról, hogy minden Ukrajna felől érkező menekültet beenged az országba. Ugyanakkor a kijevi kormány mozgósítása értelmében az Ukrajnában élők csak léphetnek be Magyarországra, ha ukrán-magyar kettős állampolgárok és a magyar útlevelükben van ukrán belépési pecsét. Ez az eljárás igen nehéz helyzetbe hozza az Ukrajnában élő kettős állampolgárokat, akik általában Magyarországra menet a magyar, Ukrajna fele pedig az ukrán útlevelüket használják.

A tegnapi nap folyamán a Mérce egyik újságírója is az ukrán-magyar határ legfontosabb átkelőhelye, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhony felé vette az irányt. Kollégánknak a város polgármesterével, Helmeczi Lászlóval is sikerült beszélnie, aki elmondta, a tegnapi nap folyamán körülbelül háromezer ember jött át Magyarországra a határ ezen szakaszán. Közülük sokakat a város művelődési házában szállásolnak el, azonban az önkormányzat befogadókapacitási végesek, információink szerint körülbelül 600 embernek tudnak jelenleg menedéket nyújtani.

Menekültek Záhonyban. Forrás: Mérce

Eközben Ukrajnában tovább mélyül a háború, az orosz hadsereg folyamatosan vonja támadás alá az ország fővárosát, Kijevet, amelynek térségében már a tegnapi napon is élénk harcok bontakoztak ki. A harcok ma ma már a város lakónegyedeit is érintették. Ahogy az alábbi képen látszik, egy kelet-kijevi emeletes ház teljesen megrongálódott egy tűzben, amit egy közelben lelőtt orosz katonai repülőgép törmelékei okozhattak.

Eközben tegnap Brüsszelben összeült az Európai Unió 27 tagállamának elnök-és kormányfőjét tömörítő Európai Tanács hogy az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan újabb szankciókat vezessen be a háborút kezdeményező Oroszországgal szemben.

A Tanács által elfogadott szankciók érintik az orosz  energetikai, közlekedési és pénzügyi szektort, azonban egyes EU-s kormányfők, mint például a Lengyelországot vezető Mateusz Morawiecki szerint nem mennek elég messzire, hiszen nem érintik közvetlenül Vlagyimir Putyint és az orosz bankokat sem zárják ki a globális pénzügyi tranzakciók alapját szolgáló SWFIT-rendszerből. Az uniós válaszreakciót Zelenszkij is elégtelennek ítélte, szerinte Ukrajna magára maradt az Oroszországgal szembeni küzdelemben.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}