Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A távoktatás során azt várták el a szülőktől, hogy szakemberként viselkedjenek

„Hagyományos rendben zárhatják le a szokatlan tanévet a pedagógusok” – írja a Magyar Nemzet péntek reggeli cikkében. A lap értesülése szerint az iskolák június 2-ai részleges újranyitása óta naponta 30-36 ezer gyerek jelenik meg az intézményekben, tehát az összes diák 3-4 százaléka. Az iskolákban jelenleg napközit, szakköröket, sportfoglalkozásokat és egyéni vagy csoportos felzárkóztatást, fejlesztést lehet tartani.

Bár elvileg ezek a lehetőségek az ország minden iskolájában biztosítottak, és a Magyar Nemzet szerint a hétfői (június 15.) tanévzárás ellenére június 26-ig mindenhol lesz ügyelet, ezt a gyakorlati tapasztalatok nem mindenhol támasztják alá. Nagy Erzsébet, a Partners Hungary Alapítvány munkatársa szerint a szervezet látókörében nincs olyan iskola, ahol lett volna például kiscsoportos felzárkóztatás.

„Lehet, hogy nyitottak meg iskolák Magyarországon, de nem a legszegényebb helyeken”

nyilatkozta Nagy a 24.hu-nak.

Ez csak a legújabb hátrány, amit a rosszabb anyagi helyzetben lévő gyerekeknek el kell szenvedni a járvány következtében. Két friss felmérés is foglalkozik a hátrányos helyzetű gyerekeket a távoktatás miatt sújtó nehézségekkel: az egyikben a tanodák pedagógusait, roma közösségi vezetőket és szülőket kérdezték a távoktatás tapasztalatairól, a másikban az SNI-s gyerekek nehézségeit járták körbe.

A legnagyobb probléma mindkét esetben, hogy a távoktatás súlyos lemaradásokat okozott a gyerekeknek. Nagy Erzsébet szerint konkrétan „katasztrófa lesz” szeptemberben, mivel az elmúlt hónapokban sok helyen szinte teljesen megszakadt a kapcsolat az iskolák és a családok között, így van rá esély, hogy „szinte elölről kell majd kezdeni mindent” az őszi félévben.

Egy májusi felmérés szerint, amely 48 tanoda, 35 roma közösségi szervezet és 45 Borsod- és Szabolcs-Szatmár megyei szülő válaszát elemzi, a tanodás gyerekek és fiataloknak csupán a kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba, viszont ahol még tanoda sincs (civil vagy egyházi szervezetek által működtetett intézmények, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai tanulmányait segítik), ott valószínűsíthetően még rosszabb ez az arány.

Arról pedig már a Mércén is többször írtunk, hogy sok családnál egyszerűen nem biztosított az internet- és a megfelelő eszközökhöz való hozzáférés (a felmérésben résztvevő családok  negyede nem rendelkezett semmilyen eszközzel az online tanuláshoz), de nagy problémát jelent az is, hogy sok háztartásban nincs a tanulásra alkalmas hely se. További gondot okozott a felmérés szerint, hogy a diákok nem tudták önállóan értelmezni a feladatokat és tudnivalókat.

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület nem reprezentatív online kérdőíves felméréséből, melyet 770 érintett szülő töltött ki, kiderült, hogy sok fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű (SNI) diák semmilyen távoktatást nem kapott. Ez a gyerekek 8,2 százalékára volt jellemző, 15,1 százalékuk csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal, és 59 százalékuk részesült minden nap valamilyen formájú oktatásban. Ez azonban többnyire azt jelentette, hogy megkapták online a tananyagot, amit aztán egyedül, vagy a szülő segítségével kellett megoldaniuk.

„Megkapjuk, hogy hányadik oldal hányadik feladat, és ennyi, vissza kell küldeni fotózva, de mivel nem vagyok tanár, nekem ugyanúgy fel kell készülnöm a tanórákra, ha értek hozzá, ha nem. Mindez napi nyolc órát minimum kitesz, tehát egy tényleges munkaidőt, ami mellett nem tudok, mint szülő, dolgozni”

– írta az egyik érintett édesanya. Egy másik szülő szerint „olyan képességeket vártak el a szülőktől, amelyek egy szakember kompetenciájába tartoznak”, például a gyerekeik mozgásfejlesztésének ellátását.

A tanodák és a Borsod- és Szabolcs-Szatmár megyei szülők szerint a jelenlegi helyzetben az segíthetne, ha nem szankcionálnák igazolatlan órákkal, bukással és rossz érdemjegyekkel a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítményét, ha államilag biztosítanák az ingyenes eszköz- és internethozzáférést és ha  szeptembertől néhány hónapot azzal lehetne  tölteni, hogy újra feldolgozzák az elmúlt időszak tananyagát.

Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke a Népszavának adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy szerinte „hiba volt, hogy a döntéshozók nem konkretizálták, mit jelent pontosan a távoktatás.” Sokkal több idő kellett volna a felkészülésre és csökkenteni kellett volna a tananyagon.

(Népszava, 24.hu)
Címlapkép: MTI/Komka Péter