Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fideszes kétharmad megszavazta az Alaptörvény és a választási törvény módosítását

2011 óta immáron kilencedszer írta át az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s kétharmados többsége az Alaptörvényt kedden délelőtt. A honatyák több más határozat mellett a választási törvény módosítását elfogadták az ülésen.

A mai napon egyébként a koronavírus-járvány közepette is magasabb fokozatra kapcsolt a törvénygyár, ugyanis csak a keddi napirenden összesen 21 olyan törvényről döntött az Országgyűlés, amelyek elhanyagolható mértékben kapcsolódnak akár közvetetten is a járvány elleni védekezéshez.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az Alaptörvény módosításával a következő változások történnek:

  • A család fogalmát meghatározó L. cikkbe bekerülne a következő mondat: „Az anya nő, az apa férfi”.
  • A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk a következőképpen egészülne ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Az indokolás ehhez azt fűzi hozzá, hogy „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.
  • Az alaptörvény 39. cikke a következő mondattal egészül ki: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Az Azonnali értelmezése szerint ez szűkíti a közpénz fogalmának definícióját, hiszen erre a mondatra hivatkozva lehet majd elutasítani az állami cégek, államközeli alapítványok és más „szürkezónás” szereplők átlátható költekezésére tett elvárásokat. Ezzel korábban a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank már megpróbálkozott, amikor azt állította, az Pallasz Athéné-alapítványainak költését nem kell közzétennie, hiszen az technikailag nem közpénz, forrása ugyanis a jegybank nyereségeiből származik. Ezzel az értelmezéssel akkor a bíróság nem értett egyet.
  • Bekerül az alkotmányba egy olyan passzus is, miszerint a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” Ez potenciálisan azt jelenti, hogy az elmúlt években létrehozott, fideszes vezetésű (pl. a Corvinust, SZFE-t fenntartó) alapítványokhoz  ezentúl csak kétharmados többséggel lehetne hozzányúlni. Pozíciójuk így bebetonozódik.
  • Az alaptörvény a jelenleg létező hatféle különleges jogrendet (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás) ezentúl háromba sűríti: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

A DK frakciója a szavazás előtt jelezte, mivel nem fogadja el legitimnek a mostani Alaptörvényt, ezért az annak módosításáról szóló szavazáson nem vesz részt.

Az Alaptörvény kilencedik módosításáról hétfőn késő este vitáztak utoljára a frakciók képviselői. A kormánypárti politikusok a „hagyományos” érétékek védelmére mutogattak, míg az ellenzék nem értette, miért van szükség arra, hogy intézményesítsék a lopást, és előírják az embereknek, hogyan éljenek.

Dunai Mónika (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta, hogy „a modern világ értékrendbeli változásai, valamint a globális tendenciákból fakadó kihívások reagálásokra kényszerítették az alkotmányozó többséget”. Arra is kitért, hogy „az alaptörvény családvédelmi módosítása garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését”. Szerinte a módosítás nem csorbítja a felnőttek személyes szabadságát és identitását. A javaslat további részleteit elemezve kitért arra, hogy „alaptörvényi védelemmel” ismerik el a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és a mindenkori kormányzattól való függetlenségét.

Bencsik János (független) azt kérdezte, mi a fontosabb: a gyermekek önazonosságának védelme vagy a lopás? Szavai szerint a jogalkotók ugyanis mind a kettőt beleírnák az alaptörvénybe.

Gyüre Csaba (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormánypártok szándékosan pakolnak egybe jó és rossz javaslatokat, hogy később elmondhassák, a jogszabályt csak ők támogatták. Szavai szerint a kormánypártok nem tudják elviselni, hogy a közpénz nem az övék és az ellenzék belelát, hogy azt mire költik el.

Arató Gergely (DK) felszólalásában hangsúlyozta, a kormány nem írhatja elő az embereknek, hogyan éljenek, arról legfeljebb véleménye lehet.

Völner Pál államtitkár az alaptörvény elfogadása mellett érvelt. Szerinte „Magyarországon mindenki úgy él, ahogy az neki jól esik, amíg a törvényeket betartja”.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy a hagyományos értékek Európában és világszerte is folyamatos támadásoknak vannak kitéve.

 

Új választási szabályok egyeztetés és politkai konszenzus nélkül

Kedden ment át a parlamenten a többek között az országos listaállítás feltételeit nehezítő választási törvény módosítása is.

Az egykori jobbikos, majd a Mi Hazánk Mozgalmat támogató, nemrég pedig saját pártot alapító Volner János javaslatára a parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége megszavazta, hogy az eredeti, fideszes javaslathoz képest is tovább szigorodjanak az országos listaállítás feltételei.

  • Ennek értelmében a 9 helyett már 14 megyében a korábbi 50 helyett legalább 71 egyéni jelöltet kell rajhoz állítani ahhoz, hogy egy párt megkaphassa az országos lista után járó több százmillió forintos kampánytámogatást. Így az ellenzéki koordináció lehetőségei megszűnnek: egy vagy legfeljebb két listát állíthatnak, kölcsönös visszaléptetésekkel pedig nem működhetnek együtt. Mindeközben a kampányfinanszírozásról szóló rész pedig arra motiválja a pártokat, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, hiszen ekkor több támogatást kapnak.
  • A jövőben akkor is érvényesek lesznek a levélszavazatok, ha hiányzik belőle az ún. belső boríték, vagy az nincs lezárva. Ez a választás tisztaságát és a szavazás titkosságát is sérti. A levélben szavazás során ugyanis egy külső borítékba kell elhelyezni az azonosító nyilatkozatot (amiből kiderül, hogy ki adta le a szavazatot), a szavazólapot pedig egy zárt belső borítékba kell helyezni, így nem kapcsolható a szavazat a konkrét választópolgárhoz.
  • Korlát nélkül lehet fotót készíteni a szavazólapról: a javaslat a strasbourgi bíróság egy ítéletére hivatkozva megengedné, hogy „magáncélra” le lehessen fotózni a szavazólapot – ilyen lehetőség előírásáról azonban az ítélet nem szól. A fotózás viszont könnyen visszaélésekre adhat okot, hiszen ezután esetleges csalás szervezői egyszerűen ellenőrizhetnék kiszolgálatatott választópolgárok megvásárolt vagy nyomásgyakorlással megszerzett szavazatait.
  • Rövidebb idő áll majd rendelkezésre az átjelentkezéshez: most a szavazást megelőző negyedik napig kell megérkeznie a kérelemnek a választási irodához, a javaslat ezt kilencedik napra módosítaná. Sok élethelyzet képzelhető el, amikor ez a határidő azt eredményezné, hogy végül nem tud szavazni a választópolgár.

Korábban szemléztük a TASZ elemzését a választási törvény módosításáról. Ebben jogvédők is leszögezik, hogy  kényszerpályára állítja az új szabáylozás az ellenzéket, cserébe viszont nem orvosolja a korábbi törvény valódi hiányosságait.

A törvényjavaslat összegző módosító javaslatának vitájában – amelyre ugyancsak hétfőn késő este került sor – Salacz László (Fidesz) arra hivatkozott: a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választás, valamint egy alkotmánybírósági döntés teszi indokolttá a változtatást. Az országos lista állításához szükséges jelöltek számának emelését azzal magyarázta, „számos társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepárt” nem kizárólag kampányköltségekre fordította az állami támogatás összegét, ezek elől most elveszik ezt a lehetőséget.

Arató Gergely (DK) kiemelte, egy jól működő, jól bejáratott demokráciában közös javaslatokként születnek meg ezek a szabályok elkerülve így, hogy a kormányzatra a „sandaság gyanúja” vetüljön. Az ellenzéki politikus szerint semmilyen érdemi indoklás nincs amellett, miért változtatják a szabályokat, holott azok stabilitása alapvető közérdek. Szerinte a szabályok módosításának az a célja, hogy a kisebb pártok elvigyék az ellenzéki szavazatokat.

Varga László (MSZP) szerint „nem szoktak választási törvényeket ilyen módon módosítani”, mondván, már a benyújtás módja is felháborító volt, hiszen elmaradt a frakciók közötti egyeztetés a kérdésben. Hozzátette: bizonyos pontokon jó irányú változást látnak, ugyanakkor továbbra is elmaradt, hogy azonos jogok illessenek meg minden határon túl élő magyart a szavazásnál.

Gyüre Csaba (Jobbik) is hiányolta az előzetes egyeztetést az egész magyar társadalmat érintő módosításról, megemlítve, már azzal sem értetek egyet, hogy 27 helyett 50 egyéni jelöltre legyen szükség az országos lista állításához.
Szerinte ugyanis ez „arra irányul. hogy a jelenlegi politikai helyzetet befagyasszák”, nehezítve az új szereplők színrelépését, kizárva például regionális tömörülések megjelentését, mindez pedig a jogállamisággal, a demokráciával és az alaptörvény szellemiségével is ellentétes.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta: a parlament törvényalkotási menetrendje alapján ahhoz, hogy egy jogszabályt még az idén el lehessen fogadni, ahhoz azt november 10-ig be kell nyújtani. Szerinte a kamupártok ellen lép fel a javaslat, és
aki 71 helyen tud jelöltet állítani, az nagyon nagy eséllyel nem kamupárt.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán