A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készítette el összefoglalóját a korábbi év legfontosabb eseményeiről. Az előzőekhez hasonlóan a 2020-as jelentésük is részletes áttekintést nyújt arról, milyen volt a 18 évnél fiatalabbak helyzete az adott évben. A teljes kiadvány itt érhető el.

„2020-ban mintha megállt volna az élet, mégis mintha ez adta volna a lendületet ahhoz, hogy régóta várt és a krízishelyzetben kevésbé időszerű változtatások szülessenek.”

Ahogyan az alapítvány írja: 2020 a legtöbbek számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány mindenki hétköznapjait felforgatta, alapjaiban változott meg az, ahogyan a családok és gyerekek szabadidejüket töltik. és hogy mennyit látják egymást. Ebben a helyzetben felértékelődött az internet, az orvosi ellátás és az anyagi biztonság szerepe. A jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt fokozott figyelem övezte, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és az állampolgári felelősségtudatnak.

A Hintalovon szerint a gyermekjogok érvényesülése nem csupán a civilek „gumicsontja”, összességében a rendőrök, a bírók és a hivatali ügyekben eljárók számára is releváns témakör. A gyermekjogok ugyanis egyben az állam ígéretét jelképezik arra, hogy a 18 éven aluliak biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, biztosítva azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődéshez, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.

De mennyire valósult meg ez az ígéret 2020-ban? Mit hozott ez az év például az első osztályos tanulóknak és mit a szegénységben élő gyerekeknek? A Hintalovon elemzése alapján három nagy visszatérő téma csúcsosodott ki: a koronavírus hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.

A Gyermekjogi Alapítvány szerint fontos megjegyezni, hogy a tavalyi évben több diszkriminatív rendelkezés is született, ám mindeközben fontos előrelépések is történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen és az erőszak áldozatainak védelmében. Magát a jelentést az előző évben életbe lépett jogszabályok és módosítások, a publikált szakmai anyagok, statisztikák és információs források, illetve médiamegjelenések és hírek alapján készítették el.

A szükséges adatokhoz való hozzáférés viszont idén a szokásosnál is nehezebb volt, ugyanis a koronavírus-járványra tekintettel a közérdekű adatigénylés szabályai is megváltoztak: az erről szóló rendelet a válaszadási határidőt 15 nap helyett 45 napra tolta ki, amely legfeljebb újabb 45 nappal hosszabbítható meg, vagyis egyes esetekben a szervezetnek akár 3 hónapig is várnia kellett az adatokra.

Minden hétre jutott viszont egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabály, a járványügyi jogalkotás legaktívabb területét az oktatás masszív átalakulása jelentette. A Hintalovon szerint a jogalkotók egyes esetekben viszont csak késlekedve reagáltak a járvány következtében felmerülő kihívásokra és igényekre.

Megkülönböztetés

A hátrányos megkülönböztetések felszámolásában például nem jeleskedett a tavalyi év, sőt. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait átvette például az Alapvető Jogok Biztosa, korlátozva ezáltal a jogérvényesítő lehetőségeket. Megszületett az Alaptörvény 9. módosítása is, amely a család alapjának a nő és férfi közt köttetett házasságot adja meg, így a kormány nemcsak leszűkítette a család jelentését, hanem ezzel együtt célkeresztbe állította az LMBTQI gyerekeket és szülőket.

Emellett változott az örökbefogadás szabályozása is, nehéz helyzetbe hozva az egyedülállókat és az azonos nemű párokat örökbefogadásnál. Hiányoztak vagy késlekedtek a sérülékeny helyzetben lévő gyerekcsoportokra szabott intézkedések, a digitális oktatás pedig csak súlyosbította az eleve hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatáshoz való hozzáférését.

A parlament emellett az Isztambuli Egyezmény ratifikációját is elutasította, és a gyöngyöspatai ítélet nyomán született törvénymódosítás miatt többé nem kaphatnak pénzbeli kompenzációt az iskolai szegregáció sértettjei.

Fokozott online véleménynyilvánítás

A Hintalovon Alapítvány emlékeztet arra is, hogy a járvány miatt általános gyülekezési tilalom volt érvényben, amelyet a jogvédő szervezetek aránytalan és szükségtelen intézkedésként értékeltek. Éppen ezért viszont nagyobb hangsúly helyeződött az online véleménynyilvánításra: az ADOM Diákmozgalom felmérése 21 ezer, az Országos Diáktanácsé pedig közel 8 ezer gyereket ért el a digitális oktatás kapcsán.

Elindult az Országos Diáktájékoztatás online portál, amely a diákok és képviseletük közötti párbeszéd és tájékoztatás előmozdítását szorgalmazza, illetve három év után 2020 februárjában ülésezett az Országos Diákparlament is. A Hintalovon szerint a gyerekekre nagy hatással voltak az iskolai és tágabb környezetük vonatkozó eseményei, így az SZFE erőltetett alapítványi modellváltása kapcsán indult tüntetéssorozat és az iskolákban elrendelt kötelező hírzárlat is.

Magánélet és tájékoztatás hiánya

Az alapítvány megfigyelései szerint a reklámszakma komoly lépéseket tett a gyerekek reklámokban és influenszer-együttműködésekben való szerepeltetése kapcsán, de a járvány miatt megnövekedett digitális jelenlét, illetve a webkamera-használat eddig nem látott adatvédelmi kérdéseket vetett fel. Mindezek mellett hiába segítette számos kormányzati, civil és vállalati program az eszközhiányt, sok gyerek és család számára akadályoztatott maradt a hozzáférés, így a hátrányos helyzetűek mindinkább lemaradtak. Az internetet a járványhelyzet alatt a gyerekek egyötöde nem találta biztonságosnak, kifejezetten a reklámok és az álhírek zavarták őket.

A nehézséget főképp a veszélyhelyzettel kapcsolatos ellentmondó üzenetek, a késlekedések okozták – ilyen problémák merültek fel az érettségi megrendezésével, az iskolák bezárásával vagy az egyes szolgáltatásokhoz, támogatáshoz való hozzáférés esetében is.

Az Alapítvány az év során meghatározó pillanatként tartotta számon, amikor a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című könyv egy kötetét, ez ugyanis élénk vitát indított arról, hogy a gyerekek nevelése során mikor és milyen információ megosztása a felelős magatartás.

Erőszak

2020-ban az országban minden tizedik, azaz összesen 103 ezer gyerek veszélyeztetettnek számított valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. A segélyvonalak forgalma konkrétan megduplázódott, tavaly márciusban másfélszer annyi családon belüli bántalmazásról érkezett bejelentés a rendőrséghez, mint az előző év azonos hónapjában. Jelentősen nőtt a 0 és 13 év közötti gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, a 14 éven felüliek esetében azonban közel azonos maradt. Összesen 6310 olyan esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett.

Felütötte a fejét a vírusbullying jelensége is, azaz a gyerekek többször is kiközösítették azokat a társaikat, akikről kiderült, hogy elkapták a koronavírust. Ezzel párhuzamosan az iskolákban megjelentek az iskolaőrök is, a fegyelmező szervek jelenléte ellen több jogvédő szervezet is felszólalt.

Család

Az Alaptörvény 9. módosítása súlyosan szűkítő rendelkezést vezetett be a gyerek önazonossága, a gyereknevelés és szülői jogok vonatkozásában – a Hintalovon szerint ez a módosítás rendkívül kirekesztő és stigmatizáló azokra a gyerekekre nézve, akiknek nemi jellemzői atipikusan fejlődtek, vagy azonos nemű szülők neveltek.

A koronavírus-járvány miatt viszont jelentősen megnőtt a családok együtt töltött ideje, de sok esetben nehézségekbe ütközött a külön élő szülőkkel való kapcsolattartás, továbbá megnőtt a gyerekek családon belüli erőszakkal szembeni veszélyeztetettsége.

A családján kívül élő gyerekek közül minden negyedik nevelőszülőknél élt. Gyermekotthonban 316 csecsemő élt, bár a törvény családi környezetben való elhelyezést írna elő. A járványhelyzet alatt a gyermekotthonban élő gyerekek 40 napig nem hagyhatták el a gyermekotthonok területét, és nem mindenhol tudták tartani a kapcsolatot vér szerinti családtagjaikkal (sok esetben digitális eszközökön keresztül sem). A kapcsolattartási ügyeket áthelyezték a bíróságokra, így gyorsult az eljárás. Emellett több intézkedés célozta az örökbefogadás egyszerűbbé tételét, az örömteli változások elismerése mellett a felkészítő tanfolyam kötelező voltának eltörlését és az egyedülállók örökbefogadásának szigorítását számos szakmai kritika is érte.

Fogyatékosság

A sajátos nevelési igényű fiatalok száma növekedett, miközben az SNI-s diákok egyharmada kimaradt az integrált oktatásból. Elkészült az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának új intézkedési terve, illetve az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága megállapította, hogy a fogyatékos emberek jogai folyamatosan és rendszerszinten sérülnek.

A szakellátásban élő fogyatékos gyerekek több mint fele intézményi körülmények között él, a fogyatékossággal élő tanulók 8 százaléka viszont semmilyen távoktatásban nem részesült, további 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer részesült bármifajta fejlesztésben. Az EMMI a koronavírus-járvány szempontjából a fogyatékossággal élő embereket különösen veszélyeztetett csoportnak minősítette és kiadott egy intézkedési tervet, majd novemberben az autista gyerekek mentesültek a maszkviselési kötelezettség alól.

Egészség

A házi gyermekorvosok jelentős részét felmentették a személyes betegellátás alól, ugyanis 40 százalékuk 65 év feletti volt. A szülőszobai jelenlétet, a kórházi látogatásokkal kapcsolatos korlátozásokat számos panasz érte, beleértve a koronavírussal fertőzött anyák és újszülöttek elválasztását. Az egészségügyi törvény módosítása megszüntette a szabad szülészorvos-választás lehetőségét, a járvány pedig a védőnői ellátást korlátozta.

A Hintalovon szerint háromból kettő szülő volt elégedetlen az iskolai szexuális oktatással; a gyermekházasságok száma közel kétharmadával csökkent 2016 óta, de még így is 300 gyereket érint évente.

A Hintalovon adatai alapján a 9-10. évfolyamba járók közül minden hatodik fiatal használt már marihuánát, minden tizedik vett már be altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül, és minden huszadik már dizájnerdrogot is kipróbált. A gyerekek mentális egészségére fokozott kockázatot jelentett az otthoni tanulás, a beszűkült társas kapcsolatok, a növekvő alkoholfogyasztás és a családon belüli erőszak. A növekvő igény ellenére a gyermekpszichiátriai és addiktológiai ellátás mégis súlyos hiányosságokkal küzdött.

Életszínvonal

A családi akcióterv körében bevezetésre kerülő támogatások (mint például a CSOK, a babaváró támogatás, az autóvásárlási támogatás, a nagyszülői GYED) bővültek, ám ez nem jelentett valódi segítséget a valóban kiszolgáltatott családok számára. A családi pótlék igénylése például egyszerűsödött, ám az összegét már 12 éve nem emelték meg, pedig a járvány miatt (és alatt) növekedtek a családok terhei, sokan az állásukat is elvesztették. A hátrányos helyzetű gyerekek számára problémát okozott a digitális eszközök hiánya, sok háztartásban áram sem volt, és az intézményi étkezés kiesésével a mindennapi élelemhez való hozzájutás is gondot jelentett.

Oktatás és szabadidő

A tanárok az új Nemzeti Alaptanterv alapján tanítanak szeptembertől, amely már számos bírálatot kapott a tananyagok növekedése, az ideológiai szempontok érvényesítése vagy a tanszabadságot korlátozó jellege miatt. 2020 márciusában egyetlen hétvége állt rendelkezésre a tantermen kívüli oktatás bevezetésére, de a 2020/2021-es tanévre már elkészült az intézkedési terv.

Az általános iskolások közül minden ötödik diák nem, vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz, ráadásul háromból kettő gyerek szerint romlott az oktatás minősége a digitális munkarendben. Bár kormányzati és civil segítséget is kaptak a diákok, a digitális oktatás tovább súlyosbította az eleve hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatáshoz való hozzáférését a digitális eszközök, valamint a támogató közeg hiánya miatt.

A bölcsődék és az óvodák bezárása rendkívül nehéz helyzetbe hozta a magyar családokat, az ügyeletes rendszert pedig későn engedélyezték.

Bár az Unióban Magyarországon jár arányosan a legtöbb gyerek óvodába, a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta csak romlik.

Menekült gyerekek

A koronavírus megjelenésekor felfüggesztették a kérelmezők beengedését a tranzitzónákba, amelyeket a kormány májusban meg is szüntetett, és befogadó állomásokon helyezte el a korábban fogvatartott menedékkérőket. Új menedékjogi szabályok léptek életbe, melyek néhány elhanyagolható kivételtől eltekintve megszüntették a menedékkérelmezés jogát Magyarországon. Bevezetésük óta mindössze pár család léphetett be Magyarországra menedéket kérni, a kísérő nélküli kiskorúak viszont nem élveztek prioritást. A szerbiai határt szabálytalanul átlépők visszakényszerítése sokszor erőszakosan történt, amelynek gyerekek is áldozatai voltak.

Igazságszolgáltatás

A korábbi évekhez képest feleannyi 12-13 évest ítéltek el (11 főt), a járvány miatt bevezetett korlátozások lassították az ítélethozást. A jogerősen elítélt fiatalkorúaknak 20 százalékát ítélték szabadságvesztésre, de alig 5 százalék esetében indult meg a tényleges végrehajtás. A jogerősen elítéltek körében leggyakrabban a próbára bocsátást és a pártfogó felügyeletet alkalmazták, javítóintézetet kevesebb, mint 10 százalék esetében rendeltek el.

Jelentősen nőtt a gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, ötszázzal több esetben indult eljárás, mint az előző években. Háromszor annyi gyerek vált kapcsolati erőszak áldozatává, és szexuális erőszak sértettjeinek számai is 60 százalékkal nőtt.

Megalakult viszont a Családjogi Szakértői Munkacsoport, elindult a vansegitseg.hu áldozatsegítő weboldal is az Igazságügyi Minisztérium jóvoltából, amely korlátozott eszköztárral ugyan, de a kapcsolati erőszak áldozatain próbál segíteni. Létrehoztak három áldozatsegítő központot az országban, illetve lépések történtek Barnahus-modell szerinti gyereksegítő házak létrehozása felé több helyszínen is.

Lépések a szexuális kizsákmányolás ellen

A jogszabályi változások több lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szexuális kizsákmányolás áldozatai szakszerű segítséget kaphassanak. Egy új, hároméves stratégia jelent meg az emberkereskedelem elleni küzdelemről, amelyben a 18 év alatti áldozatokra kiemelt figyelmet fordítanak. A feltételezett áldozatokat speciális gyermekotthonokban helyezik el.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. Emellett pedig az év szinte minden napjára jutott egy gyerekek szexuális kizsákmányolásával összefüggő eljárás (304 lány és 45 fiú vált áldozattá). A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett harmadik leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt, a sértettek száma 222-re nőtt.

Az alapítvány megjegyzi: így is nagyon kevesen kerültek az állami áldozatsegítő szolgáltatás látóterébe. Emberkereskedelem vagy kényszermunka miatt egy esetben sem történt segítségnyújtás, szexuális kényszerítés bűncselekménye miatt három gyereknek, szexuáliserőszak-bűncselekmény miatt 28 gyereknek nyújtottak segítséget.

A járvány miatt korábban nem látott figyelem irányult a gyerekek online térben zajló szexuális kizsákmányolására és bántalmazásra, a Kaleta-ügy pedig növelte a társadalmi érzékenységet a közösségimédia-felhasználást érintően, a pedofil tartalmakat egyre többször jelentik.

Az Alapítvány azzal összegzi a tavalyi évről készült jelentését, hogy megjegyzi: érezhető volt, hogy a családok ügye mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. A gyerekek érintettsége gyújtópontként szolgált a társadalmi-politikai diskurzusban, ám szükséges lenne, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is.