Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megkésett tűzoltás: rögtönzött rendelettel orvosolja a kormány az elhibázott hitelmoratóriumot

Két új rendeletben mérsékelné az adósok terheit a kormány – számolt be róla a Telex. A Magyar Közlönyben megjelent döntés alapján a bankoknak hatvan napjuk van, hogy kiszámolják milyen mértékben tért el a moratórium alatt törlesztők ketyegő kamata a MNB által 2020 februárjában meghatározott átlagos kamathoz képest, és amennyiben többet számoltak fel,  vissza kell utalni az adósnak.

A döntés a magánszemélyek hitelkártya-szerződésére és a folyószámla-hitelekre vonatkoznak. Ha a hír úgy tűnik, hogy az adósok terheit enyhítené, és az egyébként rekordévet zárt bankokkal fizettetné meg az egyébként számukra is kedvező döntés következményeit, akkor valószínűleg így is van. Mindez azonban egy kockázatokat későn tudatosító döntés korrigálására tett lépés.

Adósságcsapda

Korábban részletesen beszámoltunk arról, amikor a törlesztési moratórium első károsultjai riadtan vették tudomásul, hogy a moratórium első szakaszában a törlesztés elmaradása ellenére tovább halmozódott a banki kamat a felvett kölcsönön. Ennek eredményeként az adósok a tíz hónapos moratórium után nagyobb összeggel és hosszabb futamidővel tartoznak a hitelintézetek felé. Mindez csupán a moratórium első időszakára vonatkozott, akik éltek a moratórium október 31-i elhalasztásával, azoknál jóval keményebb lesz a végső elszámolás.

Ennek oka, hogy az elhalasztott törlesztés alatt keletkezett kamatokat szintúgy ki kell fizetni, azonban a törlesztőrészlet havi összege nem növekedhet, így a futamidő hosszabbodik meg.

Egy jegybanki felmérés alapján a moratóriumos ügyfelek kevesebb, mint harmada volt tisztában a halasztás valódi következményeiről, így a növekvő költségekkel és hosszabb futamidővel, miközben a Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor is csodafegyverként számolt be az intézkedésről.

A kormányzati kommunikáció tavasszal már arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az emberek megtehetik, kezdjék el újra a törlesztést. Tavasszal még 1,6 millió lakossági és félmillió vállalkozó vette igénybe a hitelmoratóriumot, júliusban a Magyar Bankszövetség közleménye alapján a halasztást igénybe vevő fogyasztók száma még mindig 1 millió felett volt.

A különbség mértéke egyértelműen hátrányosabban érinti az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező adósokat, a mai rendelet valamelyest a rájuk vonatkozó terheket enyhítheti.

Legnagyobb arányban a személyi hiteleknél élnek a visszafizetés halasztásának lehetőségével az adósok, azonban pont számukra lesz a legmagasabb a moratórium később kifizetendő ára. Mint írtuk, a személyi hiteleknél nem pusztán a felvétel időpontja, hanem a felvett összeg nagyságától és az adós jövedelmétől is függ. A magasabb jövedelműek kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelekhez, ezzel szemben az alacsonyabb keresetűek kisebb összegeket is csak jóval nagyobb költségekkel képesek felhasználni.

Beszámoltunk róla, hogy elemzők szerint a moratórium aránytalanul nagyobb mértékben bünteti a későbbi törlesztést. Bár a halasztás idején felhalmozódó kamat után nem kell ismét kamatozni, a meghosszabbított futamidő miatt az eredeti tőkeadósság új kamatai tovább növelik az adósságot.

A rászorulók adósságcsapdája tovább mélyülhet

A szerdai Magyar Közlönybe bekerült a rászorulók bizonyos csoportja, így a nyugdíjasok, a gyerek váró és gyerekes családok, illetve közmunkások az eredeti október 31-i időpontnál tovább, egészen 2022. június 30-ig igénybe vehetik a moratóriumot. Számukra a halasztás segítségként szolgálhat, azonban a törlesztés futamidejének drasztikus elhúzódása komolyan elhúzódó adósságcsapdába terelheti őket.