Szabó Tímea és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselői „mi folyik itt?” címmel intéztek azonnali kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Tordai afelől érdeklődött, hogy a miniszterelnök vállalja-e a felelősséget a több mint harmincezer, Magyarországon koronavírus-járványban elhunyt ember iránt a felelősséget.

Arra is kíváncsi volt, mi a véleménye arról, hogy véleménye szerint törvénysértő módon a Magyar Távirati Iroda nem számol be az ellenzéki előválasztás körüli fejleményekről. A képviselő tudni szerette volna továbbá, hogy a Pegasus-botrány nemzetbiztonsági bizottsági vizsgálati ülését miért titkosították harminc évre.

Tordai megkérdezte, Orbán támogatja-e Karácsony népszavazási kérdéseit, a Diákváros megépítésével és az álláskeresési járadék meghosszabbításával kapcsolatban.

Orbán válaszában ízléstelennek nevezte Tordait a halottak emlegetése miatt, majd megosztott közönségével egy kis sikerpropagandát. Az MTI nem tudósításáról azt állította, hogy véleménye szerint az ellenzéknek kedvez, a nemzetbiztonsági ülésnek pedig véleménye szerint megvan az eljárási rendje. Megvédte a háromhónapos álláskeresési járadékot is, ami után a munkanélküliek beléphetnek a közmunkaprogramba.

Tordai erre szintén minősíteni kezdte Orbánt, szánalmasnak nevezve a kormány teljesítményét, kifejtette, hogy elvicceli az MTI-s kérdést, valamint gyengének és gyávának nevezte a Pegasus-botrány kezelése miatt is.

Emlékeztetett, hogy átlagosan 14 hónapig keresnek munkát az állás nélkül maradtak, erre pedig nem megoldás a közmunka és a kirívóan rövid ideig folyósított segély.

A miniszterelnök a továbbiakban kikerülte a válaszadást és elmúltnyolcévezett.

Csárdi Antal az LMP képviselője Mit tervez a miniszterelnök úr? címmel intézett kérdés a kormányfőhöz. A képviselő azt javasolta, hogy amint a miniszterelnök lement a sarki újságoshoz a média szabadságot ellenőrizni, úgy menjen el egy tetszőleges piacra is, hogy a saját szemével lássa, milyen mértékben drágultak az alapvető élelmiszerek.

A KSH adataiból idézve Csárdi kiemelte, az étolaj ára 25%-al, a margarin és atojás ára 8%-al, a liszt 7,5 %-al a gyümölcsök és a zöldségek ára 17 és 40% közötti mértékben drágult. Ezeket az árakat egy nagyon jelentős, 27%-os áfa terheli.

A képviselő szerint a kormánynak megvannak az eszközei arra, hogy megállítsa az elszállt inflációt, így azt kérdezi a miniszterelnöktől, hogy mikor tervezik megtenni a szükséges lépéseket?

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy komolyan veszi Csárdi hozzászólását, mivel „ő egy élelmiszer-kereskedő” – ezzel gúnyolódva a képviselő korábbi, polgári foglalkozásán. Hozzátette, hogy a húsokat, a tejet és a tojást már besorolták az 5%-os áfakulcs alá.

Csárdi viszontválaszában úgy fogalmazott, hogy érti és nagyra is értékeli ezen termékek áfájának csökkentését, de szeretné, ha a miniszterelnök belátná: ez nem elég.

„Egy adópolitikában meg kell jelennie társadalompolitikai célkitűzéseknek, nem véletlenül van több kulcsa az Áfának.”

Az asztalra este a gazdag és a szegény is ugyanazokat az alapvető élelmiszereket szeretné letenni. Ezért a véletlenszerűen kiválasztott élelmiszerek mellett minden alapvető élelmiszert egyaránt be kell sorolni az 5%-os áfakulcs alá – mondta el Csárdi.

Orbán úgy folytatta válasz helyett a gúnyolódást, hogy érti amit a képviselő mond, mert „egy kereskedő logikájában mindig az áfacsökkentés a legkedvezőbb adócsökkentés” és ebben ő nem is lát kivetnivalót.

Szerinte nem véletlenszerűen választották ki ezeket a termékeket, hanem az volt a szempont hogy ez terhelte legjobban a pénztárcákat.

Most a munkát terhelő adókat tervezik csökkenteni, mert csak így tudják majd eszközölni a 200 ezres minimálbért.

Jakab Péter kezdte az azonnali kérdések óráját, Szilágyi Györggyel közösen Mit gondol erről miniszterelnök úr? című kérdésével. Jakab szerint már nem csak ő, hanem az Egyesült Államok elnöke is gengszternek nevezte a miniszterelnököt. Szeretné megtudni, hogy ez vajon miért történhetett. Akkor Orbán azt mondta, hogy Joe Biden minden magyart megsértett a kijelentésével, Jakab azonban megjegyzi:

őt nem sértették meg ezzel.

Gulyás Gergely azon kijelentésére reagálva, miszerint jogállami keretek közt nem értelmezhető, hogy Jakab el akarja számoltatni a miniszterelnököt, a Jobbik elnöke elmondta, szerinte az nem értelmezhető jogállami keretek közt, hogy még mindig szabadlábon vannak.

„Ha a miniszterelnök kiváncsi, hogy mit gondolnak róla, akkor nem kukkolgatni, meg lehallgatni kell, mint egy kéjenc, hanem kimenni az emberek közé és megkérdezni őket”

-mondta Jakab a Pegasus lehallgatási botrányra reagálva. És feltette a kérdést, hogy milyen alapon nevezi az USA elnöke őt gengszternek.

Orbán Viktor válaszában annyit mondott, hogy az Egyesült Államok elnöke összekeverte Magyarországot Ukrajnával.

Viszontválaszában Jakab úgy fogalmazott, örül neki hogy a pápa még ha nagy nehezen is, de szakított a miniszterelnökre fél órát, ami biztosan kevés arra, hogy meggyónja azt a rengeteg bűnt, amit elkövetett az ország ellen.

De valahol el kell kezdeni.

Mert a miniszterelnök az elmúlt 11 évben lopott magának egy országot, de ami még ennél is nagyobb bűn Jakab szerint az az, hogy megosztotta az embereket, hogy valakit mindig gyűlölni kell. Most éppen a szivárványos zászlót,

„Ami nekem sem a szívem csücske, de ettől még sohasem fogom őket a gyűlölet céltáblájává tenni, mert ez egy magánügy, és a gyűlölet mindig visszahull a gyűlölködök fejére. A börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória!”

Orbán erre reakcióként megint arra utalt, hogy Jakab Péter „Gyurcsány embere”, és azt hangoztatta, mind az állami, mind a nemzeti vagyon nőtt az elmúlt években.

Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt társelnöke az igazságtalan adórendszerrel kapcsolatban kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt.

Tóth felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-kormány azzal kezdte működését, hogy csökkentette a gazdagok, és növelte a szegények adóját.

Ebbe szerinte sokan belerokkantak vagy elvándoroltak, és a magyar dolgozók az Unió legkevesebbet kereső dolgozói. Kétmillióan élnek létminimum alatt, és a dolgozók közül sokan nélkülöznek.

Az MSZP adómentessé tenné a minimálbért, és Tóth szerint fel kell zárkóztatni az alacsonyabb kereseteket, megemlítve, hogy több fideszes közgazdász szerint is csökkenteni kell az alacsonyabb bérek adóterheit.

Orbán Viktor válaszában kifejtette a legfrissebb kormányzati mantrát, miszerint 2022. január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint az átlagkereset 2010. előtt. Ezután adópolitikai fejtegetésekbe kezdett, miszerint a szocialisták idején tönkrement az ország, míg Orbán idején prosperál.

Tóth viszontválaszában elmondta, 11 év telt el, mióta bevezették az egykulcsos adót, és a magas és alacsony jövedelmek azonos adókulccsal terheltsége továbbra is igazságtalan, amiről a kormánypárt egyes tagjai is hasonlóan vélekednek. Véleménye szerint a minimálbér adóterheinek eltörlésével másfél millió emberen segítenének.

Orbán viszontválaszában azt állította, hogy az ország az MSZP-kormány adópolitikája miatt ment tönkre 2010 előtt, és épelméjű ember nem szavazhat meg egy ilyen javaslatot.

Az egykulcsos adórendszer egyébként valóban kirívóan igazságtalan, ezzel szemben egy progresszív, sávos rendszer sokkal inkább szolgálja az igazságosabb teherviselést és a társadalom széles rétegeinek érdekeit.

A miniszterelnök korábbi várakozásainkkal ellentétben személyesen jelent meg az azonnali kérdések óráján a Parlamentben, így mi is visszatértünk percről percre közvetítésünkhöz, hogy beszámoljunk a fejleményekről.

A napirenden kívüli és napirend előtti felszólalások keretében a kormány, a kormánypártok és az ellenzék képviselői kifejthették magvas gondolataikat az ország helyzetéről és jövőjéről.

A kormánypártok nem meglepő módon heveny gyurcsányozásba és sorosozásba oltott sikerpropagandával fordultak rá a választások előtti bő fél évre, míg az ellenzék a nép nyomorát és a társadalom méltó életéhez szükséges sürgős és elengedhetetlen intézkedéseket, valamint terveiket hangsúlyozta.

Az adok-kapok szemléletesen mutatta be, mit várhatunk a parlamentben a választásokig hátralévő hónapokban: láthatóan kampányüzemmódba kapcsoltak a politikai blokkok, és noha hangoztak el politikai álláspontok, érvek és adatok, bőven kijutott a nézőknek személyeskedésből és karakterrombolási kísérletekből is.

A mai napon a továbbiakban szokványos országgyűlési munka fog folyni, azonban az azonnali kérdések óráján a miniszterelnök – aki az ülés elején személyesen fordult a tisztelt házhoz – már nem fog részt venni, így az ellenzék kérdéseit sem fogja megválaszolni.

Ezt a percről percre közvetítést tehát most lezárjuk, köszönjük hogy velünk tartottak!

A napirend előtti felszólalásokat a kormánypártok politikusai zárták. Simicskó István, a KDNP képviselője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról emlékezett meg, röviden kitérve az eucharisztia lényegére, és arra is, hogy már 1938-ban is tartottak Budapesten ilyen rendezvényt.

A képviselő nem habozott megerősíteni a kormány homofób törvénnyel is sulykolt üzenetét, miszerint az család az anyából, apából és gyerekekből áll. Soltész Miklós államtitkár válaszában mélységesen egyetértett, és szintén üdvözölte a pápalátogatással fűszerezett kongresszus megrendezését. Végül gyurcsányozott.

Böröcz László a Fidesz képviselője több tekintetben is szidta az ellenzéket, valamint dicsérte a kormányt. Arató Gergely gondolatait futurisztikusnak nevezte, majd John Lukácsot idézve a beszéd és a gondolat viszonyáról értekezett, miszerint van, hogy előbbi befolyásolja az utóbbit. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár kontrázott kormánypárti kollégájára.

A kormánypárti ping-pong során számos alkalommal került elő Gyurcsány Ferenc, de szó esett Soros Györgyről és az államadósságról is.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje megragadta a lehetőséget, és napirenden kívüli felszólalása után a napirend előtti felszólalás lehetőségével is élt, „Jólétet minden magyarnak!” címmel.

A Jobbik elnöke – ahogy megszólalása címéből is kiderült – ott vette fel a fonalat, ahol korábban lerakta.

Elmondta, hogy a fideszesek szerinte nem ismerik a magyar valóságot, mikor valakinek az akciós tescós reklámújságot kell olvasgatnia, mert ilyen árak és bérek mellett csak az akciókra számíthatnak, a kormányra nem. Javasolta, hogy nézzék meg, hogy élnek az emberek ahelyett, hogy postán küldözgetnek konzultációs íveket.

Véleménye szerint a kormánytagoknak elmegyógyintézeti beutalót kellene kérniük.

A Jobbik elnöke elmondása szerint azért járja az országot, hogy megtudja, mik az emberek gondjai, és Brüsszel valamint Soros megállítása, és a gyerekek nemváltó műtétjének a megakadályozása nincs az emberek legfontosabb szükségletei között.

Jakab szerint az emberek jobb életkörülményekre és magasabb jövedelmekre vágynak. Beszélt a nyugdíjpolitikáról is, hisz 10-ből 6 férfi meghal nyugdíj előtt, és a rendvédelmiseknek is hiányzik a nyugdíjkedvezmény. Az egészségügyi dolgozóknak, pedagógusoknak magasabb bérekre, jobb munkakörülményekre lenne szüksége tapasztalatai szerint.

A képviselő az állami bérlakásprogram szükségességéről és a minőségi oktatás megteremtéséről is beszélt. Véleménye szerint szabadságot, jólétet, és kiszámítható jövőt kívánnak a magyarok. Ezután kifejtette, hogy miniszterelnökként is ki fog járni az emberek közé ahelyett, hogy a Várból üzengetne.

Válaszában Dömötör Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kormány szerint Borsodban jelenleg jobban élnek az emberek mint korábban. Emellett felszólította a politikust, hogy utcafórumain kommunikálja a kormány kormánykommunikáció szerint szegényebb rétegeket szolgáló intézkedéseit.

Beszélt többek között a fegyverpénzről, a CSOK-ról, a 25 év alattiak szja-mentességéről, valamint úgy tett, mintha nem értené a sávos jövedelemadó rendszerét, melyben a magasabb keresetűek keresetarányosan többet adóznak. Az államtitkár ezután hosszasan fejtegette, hogy a társasági adó emelése, a vagyonadó és a magasabb személyi jövedelemadó alacsonyabb bérekhez vezetne, ami ebben a formában nem igaz.

A veszélyhelyzet meghosszabbítását „ötödik felhatalmazási törvénynek” nevezve arról beszélt Arató Gergely (DK), hogy a Fideszt nem zavarja  a járvány a számára fontos projekteknél (pl. vadászati világkiállítás), de arra használja inkább a különleges jogrendet, hogy kitalicskázhassák a pénzt.

Szerinte több mint másfél éve tart fenn alkotmányon kívüli, jogállamon kívüli jogrendet, aminek egy célja van a DK-s képviselő szerint, hogy a kormány korlátlan hatalmát és korlátlan lopását fenntartsa.

Arató közölte, hogy nem fogják hagyni, hogy kétharmados jogszabályok mögé bújjanak a fideszes képviselők a választások után.

Kövér László alkotmányos rend elleni uszítással vádolva meg Aratót egy pillanatra közbeszólt, és figyelmeztette a képviselőt, hogy a büntető törvénykönyvet nem sértheti meg a Parlamentben.

Ungár Péter, a Lehet Más a Politika képviselője is megragadta az alkalmat, hogy felszólaljon napirend előtt. A képviselő – aki egyébként Vas megye egyes OEVK-ban indul az ellenzéki előválasztáson – „Aktuális ügyekről” című felszólalásában elmondta, hogy a kormány fantazmagóriák ellen gyűjt aláírást.

Az elmúlt 11 évben egyértelmű kudarctörténet az idősgondozás, ugyanis az állami szerepvállalás nagyjából megszűnt.

Az otthongondozási díja jelenleg 50 ezer forint, az állami rendszereket pedig átadták az egyházaknak a képviselő felszólalása szerint.

Jónak tartja, hogy a fegyveres dolgozók bérkiegészítést kapnak, ugyanakkor felemlegette hogy többek között a szombathelyi börtönőrök és a gyermekvédelmi dolgozók is igen alacsony bérekért dolgoznak. De igaz ez a kezdő pedagógusokra is, a reáltanárok pedig „kihalófélben lévő, egzotikus állatokká” váltak.

Mint mondta, 2002-ben volt a közszférában az utolsó jelentős béremelés.

A szociális dolgozók bére folyamatosan marad le a bérek növekedésétől, ráadásul az egyszeri félmilliós koronavírus-bónuszban sem részesültek. Ez 45 milliárd forintba került volna, miközben a vadászati kiállítás 85 milliárdba került. Ezután jóléti rendszerváltoztatásról beszélve kampányolt egy kicsit pártjának és Karácsony Gergelynek.

Rétvári államtitkár szerint Ungár képzelt ellenségekkel hadakozik. Ezután felemlegette, hogy Ungár liberálisokként hivatkozott a DK-ra és a Momentumra, negatív felhanggal emlegetve a pártok ezen jellegét. Az államtitkár ezután adatokat sorolt fel, melyek szerint sokkal többen és jobban tudnak segíteni a gondozásra szorulók ellátásában.

Az államtitkár azt is kifejtette, hogy a szociális ellátásra költött összegek az elmúlt évtizedben számszerűen nagymértékben nőttek.

Tordai Bence szerint olyan nívótlanságot és ócska magyarázkodást, mint amit Orbán Viktor tett a beszédében ritkán láthatunk Magyarországon. A kormány a nyáron folytatta az 1% érdekeinek a kiszolgálását és a 99% érdekeinek a semmibe vételét, Tordai ehhez egy példát is hozott.

„2 napja a Magyar Távirati Irodának csúfolt kormányzati propaganda alegység, arról adott ki hírt, hogy Bosznia-Herczegovina átvette a legmagasabb egymillió főre jutó koronavírus halálozásban a vezetést Európában. Csak azt felejtették el megírni, hogy Magyarországtól vette át.”

Szerinte a kormány fél az előválasztástól, ezért „hekkeltették meg a kínai barátaikkal”. Elmondta azt is az emberek többsége változást akar, amit a kormány nem akadályozhat meg, és szerinte ezt a változást Karácsony Gergely fogja elhozni.

Szerinte szürreális „ami itt megy”. Szerinte nem csökkent, hanem nőtt az átlagnyugdíj, és így tovább. Nem érti, hogy miért beszélnek – legalábbis szerinte – össze-vissza az ellenzéki képviselők.

Jakab Pétert azzal vádolta, hogy bohóckodni jár a Parlamentbe, ezért neki „felmentése” van. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a jobbikosok azokkal szoktak összeállni, akiket korábban börtönbe akartak zárni. Korábban például Gyurcsány Ferencet, most pedig „a hónaljába járnak demokráciát tanulni”.

Az Európai Uniós kimutatásokra utalva azt találta mondani a miniszterelnök az ellenzéknek, hogy „legalább a gazdáiknak higgyenek!”

Szabó Tímeának annyit vetett oda a devizaadósságról, hogy bezzeg a baloldali kormány több hitelt vett fel.

Óva intett mindenkit, hogy a „Kína-Amerika” küzdelembe egyoldalúan vesse bele magát. Szerinte a kínaiakkal és az amerikaiakkal is jóban kell lenni. Az amerikaik zsebébe szeretnének belebújni az ellenzéki képviselők szerinte.

Gyurcsányra reagálva az őszödi beszédből idézett Orbán, képmutatással vádolva a volt miniszterelnököt. „Kész kabaré” – tette hozzá a miniszterelnök.

Kocsis Máté szerint egyetlen olyan korszak volt Magyarországon, amikor a magyarok ellen használták a titkosszolgálatokat, és ez a Gyurcsány korszak volt. A Fidesz frakcióvezetője Jakab Pétert többször Gyurcsány Ferenc alkalmazottjának nevezte. Szerinte Jakab az egyetlen, aki verőlegényekkel járja az országot.

Karácsony Gergelyről azt mondta, hogy az minden nyugdíjasnak fűtéstámogatást ígért, de Kocsis szerint ez nem valósult meg, és becsapták az embereket.

Kocsis Máté 11 évnyi kormányzás után fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Gyurcsány Ferencék adósították el az országot. Tette ezt Dobrev Klára korábbi megszólalására reagálva.

Elmondta, a baloldal 8 év kormányzása alatt 23 500 forinttal emelték a minimálbért, „ma meg arról beszélgetünk, hogy 200 ezer forint lesz” – emlékeztetett Orbán Viktor ígéretére Kocsis. Ezek után az adócsökkentéseket emlegette fel, a vállalkozásoknak és a családoknak kedvezőeket külön kiemelve.

Keresztes László Lórántra reagálva azt mondta, 2010-ben 1 600-an jöttek haza Magyarországra, 2020-ban pedig 23 000-en ami tizennégyszer több.

Simicskó István (KDNP) megköszönte Orbánnak a tájékoztatást és a jövőképet, amit kapott a miniszterelnöktől. Megemlékezett róla, hogy 1998 óta parlamenti képviselő, közölte, hogy itt nagyon komoly gyorsírók vannak [a Házban], és mindent felírnak. Szerinte rossz lenne, ha a képviselőknek gyermekeik és unokáik előtt szégyenkezniük kellene ezeket visszaolvasva.

Az nem világos, hogy Kövér Lászlóra, a folyamatosan bekiabáló és röhögcsélő fideszes honatyákra, vagy a lendületesen szónokló ellenzékiekre gondol.

Simicskó ezután a haza fogalmának tisztázásba bonyolódott bele. Feltette a kérdést, hogy a baloldali kormányzat vajon a hazáért dolgozott-e. Szerinte a baloldali kormány nemzetellenes volt, a kettős állampolgárság elutasítása, a gumilövedékek és az adósság miatt.

Szerinte a kormány időben hozta meg a szükséges intézkedéseket a járvány során. Simicskó szerint a vakcinák nem jöttek be maguktól, azt a kormány hozta be. Ráadásul a kormány szerinte felkészült a negyedik hullámra is.

A gazdaság újraindításának elindításáról (!) is dicsérő szavakat szólt a KDNP-s képviselő, szerinte folytatni kell a gazdaság erősítését. Értetlenségét fejezte ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék mindig felháborodik a nemzeti konzultációkon.

Fontos szerinte, hogy a rendőrök és a katonák helytállnak a határon. A szülők adóvisszatérítését, a fegyverpénzt és a nyugdíjkorrekciót is dicsérte.

Jakab Péter sületlenségeknek nevezte Orbán megszólalását, majd megemlítette, hogy ismeretei szerint a NER 44 méteres jachtját 50 méteresre cserélték.

Említette, hogy több, mint 2 millióan élnek létminimum alatt, egymillió dolgozó dolgozik minimálbérért, egymillió nyugdíjasnak van százezer forint alatt a nyugdíja, és nyugdíjasok tízezrei kénytelenek minimumnyugdíjon, havi 28 500 forinton élni.

A Jobbik elnöke szerint az is kevés lenne, ha megdupláznák a minimálbért, és noha a minimálbér emeléséről megkérdezik az embereket, arról nem kérdezték meg őket, hogy a kormánytagoknak, államtitkároknak osztogatott milliós jutalmakról mit gondolnak.

A politikus szenvedélyes felszólalásában azt is a kormány szemére hányta, hogy a sikerpropagandával szemben a magyar családoknak alig-alig vannak megtakarításaik. Emellett felemlegette, hogy a vállalkozók sem jártak különösebben jól, sokan az utolsó tartalékaikat élik fel, ezzel szemben külföldön számos helyen kaptak kormányzati támogatást.

Jakab szerint az Orbán-család havi 180 milliót keres különböző jogcímeken, ami arcátlanság, és arra is többször kitért, hogy eközben a társadalom jelentős része nem érez semmit a kormány propagandájában hirdetett fenenagy jólétből. Felszólalását

„fizessenek meg a tolvajok, jólétet minden magyarnak!”

megszólalással zárta. A Jobbik elnökének előadását Kövér László házelnök

„azt a betyárját, na!”

felkiáltással nyugtázta.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott: az alapján, amit a miniszterelnök elmondott, „vagyis az alapján, ami kimaradt”, abból megállapíthatjuk, hogy le akarják tagadni a valóságot és nincs a kormányban semmi felelősségérzet.

„Kimaradt a beszédből az elképesztő mennyiségű közvagyon fideszes alapítványokba lapátolásáról. Nem beszélt arról, hogy rengeteg fontos kormányzati funkciót kiszerveztek, hogy az önkormányzatokat megszorításokkal sanyargatták”

– mondta el Keresztes, aki szerint nem beszélt a miniszterelnök az emberek számára legfontosabb közszolgáltatások tovább rohasztásáról és az egyetemek kiszervezéséről, aminek eredményeként nem maradt vidéken ma állami fenntartású egyetem.

Szerinte a kormány bebizonyította, hogy bármikor képesek egy idegen hatalom számára kiszolgáltatni az országot.

Erre jó példa a Fudan egyetem és a Budapest-Belgrád vasútvonal. A Fudan egyetemre nagyobb hitelt vennének fel, mint a magyar felsőoktatás éves költségvetése, a vasútvonal építési költségeiből pedig százezernél is több munkahelyet lehetett volna teremteni.

„Azt tudom mondani, hogy nem tekinthető nemzeti kormánynak az, ami nem néz szembe a legnagyobb nemzeti tragédiával, ami a sok százezer, kormányzásuk alatt kivándorolt magyar. Az, hogy jelenleg minden hatodik magyar külföldön születik.”

11 év kormányozás után most mégis ahelyett, hogy szembenéznének a hibáikkal, inkább az ellenzék ellen gyűjtenek aláírásokat, ez Keresztes szerint mindent elárul róluk.

Százezrek mentek el az országból, és a nehéz helyzetű, elárult régiókban is rengetegen mondják, hogy ha nem lesz érdemi változás akkor ők sem látnak más lehetőséget, „ez tragédia” – tette hozzá Keresztes.

Az LMP-s képviselő az elszegényedő nyugdíjasok és a magukra hagyott bányászok mellett az egyetemi dolgozók üzenetét is hozza, akiket elárult a kormány. Azért dolgoznak, hogy végre legyen egy kormány ami valóban a nemzeti érdekeket képviseli.

A pécsi politikus elmondta, városának lakossága közel 15 ezer fővel csökkent Orbánék kormányzása alatt. Jellemzően azért elhagyva a városukat, mert nem kaptak megfelelő bért és az adósságcsapda elől menekültek. A megye szerinte nem kapott mást a kormánytól, mint több tízmilliárdos adósságot, elképesztő elvonásokat.

A rendkívüli jogrend meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy a magyarok nem fogják azt bevenni, hogy egy vadászati kiállításra minden korlátozás nélkül be tudnak menni az emberek, de ők meg akarják hosszabbítani a hatalmukat.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a kormány válságkezelését vette górcső alá, mondván több millió ember nem úgy gondolja, hogy sikeres lett volna.

Ezután rögvest rátért arra, hogy az előválasztás a demokrácia újjászületése,

majd rögtön vissza is tért a válság- és járványkezelésre, felemlegetve a koronavírus több mint harmincezer áldozatát. Emlékeztetett, hogy az elhunytak arányában Magyarország az Unió élmezőnyébe tartozik, majd felsorolta az egészségügy számos problémáját, mint a pályaelhagyó egészségügyi személyzetet és az elmaradt kezeléseket.

Beszélt a megélhetési válságkezelésről is, említve, hogy a leggazdagabbak vagyona egyharmadával nőtt a válság idején.

Ezzel szemben az ország szegényeinek csökkent a jövedelmük annak ellenére, hogy a V4 országokban ettől eltérő folyamatok zajlottak. A lakosság hatvan százaléka nem részesült az elmúlt időszak gazdasági növekedéséből.

A nyugdíjakról elmondta, hogy csaknem félmillióan százezer forint alatti nyugdíjat kapnak, és a kormány kevesebbet költ nyugdíjakra mint korábban. Az MSZP frakcióvezetője nem felejtette el megemlíteni, hogy a nyugdíjak és a bérek közötti különbség egyre csak nő.

Kifejtette, hogy lakhatási válság van és nincsenek épületkorszerűsítések, nem épül diákváros és nem emelkedik a családi pótlék, miközben egekben az államadósság.

Az MSZP-s politikus elmondta, hogy véleménye szerint a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok felszámolásához kormányváltásra van szükség, ami után komplex szociális programokat és gazdaságpolitikai változásokat hajtanának végre, hogy azokat segítsék, akiknek szüksége van rá.

A szocialista politikus kifejezte reményét, hogy Karácsony Gergely kormányfőként megvalósíthatja a szociálisan érzékeny programját.

„Édes istenem, ne hagyj el!” – konferálta fel Szabó Tímeát Kövér László, nem valami kulturált hangnemben.

Szabó Tímea (Párbeszéd) felszólalásában kijelentette, hogy elég sok mindenről nem ejtett szót Orbán, többek közt a Pegasus-ügyről sem, pedig egy tisztességes országban ilyen megfigyelésekért börtönbe mennek az emberek.

Nem beszélt a kisajátításokról, Szabó szerint Orbánék „mindent visznek” még a választások előtt.

A Fudanról sem beszélt Orbán, amit Szabó szerint kínai munkásokkal, kínai hitelből, kínai alapanyagokból „gyakorlatilag a kínai titkosszolgálatnak” építenek.

Arról sem volt szó, hogy Orbánék múlt héten soha nem látott méretű devizaadósságba sodorták Magyarországot. Szabó szerint Orbán nem megnyugtató világot, hanem egy alvilágot épít. A kormány minimálbér-emelését elégtelennek tartja Szabó, aki Karácsony Gergely választási ígéretét megismételve minimum 200 ezer forintos nettó minimálbért tart szükségesnek.

Szabó Tímea beszéde közben folyamatosak a bekiabálások.

A DK elnöke reagált elsőként Orbán Viktor beszédére. Gyurcsány Ferenc elmondta, ha egy kormány nem a haza sorsával törődik, hanem a saját maga kreálta démonokkal küzd, akkor az ország romlásnak indul. Ez látja Magyarország és a magyar kormány esetében is.

„A kormány démonként küzd a kosztümös brüsszeli hölgyekkel, egy Gyurcsány nevű képviselővel és – ha jól látom – újabban démonként küzd százezrekkel, akik nem akarnak többet, mint azt mondani, hogy szeretnénk szabadon szeretni, mert a szeretet szabadsága megillet minket. A kormányfő nem így látja.”

Gyurcsány szerint mondhatják a kormányfőről, hogy bátor ember, de neki leginkább csak a „falusi búcsúk keménylegényeinek” bátorságát idézi, akik arra alkalmasak, hogy tönkretegyék a falu életét, de arra nem, hogy köztiszteletnek örvendjenek. Mert az ilyen legények bátorsága mögött, végzetes önbizalomhiány áll és félelem.

„Valójában mi nem ilyen embereket szeretnénk a falu, a város, az ország vezetőinek.”

Gyurcsány ezután megkérdezte, hogy ha a kormányfő szerint a fontos kérdésekben népszavazást kell tartani, akkor miért nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e azt az Alaptörvényt, amit ránk erőltettek. Szerinte a magyarok a mai napig azt válaszolnák, hogy nem akarják azt.

„Megkérdezhette volna az embereket, hogy akarják-e Paks 2-t? Vagy elment, lényegében titokban Moszkvába és két nap múlva azzal jött haza, hogy lesz Paks 2. „

A Fudan egyetemmel kapcsolatban is azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy miért nem kérdezte meg az embereket arról, hogyha van sok száz milliárd forint felsőoktatás fejlesztésre, akkor egy kínai egyetemre költenék-e azt?

Szerinte a magyarok nem akarják, Orbán Viktor meg sem kérdezi őket, mert neki a népszavazás csak hatalmi, politikai játék.

Az ex-miniszterelnök szerint Orbán Viktorékat egy választáson el kell küldeni oda, ahova valók, azok közé a szereplők közé, akikről hazájuk, nemzetük „leginkább megvetéssel emlékszik meg”.

„Őket nem akarjuk, mert a hazát nem felemelték, hanem tönkre tették. Az életet nem szabaddá tették, hanem valójában oda löktek bennünket koncként indulat és harag tárgyában.”

Elmondta, hogy az ellenzék a miniszterelnök szemében csak kiiktatandó hiba, és az, aki a honfitársai egyik felére ilyen módon tekint, az valójában maradjon inkább párttitkár.

Erősen indítja Orbán Viktor az őszi ülésszakot.

Az afganisztáni nemzetközi fiaskóra és a tálib hatalomátvételre rátérve a miniszterelnök hamarosan heveny migránsozásba kezdett. Ennek keretében emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok hibát vétett Afganisztánban, de ezután igen hamar a Soros-hálózatról, ezzel összefüggésben pedig a migránsok áttelepítéséről kezdett beszélni a kormánytól megszokott hangnemben.

A miniszterelnök arról is értekezett, hogy Brüsszel hátba döfi Magyarországot, és a migránskérdés szétfeszíti az Uniót. A kormány azt szeretné, ha a migrációval kapcsolatos döntések országos hatáskörben lennének.

Arról is beszélt, hogy a pedofil – valójában homofób – törvény miatt az Unió eljárást indított Magyarország ellen, ezután megvédte a homofób propagandatörvényt, mondván a kormány nem enged a külső nyomásnak. Ezzel szemben mint mondta, az emberek fognak dönteni a kérdésről, a kormány homofób népszavazására utalva.

A miniszterelnök kifejtette azt is, hogy a minap felvett piaci hitel a nemzet érdekét szolgálja, és nem mellesleg az is mutatja a kormány sikeres gazdaságpolitikáját, hogy nőnek Magyarország aranytartalékai. Említette, hogy igen kedvező gázszállítási szerződést is sikerült kötni Oroszországgal, ami megvédi a rezsicsökkentést. A lakások energetikai korszerűsítéséről nem beszélt a miniszterelnök.