Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fél éve nem tüntethetünk, de az alapvető jogok biztosa azóta se szólalt meg

Pont fél éve korlátozza a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát, egészen eddig azonban hiába várták az ombudsman fellépését a jogvédők. Mindeközben a kormány jó ideje az élet fokozatos újraindításáról kommunikál, a gyülekezési tilalom feloldását ennek ellenére még mindig nem helyezte kilátásba.

Az általános gyülekezési tilalmat először a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusától júniusig rendelte el a kormány. Ez az intézkedés a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság álláspontja szerint szükségtelen volt, a rendőrség pedig a tilalom ideje alatt tartott gyűléseket alapjogsértő és diszkriminatív módon kezelte. A gyülekezési jogszabályok szerint ugyanis az lenne a feladata, hogy biztosítsa a polgárok békés gyülekezéshez való jogát – ehelyett a „vasököl” szerepe hárult rá, és a tilalomra hivatkozva súlyos bírságokat rótt ki a gyűlések szervezőire és résztvevőire (amelyek egy részét például a Clark Ádám téri „dudálós tüntetés” esetében megsemmisítette a bíróság).

Szél Bernadett a Clark Ádám téri autós tüntetésen 2020. tavaszán. forrás: Szél Bernadett / Facebook

A második hullám érkeztével a kormány november 11-én újra elrendelte az azóta is hatályban lévő tilalmat, sőt szigorúbb büntetést rendelt hozzá: a szervezők akár egymillió, a résztvevők pedig ötszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók. November óta a rendőrségen 28 gyűlést jelentettek be, ezeket a hatóság minden alkalommal megtiltotta. Be nem jelentett gyűlések is voltak ebben az időszakban, amelyek szervezőivel és résztvevőivel szemben eljárt a rendőrség, illetve bírsággal sújtotta őket – így jártak például az év elején tüntető vendéglátósok is.

Budapest, 2021. február 1.
A vendéglátóhelyek, szálláshelyek nyitvatartásáért tartott demonstráció résztvevõi a budapesti Hõsök terén 2021. február 1-jén.
MTI/Balogh Zoltán

Mint arról beszámoltunk, április végén nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvénymódosító-javaslatot, aminek értelmében az országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet.

A valószínűleg hamarosan bekövetkező teljes nyitás ellenére tehát a kormány egészen szeptember közepéig – de az ülésszak kezdetének dátumától függően akár a végéig – még biztosan rendeleti úton fog kormányozni. Hogy a gyülekezési tilalomnak mi lesz a sorsa ez idő alatt, arról egyelőre semmi konkrétat nem lehet tudni,

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég csupán annyit közölt: a korlátozások érvényben maradnak, de ezeket is szeretnék a „lehető leghamarabb enyhíteni, majd megszüntetni, amint azt a beoltottak száma lehetővé teszi”. Ezt a számot azonban senki sem ismeri.

„Pedig a gyülekezési jog választási időszakban, és választások között is egyformán fontos része a demokratikus részvételi folyamatnak: kulcsfontosságú eszköze annak, hogy a polgárok és közösségeik a közügyekben részt vegyenek, alakíthassák és befolyásolhassák a kormányzást”

– fogalmaz keddi közleményében a két jogvédő szervezet, melyek szerint a járvány alatt végig szükségtelen mértékben korlátozta a kormány a gyülekezési jogot, miközben lett volna lehetőség járványügyi szempontból biztonságos gyülekezésre is (pl. maszkban, a távolságot betartva, élőlánccal, a földön ülve, vagy autóval).

A TASZ és a Helsinki Bizottság 2020 szeptemberében az alapvető jogok biztosához fordult, kezdeményezve, hogy az ombudsman vizsgálja felül, volt-e szükség egyáltalán a gyűléseken való részvétel teljes tilalmára, és tárja fel azokat az alapvető jogokat sértő visszásságokat, amelyek a tilalom idején tartott gyűlések rendőri kezelése során történtek.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától (AJBH) több mint hét hónapja nem kaptak választ a civilek,

akik a mai napon újabb levélben kérték arra, hogy adjon tájékoztatást arról, elkezdte-e a múlt szeptemberben indítványozott vizsgálatot, és ha nem, miért; ha pedig igen, akkor mikorra várható a vizsgálatról szóló jelentés kiadása. A jogvédők azt is kérik, hogy az ombudsman a november óta megtartott gyűlések rendőrségi kezelésére is terjessze ki vizsgálatát, függetlenül arról, hogy bejelentett gyűlésekről van szó vagy sem.

Mindez azért lenne kiemelten fontos, mert a TASZ és a Helsinki Bizottság meggyőződése szerint az alapvető jogok biztosának jelentése hathatósan hozzájárulna ahhoz, hogy az állam szervei a járványhelyzetben is betartsák az alapvető jogok tiszteletben tartásának Alaptörvénybe foglalt kötelezettségét.

Címlapkép: Mérce